Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 2. D - F - Új magyar lexikon 2. (Budapest, 1960)
E
erdőbecslés 221 Erdőmérnöki Főiskola Legnagyobb kiterjedésben D-Amerikában, Egyenlítői és Ny-Afrikában, DK-Ázsiában (és a hozzá tartozó szigeteken) fordulnak elő. 2. Időszakosan lombos к (nyárizöld lombos és télizöld v. monszunok). Nagy területeket foglalnak el Közép-Európában, K-Ázsiában (Japánban) és É-Amerikában. 3. Örökzöld tűlevelűek (fenyő~k) ÉEurópában, Szibéria tajgáin, É-Amerikában és Kanadában, a délibb vidékeken a hegységek magasabb régióiban találhatók a legnagyobb kiterjedésben. — Azonos termőhelyi viszonyok (egyforma fafaj-összetétel, aljnövényzet stb.) alapján többféle ~típust különböztetünk meg. Mo. '•'^típusai: lucfenyvesek ; bükkösök ; bükkös-gyertyános tölgyesek ; tölgyesek ; nyíresek-nyárasok (éger-füzesek) : erdei és feketefenyvesek ; akácosok. Eő fafajok nálunk ; a tölgy (az egész erdőterület 26,5%-a), csertölgy (18%), bükk (9,5%), gyertyán (9,6%), akác (18,7%), nyár (3,2%), nyír, éger, lucfenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő, erdei fenyő, feketefenyő ; de jelentős még a kőris, juhar, szil, hars és fűz is. Az újabb erdősítések főleg a nyárfaállományt növelik. — Az ~ sok egyéb haszna mellett a környező területekre jótékony hatást gyakorol elsősorban azzal, hogy csökkenti az időjárás szélsőségeit. Hatalmas lombkoronájának párolgása fokozza a levegő páratartalmát, hfisítőleg hat, s ezzel csökkenti a hőmérsékleti ingadozásokat. Nagyobb ~területek a csapadékviszonyokat is kedvezően befolyásolják. Az ~ megtöri a szól erejét, csökkenti szárító hatását, akadályozza a futóhomok mozgását, a termőtalaj lesodrását (erózió) stb. — A kapitalista termelés a könnyen elérhető ~k rablógazdaságszerü kihasználásához, több országban az ~k jelentős részének teljes letárolásához vezetett. A magyar Alföld szélsőséges klímája, vízgazdálkodásának megromlása minden káros gazdasági következményével együtt — nem utolsósorban — az к kipusztítása nyomán következett be. — írod. G. F. Morozov: Az e. élettana. 1952. erdőbecslés : a faállomány fatömegének, korának, elegyarányának, növedékének és egyéb jellemző mutatóinak megközelítő pontossággal történő megállapítása. A döntött törzsek köbözése úgy történik, hogy azok középen mért átmérőjének és hosszának számadatai alapján a megfelelő köbtartalmat köbtáblákról leolvassák. Ürméterekbe rakott erdei termékek (hasáb, dorong, tuskófa) köbtartalmát ugyancsak táblázat segítségével állapítják meg. Álló fák köbtartalmát a mellmagassági átmérő és a fa magasságadatai alapján határozzák meg. — A faállomány fatömegének kiszámítása történhet: 1. próbatörzsek döntésével, amikor átlagfát keresnek ki, azt döntik, köbözik és köbtartalmát a becslés alá kerülő törzsek számával szorozzák ; 2. fatömeggörbés eljárással, melynél mindenféle átmérőjű próbatörzset döntenek; 3. tömegegyenes eljárással, ennél a legvókonyabb és legvastagabb fák közül kiválasztott mintatörzsek adatait veszik alapul; 4. fatömegtáblák alkalmazásával, amelyek a különböző fajokhoz tartozó fák köbtartalmát mutatják a mellmagassági átmérő és a magassági adatok alapján. — Az ~ történhet még szembecsléssel és újabban légi felvételek útján (légi fatömegtáblák alkalmazásával) is. — írod. Fekete Z.: Erdőbecsléstan. 1951. Erdőbénye : ötk., Borsod-Abaúj-Zemplénm., szerencsi j., a Zempléni-hg.-ben. L: 3100. Vasszulfátos, timsós, széndioxidos gyógyfürdő. Erdőgazdaság. Kőbányászat (andezit). Gótikus tornyú r. k. temploma műemlék. erdőfelújítás : új erdő létesítése a kivágott öreg erdő helyén. A mesterséges felújítást magvetéssel, dugványozással v. csemeteültetéssel végzik. A természetes felújítás az öreg erdő fáinak magvetését, tuskó- v. gyökérsarjait használja fel az új erdő létesítésére. Az ebből a célból alkalmazott ún. felújító vágásnál az erdőterület meghatározott részén kitermelésre előírt fatömeget úgy vágják ki, hogy ott a faállomány többszöri belevágás után több év v. évtized alatt kerül teljes kitermelésre, a természetes felújulás biztosítása