Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 1. A - C - Új magyar lexikon 1. (Budapest, 1959)
C
csendrendelet 501 Csepel-sziget csendrendelet : a városok és községek lakóinak nyugalmát biztosító rendelet. Nálunk tiltja többek között a városok és községek lakott területén és a nyilvános helyeken általában a zajkeltést, a hangos reklámot, az áruszállítással kapcsolatos felesleges lármát, az erős zajt okozó ipari tevékenységet, a járművek közlekedésénél a fülsértő jelzéseket, szűk keretek közé szorítja a zajos éjjeli munkát. A ~ megsértői ellen — eredménytelen figyelmeztetés után — a rendőrség segítségét is igénybe lehet venni. Megszegése szabálysértés. Csengéié : ötk., Csongrád m., szegedi j. L: 3700. Szegedi tanyákból alakult (1950). Csenger : ötk., Szabolcs-Szatmár m., a ~i j. székh.-e a Szamos mellett, a román határon. L : 4470. Gyümölcstermelés, szeszfőzde. Malmok. Kavics- és homoktermelés. A Romániából fiszapalkonyáig épített földgáz- és kőolajvezeték itt ér magyar területre. Cseagersima: ötk., Szabolcs-Szatmár m., csengeri j. L : 600. Vá.: Csenger. Csengerújfalu : ötk., Szabolcs-Szatmár m., csengeri j. L : 1500. Vá.: Csenger. Csengery Antal (1822—80) : politikus, publicista, közgazdász és történetíró, az MTA tagja. Az 1844. évi reformországgyűlósekről tudósításokat írt Kossuth Pesti Hírlapjába, ; 1845—49 között Szalay László után e lap szerkesztője. A centralistákhoz tartozott. 1849-ben tanácsos a Szemere-kormány belügyminisztériumában, a „mérsékelt” irányzat híve. A forradalom és szabadságharc utánit nem üldözték. — Támogatta a kapitalista vállalkozások létrejöttét, és bekapcsolódott egyesek vezetésébe. 1857-től az —OMQE választmányi tagja volt. Különösen szorgalmazta a — Földhitelintézet megalakítását, melynek kezdettől fogva (1863) ügyvezető titkára volt. — 1857-ben vállalta az MTA folyóiratának, az akkor indított Budapesti Szemlének szerkesztését. Jelentős része volt a kiegyezési tárgyalások előkészítésében. Deák Ferenc személyes híve volt. 1868-tól 75-ig a Deák-párt egyik vezetője, képviselő. Ötkötetes Összegyűjtött munkáinál lényegesen értékesebb ~ hátrahagyott iratai és feljegyzései, 1928. Csengery János (1856—1945) : egyetemi tanár, klaszszikus-filológus, az MTA tagja. A görög és római irodalom legjelesebbjeit (Aiszkhülosz, Horatius, Vergilius stb.) tolmácsolta magyarul. (A római irodalom története.) csengő : közismert, egyszerű jelzőkészülék (bővebben —villamos csengő). Csengőd : ötk., Bács-Kiskun m., kiskőrösi j., a Kiskunságban. L : 3420. Rozs-, valamint jelentős szőlő- és bortermelés. Határában kőris- és nálunk ritka láperdők vannak. Ág. C3engőtrauszformátor : néhány watt teljesítményű törpe transzformátor; a hálózati feszültséget 3—8 V értékre csökkenti. Házi jelzőcsengők táplálására használják. Cseagtu, Chengtu, Csöngtu: város, a DNy-kínai Szecsuan tart. székh.-e. L : 912 000 (1957). A Vörös-medence kereskedelmi központja ; a Tibeti-müút kapuja. Vasút köti össze Csungkinggal. Jelentős textil- és élelmiszeripara. Mozdonyjavító, szerszámgép- és téglagyártó üzemek. Csen Jiin (1905— ) : kínai kommunista politikus. Nyomdász volt Sanghajban. 1925-ben lett a kommunista párt tagja. 1931-ben a párt Központi Bizottságának, 1934-ben Politikai Irodájának tagjává választották. 1945-től 49-ig ÉK-Kínában a párt egyik vezetője volt. 1949-ben az Államigazgatási Tanács pénzügyi-gazdasági bizottságának elnöke, 1954-ben az Államtanács elnökhelyettese lett. 1950-ben Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárává választották, 1956 óta a Központi Bizottság elnökhelyettese, a Politikai Iroda állandó bizottságának tagja. csenkesz (Festuca) : egyszikű, a pázsitfűfélékhez (Gramineae) tartozó növénynemzetség. Mintegy 110 faja közül nálunk 16 él. A magyar puszták száraz rétjeinek jellemző növényei. Kötött homokon a barázdált (F. sulcata), laza homokon a magyar ~ (F. vaginata), szikes pusztákon a sovány ~ (F. pseudovina), hegyi