Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 2. D - F - Új magyar lexikon 2. (Budapest, 1960)

F

fényerőszabályoz us 323 fényképezés új gyertya (Neue Kerze, NK) és a nemzetközi gyertya egy­ség (International Candle Power, ICP). Ha a hőmérséklet 2043 K°, úgy 1 cd = 1,107 HK = 0,981 ICP; 1 ICP = 1,128 HK = 1,019 cd. Az —*-abszolút fekete test 1 c‘m--e által kisugárzott d 2043 K°-on (50 cd. Mo.-on 1953 óta a ~ egysége a nemzetközi gyertya. fényerőszabályozás: a televíziós vevőkészülékeknél a képvisszaadó csövön látható kép fényerősségének beállí­tására alkalmazott eljárás. Ez rendszerint a képcső rácsára adott egyenfeszültség szabályozásával, potenciométer beállításával és általában a kontraszt szabályozásával egyidejűleg történik. fényérzékelő szervek, toloreceptorok (gör.—lat.-ból) : az állatok fényingereket felfogó szervei. Legegyszerűbb az egysejtű ostorosok karotinröge (szemfoltja). A férgek látó­­sejtjei elszórtan helyezkednek el a bőrben. A legegyszerűbb iránylátó szemű к az alsórendű rákoknak van, ebben a látósejteket fényszigetelő festéksejtek veszik körül. A kép­látó szem két különböző típusa az összetett szem v. mozaik­szem (rovarok) és a hólyagszem v. sötétkamraszem (lábas­­f'ejűek, gerincesek), (-»még szem) fényérzékenység : egyes vegyi anyagoknak ama tulaj­donsága, hogy fény hatására bizonyos tulajdonságaik megváltoznak (színváltozás, bomlás, oldhatatlanság stb.). A fényképezéshez használt felvevő- és másolóanyagok fényérzékeny rétege ezüsthalogenideket tartalmaz (ezüst­­klorid, -bromid, -jodid), melyek különböző ~űek. Fény­másoláshoz a jóval kisebb érzékenységű bikromátok és ferrovegyületek használatosak. A ~ már a gyártási el­járás alatt v. utólagos kezeléssel (hiperszenzibilizálás) is uövelhető. Csökkentésére deszenzibilizátorok szolgálnak. — A ~et szenzitométerrel mérik. Mértékegységi rendszer többféle van: régebben az Eder—Hecht-, valamint a Scheiner-féle beosztás volt az elterjedtebb, az utóbbi évek­ben a Hurter—Driffield- és a DIN- (Deutsche Industrie Normen) fokokban való mérést alkalmazzák (-»még emulzió). — Írod. Szimán O.: Fényérzékeny anyagok tulajdonságai és mérésük. 1954 ; Fári L.: Korszerű fény­­érzékeny anyagok előállítása és színesfényképezés. 1955. Fényes Adolf (1867—1945): a legnagyobb magyar realista festőművészek egyike. Bp.-en, Weimarban és Párizsban tanult. Jelentős a századfordulón festett Szegény emberek o. festménysorozata, amely témaválasz­tásával, a szociális kérdés bátor felvetésével és az ábrázolás elmélyültségével a korai kritikai realizmus legjobb alko­tásai közé tartozik. 1903-ban Szolnokra került. Itt színei megélénkülnek, kivilágosodnak (Mákoskalács, Babfejtők, Testvérek). Később a látvány dekoratív, nemegyszer mese­szerű elrendezése kezdte foglalkoztatni, és a 20-as években túlnyomóan elvont bibliai v. mesés tartalmú kompozíciókat festett. Öregkori művészetére leginkábbjellemzők szilárdan komponált, gazdag festőiségű kisvárosi képei. Fényes Elek (1807—76): statisztikus és földrajztudós, az MTA levelező tagja, a magyar leíró statisztika egyik út­törője és kiváló művelője, Mo. polgári fejlődésének híve. Az 1840-es években az Ellenzéki Kör alelnöke, az Iparegye­sület aligazgatója. 1848-ban az első felelős minisztérium belügyminisztériumában a statisztikai hivatal vezetőjévé nevezték ki. 1849-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke; a forradalom után egy ideig bujdosásra kény­szerült, később állást vállalt. Haláláig mellőzték. Főbb müvei; Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományok­nak mostani átlapolja statisztikai és a geographiai tekintet­ben, 1836—40; Magyarország statisztikája, 1843; Ma­gyarország leírása, 1847 ; Magyarország geographiai szó­tára . .., 1851 ; Az ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása, 1857. Fényes László (1871—1945): hírlapíró, politikus. 