Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 2. D - F - Új magyar lexikon 2. (Budapest, 1960)
E
életképtelenség 172 élettan ezen év közepén Jóimnak adta át, aki előbb egyedül, majd 1848 májusától Petőfivel együtt szerkesztette. Ettől kezdve az ~ a márciusi fiatalok orgánuma lett, s Nép Szava alcímmel jelent meg. A szabadságharc alatt, 1848. dec. 31-én látott napvilágot a lap utolsó száma. — 1845- től Irodalmi Őr címmel kritikai melléklapja is jelent meg. Az „Életképek" címlapja életképtelenség : a szervezet hibás fejlődés, sérülés v. betegség következtében kialakuló olyan állapota, amelyben az életfolyamatok normális érvényesülése nem lehetséges. életkor: élőlényeknél a születéstől a halálig terjedő életfolyamat egyes időbeli fokozatainak évek szerinti v. korszakbeli meghatározása. Az emberi ~t élettani szempontból általában a következő korszakok szerint szokták megkülönböztetni: 1 éves korig csecsemőkor, 2 éves korig kisdedkor, 3—15 éves korig gyermekkor, 16—17 éves korig serdülőkor, 18—24 éves korig ifjúkor, ezt követően felnőttkor, ezen belül az öregkor, 70 éves kortól aggkor. — Az ^hoz különböző jogi következmények fűződnek. Ezeket a jogszabályok az adott jogterület sajátosságait figyelembe véve határozzák meg. így nálunk a 12 éves életkorral kezdődik a polgári jog szerinti korlátolt cselekvőképesség, a 18. évvel áll be a nagykorúságésateljes cselekvőképesség. A büntetőjog szerint nem büntethetők a 12 éven aluliak, és különleges szabályok vonatkoznak a fiatalkorúnkra (12—18 életév). A választás joga hazánkban a nagykorú állampolgárokat illeti meg. Kötelező iskolai oktatásban kell részt venni a betöltött 6. évet követően a betöltött 15. életévig. A 16 éves kiskorú gyámhatósági engedéllyel elhagyhatja a szülői házat. A 12. éven felüli kiskorút a gyámhatóság köteles meghallgatni, mielőtt ügyében dönt. Államigazgatási vonatkozásban 3 éves korig az Egészségügyi Minisztérium, 3 éves kortól a Művelődésügyi Minisztérium foglalkozik a kiskorúak ügyeivel stb. (-»még élettartam, -»népesedés) életközösség, biocönózis: valamely tájegységen élő növény- és állatfajok egységes együttese (pl. mocsár, rét stb. ~e). A Föld felszíne három nagy életkörre (biociklus) tagolható: tenger, édesvíz, szárazföld. Az életkörök kisebb jellegzetes részekből, életkörzetekből (biochor) állanak (pl. sivatag, sztyep, erdő). Az ~ szempontjából egységes jellegű terület az élettér v. élethely (biotop), pl. tavak. A szerves anyagokat előállító zöld növények, a termelők (producensek), az ezekből és egymásból élő állatok, a fogyasztók (konzumensek) és az élőanyagot lebontó mikroorganizmusok, a lebontok (reducensek) csoportja az élő természetet egyensúlyban tartja. életrajz s valakinek az életéről és működéséről szóló mű. Az irodalmi értékű ~ nem éri be az adatok puszta felsorakoztatásával, hanem megmutatja hőse szerepét a társadalmi fejlődésben, és főként ebből a szempontból értékeli munkásságát. Az ókorban híres ~írók voltak : a görög Plutarkhosz (Párhuzamos életrajzok), a római Tacitus (Agricola életrajza), Cornelius Nepos, Suetonius stb. A magyar irodalomban Gyulai Pál Vörösmarty életrajza és Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora c. műve nevezetes. Magyar írók ~ait dolgozza fel lexikonszerűen Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. életrajzi lexikona. Újabb ^-irodalmunkban kiemelkednek Illyés Gyula Petőfije, József Jolán József Attila-könyvei, Révész Béla és Bölöni György Ady-könyvei, továbbá Sőtér Istvánnak Eötvös Józsefről, Király Istvánnak Mikszáth Kálmánról és Elekes Lajosnak Hunyadi Jánosról írt munkája, f —»biográfia) életszínvonal : valamely társadalom tagjainak, ill. osztálytársadalomban az egyes osztályok életfeltételeinek — anyagi és kulturális életviszonyainak — alakulása, emelkedésének v. süllyedésének mértéke. Egy adott osztály ~át, ill. változását az illető társadalom termelési módja határozza meg. Pl. a kapitalista gazdaságban a tőkés felhalmozás általános törvényéből következik a tőkésosztály növekvő gazdagsága és a munkásosztály ~*elnyomorodása. Szocialista gazdaságban a társadalmi termelés fejlődésével együtt jár a dolgozók ~ának állandó növekedése. — Az »-at meghatározó v. befolyásoló tényezők alakulását csak részben lehet számszerűen mérni. Az ~ egyik legfontosabb, számszerűen mérhető mutatója a —»reálbér, ill. a reáljövedelem alakulása (egy keresőre v. egy főre számítva). További mutatók : a különböző szociális juttatások (társadalombiztosítás, üdültetés stb.) mértéke, a lakosság egyes rétegei által vásárolt cikkek kiskereskedelmi forgalmának alakulása, az egészségügyi és kulturális ellátottság foka, a lakásviszonyok alakulása stb. élettan, fiziológia <^gör.) : a biológiai tudományoknak az életjelenségeket fenntartó élő szerkezetek (sejtek, sejtalkotórészek, szövetek, szervek, szervezetek) normális működésével foglalkozó ága. Körébe tartozik annak vizsgálata is, hogy az egyes sejtek v. szervek működése hogyan érvényesül v. módosul a szervezet és környezet egymásra gyakorolt állandó befolyása során. Minden szervezet csak bizonyos határon belül tud alkalmazkodni környezete változásához. Azokat a változásokat, melyekhez a szervezet még alkalmazkodni tud, fiziológiás változásoknak V. fiziológiás körülményeknek nevezzük. Extrém változások túllépik a szervezet alkalmazkodó képességét, és ártalmas reakciókat, a szervezet többé-kevésbé súlyos károsodását, működési zavarát hozzák létre. Az utóbbiak vizsgálatával a —►kórélettan foglalkozik. — Az ~ az életjelenségek tanulmányozásában a leíró, a kísérleti, és a történeti módszert alkalmazza. A leiró módszer a jelenségek természetes, külső beavatkozás nélküli állapotban történő megfigyeléséből áll. A normális életműködés megismerésének szükségességét az orvosi gyakorlat teremtette meg, és ez szolgáltatta az első megfigyeléseket is. Az ~i ismeretek tehát kezdetben az orvosi gyakorlattal szoros kapcsolatban fejlődtek. A megfigyelések ebben az időben csaknem kizárólag emberre, mégpedig beteg emberre vonatkoztak, és ezeknek egészségesekkel való összehasonlításából próbáltak következtetéseket levonni az egyes szervek működésére. Ez a módszer azonban főleg az anatómiai ismeretek hiányában számos helytelen elképzelést eredményezett. Az ~ további fejlődését ezért meg kellett előznie az anatómia fejlődésének. A kísérletes módszer kialakulását és elterjedését a 17—18. sz.-ban