Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 2. D - F - Új magyar lexikon 2. (Budapest, 1960)
F
Földes 404 földgá: március 15-i fasisztaellenes tüntetésnek. A fasiszták büntetőszázaddal Ukrajnába hurcolták, ahol 1943. jan.-ban életét vesztette. A munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon (1941) c. munkájában az ipari proletárok és a szegény parasztok gyermekeinek a közép- és felsőfokú oktatásban való részesedését vizsgálta, és leleplezte a mo.-i iskolarendszer rendkívül antidemokratikus voltát. Földes Imre (1881 — 1958): író. Pályája elején verses történelmi színműveket írt. Jelentősebbek társadalmi drámái; ezekben aktuális és égető szociális kérdéseket vitt a színpadra : leleplezte a Monarchia hadseregének magyarellenes szellemét (A császár katonái, 1908), a kisembereket nyomorba döntő kapitalizmust (Hivatalnok urak, 1909), majd bemutatta a Horthy-rendszer állástalan diplomásainak helyzetét (Ifj. Horváth Pál, 1936). Fekete ország c. regénye (1912) a korabeli társadalmi rend és a klerikalizmus szatirikus rajza. Számos könnyebb fajsúlyú vígjátékot, kabarétréfát és operettet is írt. Földes László (1914— ) : a belügyminiszter első helyettese (1958-tól). Asztalos volt. 1937 óta tagja a kommunista pártnak. Tevékenységéért többször letartóztatták, több mint egy évet töltött börtönben. A II. világháború végén az újpesti partizánok egyik vezetője. A felszabadulás után különféle pártfunkciókat töltött be, majd külkereskedelmi miniszterhelyettes volt. Az 1956. októberi ellenforradalom után az MSZMP Központi Bizottságának káderosztályát vezette. Országgyűlési képviselő ; az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Földes Lenke (1896-^- ) : szobrász. Bécsi tanulmányai után huzamosabb ideig Párizsban élt. Közvetlenül kőbe faragja műveit, az anyag tömbszerüségét megőrző, zárt kompozícióra törekszik. Földes Mihály (1905— ) : író ; József Attila-díjas. Drámáiban az elsők között fordult a szocialista élet aktuális kérdései felé (Mélyszántás, 1951). Több művében haladó hagyományainkat dolgozta fel (Hajnal Pákozdon, Honvágy, Örök szerelem, A kőszívű ember fiai, ez utóbbi Jókai regényének dramatizálása). Földessy Gyula (1874— ) : irodalomtörténetíró, esszéista, az irodalomtudomány doktora; Kossuthdíjas. Csokonaival és a 19. sz. magyar irodalmával is foglalkozott (Petőfi, Arany János: az ember és a költő, Tanulmányok és élmények), de elsősorban Ady költészetének kiváló ismerője. Müveiben megmutatja Ady igazi jelentőségét, a proletariátushoz és a 20. sz. eleji orosz forradalmakhoz való viszonyát, költészetének verselési, nyelvi és sti'láris sajátosságait (Ady Endre, Ady-tanulmányok, Az ismeretlen Ady, Ady Endre az ember és a költő, Ady minden titkai). Már Ady életében a költő megbízásából sajtó alá rendezte három kötetét, halála után 1923-ban Az utolsó hajók o. posztumusz kötetét, több ízben összes verseit és válogatott prózáját. Az Ady Múzeum egyik szerkesztője. Földesy Arnold (1882—1940): gordonkaművész. Popper Dávid tanítványa volt. Virtuozitása már egészen fiatalon ismertté tette a nevét. Európai hírű művész. föídesúr : a feudális társadalom uralkodó osztályának tagja; a föld jogi birtokosa; az elterjedt szóhasználat szerint nagyobb darab föld és az ezzel járó kiváltságok tulajdonosa. A ~ a földtulajdon alapján, a rendelkezésére álló erőszakszervek segítségével (gazdaságon kívüli kényszerrel) biztosította jövedelmét a közvetlen termelővel, a föld nagy részének tényleges birtokosával szemben. A 9—11. sz.-ban a feudális nagybirtokkal egy időben alakultak ki a jobbágyok ^i kizsákmányolását szentesítő szabályok, a ^i jogok (adók és egyéb szolgáltatások, pl. robot a föld használatáért, úriszéki bíráskodás, részesedés az elhalt jobbágy hagyatékából, rendelkezés az örökös nélkül elhalt jobbágy vagyonával stb.). Ezek a jogok Ny-Európában általában a 15. sz.-tól, K-Európában csak a 19. sz. folyamán szűntek meg. Mo.