Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 2. D - F - Új magyar lexikon 2. (Budapest, 1960)
E
erdőművelés 222 Erebus levelező tagozaton 6) 5 év. Hallgatóinak létszáma az 1959— 60. tanévben a nappali tagozaton 306, a levelező tagozaton 118 fő. Tanszékein 57 oktató működik. — A Selmecbányán 1808-ban létesült Erdészeti Tanintézet 1838-ban egybeolvadt a Bányászati Akadémiával Bányászati és Erdészeti Akadémiává. Ezt 1904-ben Bányászati és Erdőmémöki Főiskolává szervezték át. 1922 óta Sopronban működik. 1934-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe olvadt be, 1945-től 1952-ig az Agrártudományi Egyetem erdőmémöki karaként működött, azóta műszaki egyetemi rangú, önálló intézmény. erdőművelés : fatermelésre irányuló gazdasági tevékenység. Magában foglalja az erdőfelújítás, telepítés, erdőnevelés, erdőhasználat és erdővédelem módjait és technikáját. — írod : Babos J. : Magyarország táji erdőművelése. 1954 ; Magyar P. : Erdőműveléstani enciklopédia. 1950 ; Tompa—Baranyai: E. 1953 ; Róth Gy. : Erdőműveléstan. I—III. 1935., 1954. Erdős László (1913— ) : költő, elbeszélő; József Attila-díjas. A 30-as évek elejétől részt vesz a munkásmozgalomban. Regényeinek, elbeszéléseinek témáit főként a mo.-i munkásmozgalom történetéből s a szocialista társadalom fejlődésének problémaköréből meríti (Veszélyes művészet, Lelkiismeret, Levelek Becsbe, Sziszifusz). Erdős Pál (1913— ) : matematikus, az MTA levelező tagja, Kossuth-díjas. A számelmélet, a valószínűségszámítás, az analízis és a halmazelmélet területén ért el jelentős eredményeket; eddig mintegy 250 dolgozata jelent meg. Erdős Renée (1879—1956) : író, költő. Verseivel A Hétben tűnt fel. Regényeit az erotikus fülledtség és az ábrázolás naturalizmusa tette népszerűvé kora polgári olvasóközönsége körében (A nagy sikoly, A meztelen táncos stb.). Erdősi Imre (1814—90): piarista tanár, Guyon tábornok tábori papja. A branyiszkói ütközetben (1849. febr, 5.) tűnt ki. erdősítés : a mesterséges erdőfelújítási és telepítési munkák közös elnevezése. (Az erdőtelepítés erdő létesítése ott, ahol addig nem volt.) ~t háromféle módon lehet végezni : vetéssel, ültetéssel és dugványozással. ~nek nevezik a mesterségesen keletkezett fiatal erdőállományokat is mindaddig, amíg pótlásra szorulnak (3—4 év). Mo.-on 1950—58-ig összesen 125 300 ha új erdőt telepítettek, az erdőterület aránya 12,3%-ról 13,7%-ra emelkedett. Különösen nagy méreteket ölt az Alföld ~e, ahol az erdőterület 199 000 ha-ról (1946) 1958-ban 323 000 ha-ra emelkedett. Erdős-Kárpátok : az ÉK-i Kárpátok homokkő-övének régebben használatos elnevezése. Ma -rBeszkidek. Erdősmárok : ötk., Baranya m., mohácsi j. L : 500. Vá. : Nagypall. Erdősmecske: ötk., Baranya m., pécsváradi j. L: 1050. Kőbányászat. erdőtalaj : erdők alatt képződött talaj. Növényi részei gombák és baktériumok hatására, valamint a talajlakó állatok tevékenysége folytán elbomlanak, miközben savanyú kémhatású anyagok képződnek, amelyek elősegítik a talaj ásványi részeinek bomlását. Az ~ legfelső szürkésbama rétegéből (А-szint) a humusz és a táplálóanyagok kilúgozódnak, és lemosódnak az alatta levő felhalmozódási (B-) szintbe, amely a vasvegyületektől vörösesbarnás színű. C-szintje átmenet az alapkőzetbe. Az ~ általában kevés tápanyagot tartalmaz, vízgazdálkodása is gyakran kedvezőtlen. Kevéssé kilúgozott ^ok azonban igen termékenyek lehetnek. Erdőtarcsa : ötk., Nógrád m., pásztói j. L : 1020. Vá.: Aszód. A klasszicista stílusú tanáesháza műemlék. Erdőtelek : ötk. Heves m. hevesi járásában, az Alföld peremén. L : 4620. A Kál-Kápolnából Tiszántúlra (Kisújszállás) vezető vasútvonal állomása. erdőtűz : az erdő kiszáradt televényrétegének v. faállományának égése. Előidézheti villámcsapás, mozdonyszikra, de legtöbb esetben emberi gondatlanság, néha rosszakarat okozza. Legkönnyebben kevés csapadékú tavaszi időszakban keletkezik, amikor az előző évi száraz avar könnyen lángra lobban. Aszerint, amint a kiszáradt televényréteg, az állomány alsó v. felső szintje ég, nevezzük