1918-ban, az októberi polgári demokratikus forradalom idején a Károlyi-párthoz tartozott. Az ellenforradalom Tisza István meggyilkolásában való bűnrészességgel vá­dolta, de felmentették. Szabadonbocsátása után a Nép­szava munkatársa lett, s a fehérterror gyilkosságaira igye­kezett fényt deríteni. A sajtóperek, üldözések elől kül­földre emigrált. Fényes Samu (1863—1937) : regény- és drámaíró, filozófiai, szociológiai és jogi iró, a Szabadgondolkodók Egyesülete alapítója. Radikális polgári ateista, de a marxizmustól távol álló nézetekkel. A Tanácsköztár­saság bukása után az antiklerikális propaganda terén vállalt szerepéért bebörtönözték. Később Bécsben a Diogenes c. magyar irodalmi folyóiratot szerkesztette, amelyben József Attilának is számos versét közölte. Drámái közül komoly sikere volt a Kuruc Féja Dávid címűnek (1901). Hunyadi Mátyásról szóló tragédiája 1919-ben jelent meg, előadására azonban már nem kerülhetett sor. — Válogatott munkái Bécsben jelentek meg 10 kötetben (1930—31). Fényes Szabolcs (1912— ): neves operett- és film­zeneszerző. A Fővárosi Operettszínház igazgatója. Ismert müvei: Maya, Vén diófa, Rigó Jáncsi stb. fényesítés : —►fényezés Fényeslitke s ötk. Szabolos-Szatmár m. kisvárdai járá­sában. L: 2500. fényév: csillagászati távolságegység; az a távolság, melyet a másodpercenként 299 796 km-t befutó fény egy év alatt megtesz. Egy — tehát 9 billió 463 000 millió km. fényezés : mindazon felületkezelési eljárások gyűjtőneve, melyekkel különféle anyagok felületét olyan simává teszik, hogy ezzel a lehető legnagyobb fényességi hatást váltsák ki. Általában szárazon v. e célra alkalmas, több­nyire folyékony anyaggal történő dörzsöléssel (kis hatású osiszolás) történik. Ad (kidörzsölés) történhet kézi erővel v. polírozó gépek felhasználásával; felületvédelmi célokon kívül a tárgyak külsejének tetszetősebbé tételét is szol­gálja. Fémek ~e (polirozás) többnyire mechanikus úton, polírozó anyagok (legfinomabb szemcséjű csiszoló anyagok, mint krómoxid, vasoxid, mész, agyag stb.) felhasználásá­val v. a felületi egyenetlenségek elektrokémiai módszerek­kel való megszüntetésével (villamos d), v.a felület nyomás alatti kitöltése révén történik. Fát, osiszolás után, üveg­­szerűen vonnak be illó olajos lakkokkal, sellak politúrozás­sal v. fúvólakkozással (dukkózds); ilyenkor a fa szövete, rajzolata teljes egészében látható marad. Szokásos festett tárgyakat (pl. autó) is fényezni polírvízzel v. polírpasz­­tával. fényforrás : szoros értelemben látható elektromágneses hullámokat (fényt) kibocsátó anyag. A fénykeltés módja szerint megkülönböztethető hőmérsékleti sugárzó v. lu­mineszcencia-sugárzód. Azelőbbinél nagy hőfokra hevített izzó test sugározza a fényt, mint pl. a Nap és az izzólámpa, az utóbbinál gázokban végbemenő villamos kisülés v. vegyi folyamat okozza a fénysugárzást, mint pl. a villám­nál v. a fénycsőnél. A lumineszcencia-sugárzás számot­tevő hőfejlődés nélkül megy végbe („hideg fény”). Tágabb értelemben másodlagos (szekunder) ~oknak nevezzük az olyan testeket, amelyek csak a róluk visszaverődő fény következtében válnak világítókká (pl. Hold). Osz­tályozhatjuk a —okát eredetük szerint: lehetnek természetes —ok (Nap, Hold stb.) v. mesterségesek (gyer­tya, izzólámpa, fénycső stb.). — írod. Gregor A.: Kor­szerű módszerek a világítás számítására pontszerű és vonalszerű f. esetén. 1955. fényhasznosítás: a fényforrások gazdaságosságát jel­lemző számérték, mely megadja, hogy a fényforrás wattonként hány lumen fényáramot ad. A izzólámpák­nál 10—18, ívlámpáknál 16—25, neoncsöveknél 12—18, higanygőzlámpáknál általában 35—42, fénycsöveknél 40—52 és nátriumgőzlámpáknál 50—61 lumen wattonként. Fényi Gyula (1845—1927) : magyar csillagász. A kalo­csai Нси/паИ-obszervatórium igazgatója volt. Főleg nap­fizikával foglalkozott, ebben a tárgykörben számos érte­kezést írt. fényinterferencia : -»interferencia fényiszony : ~-*-fénykerülés fényképészeti másolópapír : fényérzékeny réteggel be­vont, nagy tisztaságú cellulózból előállított papír (—rfény­­érzékenység). fényképezés, fotograjálás (gór. ’fény -f- ír’ szóból): valamely tárgy képének előállítása (optikai leképzése) 21*

Next