Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 1. A - C - Új magyar lexikon 1. (Budapest, 1959)
C
Cserépfalu cserje tárgya (edények, korsók, bögrék). Kezdetben kézzel formálták, a korongolás már az agyagipar fejlettebb technikáját jelentette. A mindennapi életben általában egyszer égetett, mázatlan ^tárgyakat használtak, de már korán megjelentek a mázzal bevont (mázas ~), karcolással, ujjakkal formált kezdetleges domborművű, később festéssel díszített ^tárgyak is. Különösen az ókori (i. e. 2—1. évezredben) egyiptomi, asszíriai, babilóniai, majd a görög művészetben találunk kiemelkedően szép darabokat (a ^művészetből a kínaiaknál már az i. sz. első évszázadokban kialakult a művészi porcelángyártás). A középkorban nagy jelentősége volt a mázas~nek az arab és a török művészetben. — 3. ~kályha —*■kályha. — írod. Zeöld I.: Tégla- és CFerépgyártás. 1958. Cserépfalu : ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., mezőkövesdi j., a Bükkbon. L : 2050. Vá.: Mezőkövesd. Erdőgazdaság. Határában Odorvár romjai, Hór-völgye kirándulóhelyek. Cserepnyin, Lev VI agyi miro vies (1906— ): szovjet történész, egyetemi tanár. Oroszo. feudális kori történelmével foglalkozik. Cserepnyin, Nyikolaj Nyikolajevics (1873—1945) : orosz zeneszerző és karmester. 1909—14 között Párizsban Oyagiljev együttesének karmestere. 1918—21 között a tbiliszi konzervatórium igazgatója. 1921-ben visszatért Párizsba. Eleinte Rimszkij-Korszakov, majd a francia zenei impresszionizmus hatása alatt állt. Operákat, baletteket, zenekari és kamaraműveket komponált. Cserepovec : város az OSZSZSZK-ban Moszkvától É-ra, a Ribinszki-víztároló mellett. L : 92 000 (1959). 1955-ben üzembe lépett nagy vaskohászati kombinátja, hajóépítő és hajójavító üzeme, ruha- és cipőgyára, fafeldolgozó kombinátja van. A 19. sz.-ban épült Máriacsatornarendszer fontos kikötője. V. V. Verescsagin nagy orosz festőművész szülővárosa. Cserépváralja : ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., mezőkövesdi j. L : 940. Vá.: Mezőkeresztes-Mezőnyárád. csererelációk : a kvantumelmélet alábbi összefüggései, amelyek megszabják, hogy milyen operátorokat rendelhetünk az egyes fizikai mennyiségekhez, pontosabban az elemi részek koordinátáihoz és impulzuskomponenseihez : (p^-qkPi) = -7r— őtk ; P, Pk ~ pk p, = 0, Z 7C{ Qi Як — Як-Яг = 0. Як a &-adik általános koordináta, p{ az iedik általános impulzuskomponens., h a Planck-állandó őik a Kronecker-féle szimbólum, amely = 1, ha i Ф k. és nullával egyenlő, ha i = к. A ~at Heisenberg állította fel, ezért Heisenberg-féle ~nak szokás nevezni. Mivel valamennyi mechanikai mennyiség kifejezhető a koordinátákkal és impulzusokkal, ha a nekik megfelelő operátorokat a fenti ~ alapján meghatározzuk, így a többi mechanikai mennyiség (pl. energia, impulzus, impulzusmomentum) operátora is ismert. A fenti ~at kielégítik 2 pl. a pi : differenciáloperátorok és a qk koor-2 щ dqt dinátákkal való szorzás operátorai. — írod. Marx Gy.: Kvantummechanika. 1957. Cseres Tibor (1915— ) : író, József Attila-díjas. Versekkel kezdte pályáját, 1945 után tért át a szépprózára. Novellái, regényei a falusi élet átalakulásáról beszélnek. (Térdigérő tenger, Fergeteg fia, Here-báró, Különféle szerelmek.) csereszabatosság : —►cserélhetőség cseresznye (Prunus avium) : a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó csonthéjas gyümölcsnem. A legrégibb termesztett növények közé tartozik. Hazája a Feketetenger vidéke. Nálunk őshonos. A gazdasági értékű fajták valószínűleg balkáni közvetítéssel jutottak el hozzánk. Ivartalan úton szaporítják. Fajtái máj. közepétől júl. közepéig érnek. Fő termő tájai hazánkban : Eger— Gyöngyös vidéke, Szeged környéke, a Balaton É-i partja, a Nyírség D-i része és Buda környéke. Fája vörhenyes színű, bútorkészítésre használják. — írod. Mohácsy— Maliga : Cs. és meggy termesztése. 