talaj-, futó alom- v. koronatűznek. A talajtüzet csak körülárkolással állíthatjuk meg. A futó alomtüzet, amíg az csak kis területen ég, gallyakból készített söprűkkel v. lapátokkal lehet elverni. Ha már nagyobb területen ég az avar, akkor a tűz terjedésének irányában a gyúlékony száraz lombot elseperjük, v. a lágy szárú gyomokat lapáttal, ásóval eltávolítjuk, s ezzel a tűz terjedésének határt szabunk. A főleg fenyőerdőben előforduló koronatűz esetében a terjedés irányában nyiladékszerűen ki kell vágni a fákat úgy, hogy koronájukkal a tűz felé dőljenek. A tűz eloltása után a leégett területet néhány napig őriztetni kell. erdővédelem : küzdelem az erdő termőképességére (fahozamra) káros v. veszélyes tényezők ellen. A korszerű ~az erdőből mint életközösségből indul ki, és valamennyi tényező hatását és kapcsolatát figyelembe veszi. Fő alapelve az elegyes (helyes összetételű), egészséges, ellenálló erdők nevelése (erdőhigiénia). Ehhez csatlakozik az erdőt károsító igen sokféle betegség és kártevő leküzdésére irányuló tevékenység. — Az erdei fák fontosabb betegségei: csemetekertekben és erdősítésekben pusztít a csemetedőlés, a csemeterothadás és egyes gyökérfojtó penészek kártevése. Faállományokban az álgesztesedés, a különböző eredetű korhadás és revesedés okoz kárt; ezeket mind magasabb rendű gombák idézik elő. A lombosfák kórokozói közül kiemelkedik a tölgylisztharmat, a tölgy és bükk rákosodása, a tapló- és farontó gombák sokféle kártétele. A tűlevelű fák fontosabb betegségei: a járványos fenyőtűhullás, a hólyagrozsda, az erdei fenyő héjrákja, a gyökérölő tapló, a törzstapló, a gyűrűs tölcsérgomba okozta korhadások, a jegenyefenyő-rák és a vörösfenyő-rák. Hazai erdőségeinkben a korhasztó gombák tömeges károkat okoznak. Elsősorban ellenük kell védekezni. — A kártevők közül erdősítésekben, csemetekertekben általában a cserebogarak pajorjai, a pattanóbogarak drótférgei, a lótetű, a nagy és kis fenyőormányos és a csillámló ormányos tesznek kárt. Erdőállományokban a díszbogarak, a cincérfélék, szúfélék, pajzstetvek, fadarazsak és a kéregpoloskák károsítanak. A lombosfák kártevői közül a sávos tölgyfadíszbogár, cincérek, szú vak, a tölgyüonca, araszoló hernyók, a gyapjas lepke, a gyűrűs lepke, a búcsújáró és galagonyalepke főleg tölgyállományokban pusztítanak, míg a bükkfa-gyapjaslepke és a szúvak a bükkösök, a nyárfadíszbogár, nyárfacincér, fűzfaormányos, a farágó lepkék, a kőrisbogár, a fűzfaszövőlepke, az aknázó- és sodrómolyok egyéb lombosfák állományaiban okoznak kárt. A tűlevelűek legfontosabb hazai kártevői: a fehérfoltos fenyőbogár, a fenyőháncsszúszövő és fésűs darazsak, fenyőilonca, erdeifenyő-araszolólepke, bagolylepkék, lúcfenyő-levéldarázs, apácalepke, hajtásmolyok stb. Korszerű erdőműveléssel és ápolással, repülőgépes permetezéssel v. porozással lehet védekezni ellenük. — Hazánkban 1956 óta működik erdővédelmi szolgálat, egyelőre Bp.-en, Egerben és Sopronban. Ezek a laboratóriummal és védekező anyagokkal felszerelt kutatóállomások a fontosabb hazai kártevőkkel foglalkoznak, és a védekezésben segítik az erdőgazdaságokat. Érdy János, eredetileg Lutzenbacher (1796—1871) : az MTA éremgyűjteményének, majd a Nemzeti Múzeum Régiségtárának őre. 1848-ban Székesfehérvárott feltárta III. Béla király és felesége sírját. Érdy-kódex, korábbi neve Nagyszombati kódex : a legterjedelmesebb magyar -*■kódex, a legnagyobb magyar prédikáció- és legendagyűjtemény. Középkori irodalmunk jelentős emléke. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi. 1526 táján írta a városlődi karthauzi kolostor egy névtelen szerzetese, az ún. Karthauzi Névtelen. Tervszerűen szerkesztett munkája nem szolgai fordítás, hanem önálló írói egyéniségre valló fejlettebb műpróza, amelyen észrevehető a humanizmus enyhe hatása is. Első ismertetőjéről, Érdy Jánosról nevezték el. Kiadva: Nyelvemléktár IV—V. köt. Erebus : működő vulkán a Ross-tengerben, az Antarktiszhoz tartozó Ross-szigeten (4023 m). 1839—43-ban J, C. Boss angol expedíciója fedezte fel.