után. erdőgazdálkodás, erdőgazdaság: erdők létesítésével, nevelésével, hasznosításával és felújításával foglalkozó termelési ágazat. Feladata a faellátás biztosítása érdekében a területegységre eső évi fatömeghozam mennyiségének és értékének fokozása és az erdők egyéb hasznos tulajdonságainak (az erózió elleni védelem, klimatikus és egészségügyi hatás stb.) növelése. Magában foglalja a maggyűjtést, az erdei magvak kezelését és tárolását, a csemetetermelést, az erdősítést és fásítást, az erdők nevelését, a döntést (a fák kitermelését), a közelítést és szállítást, fagyártmányok termelését, az erdei termékek értékesítését, az erdei mellékhaszonvételeket (gyantatermelés, erdei gyümölcsök, gombák, cserzőanyagok, gyógynövények begyűjtése, legeltetés, szén-, mészégetés stb.), a vadgazdálkodást, valamint az ~ folytatásához szükséges műszaki berendezések (erdei közelítő- és szállítópályák, erdei utak és vasutak, épületek, kisebb üzemek stb.) létesítését. — Az ~ sajátosságai közé tartozik a hosszú termelési időszak (80—100 év). Ennek következtében a beruházások megtérülési ideje igen hosszú, s az elkövetett gazdasági hibák (helytelen fafajmegválasztás, rossz magszármazás, helytelen gazdálkodás stb.) csak igen nehezen és nagy áldozatok árán hozhatók helyre. — A rendszeres ~ első nyomai a bányák és kohók körül alakultak ki, mert ezek egyre növekvő fafogyasztása erdőirtáshoz vezetett. Így jött. létre nálunk 1565-ben az első bánya-erdőrendtartás, mely előírta a vágások kijelölését, a vágásterületen magfák meghagyását stb. Ezeket az előírásokat sokszor nem vették figyelembe. 1808-ban a selmeci Bányászati Akadémia mellett Erdészeti Tanintézetet is létesítettek, ez vetette meg az alapját a magyar erdészeti tudományok fejlődésének. Az 1879: XXXI. te. az erdőgazdálkodást részleteiben is szabályozta, és egybefoglalta az addigi jogszabályokat és gyakorlatot. A felszabadulás alapvető fordulatot hozott a magyar ~ban. A földbirtokreform alapján az állami erdők területe az ország egész erdőterületének 6%-áról 77%-ára nőtt (a többi nagyrészt a helyi tanácsok, termelőszövetkezetek stb. birtokában van) ; ez teremtette meg a bővített újratermelésen alapuló r^ lehetőségét. — A tervszerű ~ szervezésének, az erdővédelmi rendszabályok megtartásának országos felügyeleti szerve a Minisztertanács felügyelete alatt működő Országos Erdészeti Főigazgatóság. Ez legfelsőbb fokon irányítja az állami erdőket kezelő erdőgazdasági vállalatokat, valamint az erdészek tevékenységének felügyeletét; szakfelügyelete az erdészet minden ágára kiterjed. Az erdők közvetlenül a megyei tanácsi VB mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek felügyelete alatt állnak. — A korszerű ~ kérdéseivel kapcsolatos kutatómunkával az 1898-ban alakult és 1949-ben újjászervezett Erdészeti Tudományos Intézet foglalkozik. — írod. Az e. és az erdőgazdasági üzemszervezés alapelvei. 1949; Torna Á. : Erdőgazdaság és termószetátalakító fásítás Magyarországon. 1953; Erdőgazdasági alapismeretek. Szerk. : Tompa K. 1957 ; Az e. alapjai és az erdőgazdasági szakmunkák. 1. köt. Szerk. : Abonyi I. 1959. erdőgazdaság : 1. —*■erdőgazdálkodás. — 2. erdőgazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági üzem; nálunk állami vállalat. Állami ~aink dolgozóinak létszáma 1958-ban 49 315 fő volt. Erdőhorváti : ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., sátoraljaújhelyi j. L : 1360. Vá.: Olaszliszka-Tolcsva. erdőirtás : az erdőterület fás növényzetének tuskóval és gyökerekkel együtt történő eltávolítása. Történhet kézi és gépi erővel. Akkor kerül rá sor, ha az erdőterületet más művelés alá vonják (mezőgazdaság, házhely stb.), v. ha a területen újból erdőt telepítenek, de közben néhány éven át mezőgazdasági közteshasználattal művelik. ~nak nevezzük az őserdők égetéssel történő irtását is. erdőkor ! s-babesiosis Erdőkövesd : ötk., Heves m., pétervásári j. L: 800. Vá. : Mátraballa. Erdőkürt: ötk., Nógrád m., pásztói j. L : 980. Vá.: Aosa-~. Erdőmérnöki Főiskola : okleveles erdőmérnöki képesítést nyújtó felsőoktatási intézményünk. Tanulmányi idő (a