-on az 1848-i forradalom törölte el a jogokat (-*-úrbériség). A nagybirtokrendszerrel együtt azonban számos ^i előjog maradt fenn a felszabadulásig. földfelszíni tényezők, relief tényezők: (bioi) éghajlati hatásokat előidéző biogeográfiai adottságok, amelyek döntő befolyást gyakorolnak az élőlények elterjedésére. Ilyenek a tengerszint feletti magasság, a kitettség (expozíció) és a lejtők hajlásszöge (inklináció), meredeksége. A két utóbbi a helyi klíma — s így a helyi vegetáció — kialakulását határozza meg. földfémek : a periódusos rendszer 3. csoportjába tartozó, fémes tulajdonságú elemek. Ide tartoznak az alumínium, szkandium, ittrium, lantán és aktínium. Gxidjaikat régen 'földekének nevezték, innen kapták nevüket. földfestékek : földpigmentek földfoglalás : magántulajdonban levő földbirtokoknak a szegényparasztság által történő önhatalmú elfoglalása. Sokszor együtt jár a polgári demokratikus forradalom fejlődésével: pl. Mo.-on az 1848—49. évi forradalom kezdeti időszakában, a jobbágyfelszabadítást követően a parasztság széles tömegei követelték a földhöz juttatást, sőt sok esetben sor került ~okra is ; pl. : Békés, Arad, Szolnok, Heves, Zala stb. megyékben. ~ra került sor az agrárszocialista mozgalmak időszakában Szabolcs megyében (1897), valamint a Dunántúlon is (1898). További nagyarányú ^ra került sor 1919. febr.—márc.-ban, amikor a Károlyi-kormány késlekedésével elégedetlen paraszttömegek ~ba kezdtek Somogybán, majd Bihar, Hajdú, Fejér, Pest, Heves megyékben és még sok más helyen. Földfoglaló mozgalmakra került sor főleg D-Olaszo.-ban és Szicíliában is a II. világháború utáni években. földgát : földből épült, többféle célra (pl. ár védelem, víztárolás) szolgáló töltés. Sokszor vízzáró anyagból (agyag, beton) készül. Követelmény, hogy elcsúszás és átázás veszélyének ellenálljon, vagyis a beszivárgás vonala a ~ mentett oldalát el ne érje. Alakját megszabja magassága, oldalrézsűi és koronaszélessége. Magasságát az észlelt legmagasabb árvíz, ill. a tervezett duzzasztás fölé 1 —1,5 m-re emelik. Az oldalrézsű a mentett oldalon enyhébb hajlású (2:3, 1 : 3), a nedvesített oldalon гцегеdekebb hajlású (1 : 2, 2 : 3) ; nagyobb magasság esetében esetleg 1—4 m-es padkákkal szélesítik. A koronaszélesség 3 —10 m között változik, amely szekérforgalmat biztosít. Legnagyobb ~ az Asszuán (Egyiptom) felett épülő: magassága 110 m, hossza kb. 5 km, terjedelme 130 milliárd m3 víz tárolását teszi lehetővé. földgáz : a Föld mélyebb rétegeiben előforduló szerves vegyületek elbomlásából keletkező, rendszerint fúrással felszínre hozott gázelegy. Főleg metánból és kisebb részben annak homológjaiból (etán, propán, bután) áll. Gyakran kíséri a kőolajat, és fontos szerepe van a kőolajkút nyőmásának biztosításában. Egyes ^előfordulások kisebbnagyobb mennyiségű széndioxidot, kónhidfogént, oxigént, nitrogént, sőt nemesgázokat (hélium) is tartalmaznak. A —*-csővezetékek segítségével elvezethető mennyiséget nagyrészt fűtőgázként (fűtőértóke kb. 8000—10 000 kcal/m3) használják. Viszonylagos olcsósága folytán jelentősége a fűtőanyagiparban az utolsó évtizedekben erősen megnőtt. A világ ^termelése 1913-ban 22,5, 1935-ben 71, 1958-ban közel 400 müliárd m3-t tett ki, amelynek mintegy 80%-át az USÁ-ban termelték. — Az SZU 1959— 65. évi népgazdaságfejlesztési tervének előirányzata szerint 1965-ig a ^termelés el fogja érni az évi 150 milliárd m3-t és az SZU egész energiatermelésében az 1958. évi 6,5% helyett 21%-kal fog részesedni. Az USA energiatermelésének kb. egynegyedét fedezi belőle. — A fűtőanyagként történő felhasználás mellett fontos kiindulóanyag a vegyipar számára is acetilén, szintézisgáz, etilén, propilén, butilén és az ezekből előállítható számos, gazdaságilag jelentős termék (műkaucsuk, műanyagok) gyártásához. A -ókorom is ~ból készül. Legnagyobb előfordulásai az SZU-ban (É-Kaukázusban, a Volga vidékén, Üzbekisztánban, Ny-Ukrajnában stb.), az USÁ-ban (Texasban, Louisianában, Kansasban stb.) és Romániában vannak. Nagy ^előfordulásokat tártak fel újabban a Szaharában is. Hazánkban leggyakrabban a kőolaj kísérője, főként a D-Dunántúlon; a leggazdagabbnak ígérkező ^mezőt 1957-ben a Somogy megyei Babócsa határában tárták fel.