1959. cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) : a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó rovar. Lárvája a cseresznyében élősködik. A gyümölcs pirosodása kezdetén 1%-os DDT-permetezéssel irtható. cserfa, csertőig у (Quercus cerris) : a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó tölgy nemzetség nálunk is gyakori faja. Kitűnő tűzifát ad. cserge (török): juh- v. birkagyapjúból fonással, szövéssel, ványolással készített nemezszerű posztóanyag. Felsőkabát, pokróc és szőnyeg készítésére használják, különösen a székelyek. Csergő, Öerhovská vrchovina : hegység Szlovákiában, a Keleti-Beszkidek belső oldalán a Tarca és Tapoly között. Meredeken emelkedik 1053 m magasra ; sok a mészkőszirt. Csergo János (1920— ) : kohó-és gépipari miniszter 1954-től. Vas- és fémesztergályos volt. A felszabadulás után pártmunkát végzett, majd az MDP Központi Vezetősége Ipari Osztályát vezette. Országgyűlési képviselő. Cserhát : alacsony vulkáni hegység az Északi-középhegység Ny-i részén, a Börzsöny és a Mátra között (Nógrád m). A Börzsönytől a Nógrádi-medence D-i öblözete, a Mátrától a széles Zagyva-völgy választja el. É-on a Nógrádi-medence dombvidéke csatlakozik hozzá. D felé a terjedelmes Oödöllői-dombságha megy át, amely a Duna—Tisza közén ék alakban nyúlik be az Alföldre. Jóval alacsonyabb, mint a többi vulkáni hegységünk ; legmagasabb csúcsai is alig haladják meg az 500 m-t (Терке 567 m, Szanda 454 m). — Az agyagos-hómokos alapzatra a miocénban vékony vulkáni takaró települt (andezit láva és tufa), mely az erős lepusztulás következtében több különálló foltra szakadozott szét. Egyes helyeken már csak a vulkáni kürtőkben és hasadékokban megkeményedett lávatelérek maradtak meg több km hosszú, keskeny gerincek formájában (ún. dyke-ok). A térszintet a fiatal tektonikus mozgások és az erózió erősen feldarabolták; felszíne igen változatos, nagyobbára lapos tetejű tönkfelületek. Területén sok kicsiny medence alakult ki, amelyekben községek települtek. Gazdag forrásokban és völgyekben. Eredetileg összefüggő tölgyerdő borította, melyet a medencékben és az alacsonyabb részeken kiirtottak. Mivel nehéz megközelíteni, a turisták ritkán látogatják. Turistaház csak Magyarkúton van. Festői várromok (Szanda, Buják, Ecseg, Hollókő). — írod. Cs. útikalauz. 1957. Cserháthaláp : ötk., Nógrád m., balassagyarmati j. L : 560. Vá.: Magyarnándor. Cserháti Jenő (1855—1910) : gépészmérnök, műegyetemi tanár. Értékes munkát végzett a magyar villamosipar fejlesztése terén. Kandó Kálmán munkatársaként részt vett az olasz vasutak villamosításában. Cserháti Sándor (1852—1909) : növénytermesztő és nemesítő, a magyaróvári gazdasági akadémia tanára. Megalapította az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomást, és annak első igazgatója volt. A századforduló után írt és megjelent nagy munkájával (Általános és különleges növénytermelés, 1901) ő rakta le Mo. mezőgazdasági növénytermesztésének tudományos és gyakorlati alapjait. Megindította és 26 évig szerkesztette a Mezőgazdasági Szemlét. Cserhátsurány : ötk., Nógrád m., balassagyarmati j. L : 1220. Vá.: Magyarnándor. Csúcsíves 14. sz.-i r. k. temploma műemlék. Cserhátszentiván : ötk., Nógrád m., pásztói j. L: 620. Vá.: Pásztó. cserje : a talaj szintjében elágazó, kisebb méretű, fás szárú, törzs nélküli növény, (—►még bokor) Csertölgy: különböző alakú eserlevelek és termés 504