réteken a veres— (F. rubra), nedves réteken a réti ~ (F. pratensis) uralkodik. Kitűnő takarmányfüvek. Csenki Imre (1912— ) : az Állami Népi Együttes énekkarának vezető karmestere, zeneszerző és folklorista. Kossuth-díjas. Csénye : ötk., Vas m., sárvári j., a Kisalföldön. L: 1170. Vá.: Porpác. Csenyéte : ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., encsi j. L : 600. Vá.: Forró-Encs. Csép : ötk., Komárom m., komáromi j. L : 700. Csépa : ötk., Szolnok m., kunszentmártoni j., a Tiszazugban. L : 3410. Gabona- és szőlőtermelés. Téglagyár. Csepel : ipari település, a ~-sziget É-i csúcsán. 1950 óta Bp. XXI. ker.-e. Eredetileg mezőgazdasági település, gyorsan fejlődött ipari központtá. L: 1840-ben 600, 1910-ben 9000, 1941-ben 46 000. Legnagyobb üzeme a —■Csepel Vas- és Fémművek. Olajfinomító, papír-, posztó-, szőrmeárugyár. Növényolajipar. Mélyhűtő üzem (Mirelité). Nemzetközi szabadkikötő. A felszabadulás és különösen 1950 óta a város lakónegyede, kulturális, egészségügyi stb. intézményei is gyors ütemben fejlődnek. Csepel Autógyár : Mo. egyik legnagyobb, gépkocsit gyártó üzeme. 1949-ben alapították Szigetszentmiklóson, a felszabadulás előtti Dunai Repülőgépgyár területén. 3,5 és 4,2 tonnás tehergépkocsikat, 4-hengeres Diesel típusú és 6-hengeres benzines, valamint különböző fordulatszámú motorokat gyárt. Csepeli gyorsvasút : Bp.-en a Boráros térről indul, és a MÁV Duna parti teherpályaudvarán át Csepel D-i végéig halad. 1951-ben adták át a forgalomnak. Kétvágányú, 6,7 km hosszú vonal. A régi helyiérdekű vasútnál, sőt az autóbusznál is lényegesen rövidebb menetidővel (13 perc) sűrű forgalmat bonyolít le. Tervbe vették meghosszabbítását Szigetszentmiklós felé. Csepeli kikötő, MAHART Nemzeti és Szabadkikötő: a Csepel-sziget É-i partján az 1920-as években épült, Duna-tengerjáró hajók befogadására is alkalmas. 1928- ban adták át a forgalomnak. K-i, ipari része, amely elsősorban hajójavítási és építési célokat szolgál, zárt rendszert alkot, amelyet zsilipek zárnak el a nyílt Dunától, s így vízszintje állandó ; a hajók csak átzsilipeléssel jutnak ide. A Ny-i, kereskedelmi rész viszont nyílt rendszerű kikötő, a hajók zsilipelés nélkül juthatnak be. Ez a kereskedelmi szempontból rendkívül fontos ún. „szabadkikötő" (vámmentes kikötő), ahová külföldi árut elvámolás nélkül hozhatnak be, ott feldolgozhatják, csomagolhatják, és vámolás nélkül tovább vihetik. A ~ben mintegy 2000 — köztük sok idegen — hajó fordul meg évenként. 32,8 km hosszú vasút- és 12,7 km hosszú közúti hálózat biztosítja kapcsolatát a környező területtel. Csepeli Szabó Béla (1924— ) : kommunista költő, József Attila-díjas. A felszabadulás előtt s utána is egy ideig munkás volt. Az egyszerű dalformáktól bonyolult allegóriákig terjedő költészetében a munkáséletet és a gyárnegyedek világát idézi, a háború ellen harcol. (Lázadóból forradalmár lettem, Út a messzeségbe, A világ peremén.) Csepel-sziget: a Dunának Szigetköz után legnagyobb mo.-i szigete Bp.-től D-re. Hossza 47 km, szélessége 3—10 km, területe 257 km!, alacsony fekvésű (100—110 m tszf.), a partot gátak védik. Felszínét nagyrészt futóhomok-buckák borítják. Erdők a Ny-i és DNy-i oldalán vannak. Települései (10) közül ismertek Szigetszentmiklós (—Csepel Autógyár); a legnagyobb D-en Ráckeve (közigazgatásilag Pest m. ráckevei j.-ához tartoznak), É-on Csepel (Bp. XXI. ker.-e). A~ mindhárom hídja a Soroksári- Duna felett ível át. Közlekedés : HÉV (Bp.—Ráckeve, Pesterzsébet—Csepel) és a csepeli gyorsvasút. — Már az őskorban lakott hely volt (ókori temetők). A honfoglaláskor Árpád tulajdona volt, később a királynék birtoka lett. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. Több birtokos után 1698-ban Savoyai Jenő herceg tulajdonába került, aki szerb és német telepesekkel népesítette be újból, Ráckevén barokk kastélyt építtetett (1702 ; J. L. Hildebrandt). Később kamarai birtok lett. 1848. szept. 30-án