Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 3. G - J - Új magyar lexikon 3. (Budapest, 1960)
G, Gy
Győrsövénvház 152 gyújtók kisipari szövetkezeti dolgozó és 3764 kisiparos dolgozott. — A földterületből (%-ban) szántó 60,9, kert 1,6, szőlő 0,7, rét 6,9, legelő 6,3, erdő 12,8, nádas 1,1% ; földadó alá nem esik 9,7 (1957). A termelés magas színvonalú, a termésátlagok általában meghaladják az országos átlagot. Kimagasló az ipari növények (cukorrépa, rostlen) termelésének aránya, továbbá a szálastakarmányok, takarmánygabona és az öntözéses zöldségféléké (káposzta stb.). Az állatállomány sűrűsége az egész országban a legnagyobbak közé tartozik. 1958- ban (1000 db-ban) szarvasmarha 124,2, sertés 227,8, ló 33,7, juh 38,9. Legerősebb az állattenyésztés a Rábaközben. Közigazgatásilag 5 járásra oszlik (csornai, győri kapuvári, mosonmagyaróvári, soproni j.) ; 156 ötk., 18 ktk. és 3 jjv.: Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron. 1960- ban valamennyi község villamosítása befejeződik. — A települések sűrűn érik egymást, a Szigetközben, a Rábaközben kis határú, kis lélekszámú falvak uralkodnak, a Hanságban nagyobbak, sok szórványtelepülés is van (a volt uradalmi majorok). A városok arculatára jellemző az emeletes építkezés, sok a régi ház, közte műemlék is (Sopron, Győr). Részben régészeti és műépítészeti látnivalói, részben tájképi szépségei miatt jelentős a megye idegenforgalma (Sopron, Pannonhalma, Fertőd stb.). — őslakói a kelta eraviszkuszok voltak. A római korban négy fontos útvonal haladt át területén. Avar, majd frank s a 9. sz. elején morva fennhatóság alá került. A honfoglalás után a fejedelem törzse szállta meg. Géza kezdte építtetni a pannonhalmi benedekrendi monostort. I. István Győr központtal szervezte meg a vármegyét, amely az ország Ny-i gyepűje mellett feküdt, s több háború színhelye volt. A 16 — 17. sz.-i török háborúkban sokat szenvedett. Az elpusztult helységekbe német és horvát lakosokat telepítettek. — 1920-ban Győr vármegyével egyesítették Moson és Pozsony vármegyék Mo.-hoz tartozó kis részeit, 1950 óta Sopron megyével egyesítve viseli a Győr-Sopron megye nevet. Győrsövényliáz : ötk., Győr-Sopron m., csornai j. L : 1080 (1960). Vá.: Enese. Gépállomás. Győrszemere: ötk., Győr-Sopron m„ győri j., a Sokorói-dombságon, a Bakonyér mellett. L : 2880 (1960). Zöldség-, paradicsom-, gyümölcstermelés. Erdőgazdaság. Győrszentiván : ötk., Győr-Sopron m„ győri j. L: 6530 (1960), nagy része Győrben dolgozik. A Dunáig nyúló, nagy határú település. Győrszentmárton : ötk., Győr-Sopron m., győri j., a Kisalföld DK-i dombvidékén. L : 3800 (1960). Vá.: Pannonhalma. Takarmánytermelós, erdőgazdaság. Malom. Téglagyár. Határában emelkedik —* Pannonhalma. Gyűrtelek: ötk., Szabolcs-Szatmár m., mátészalkai j. L: 1670 (1960). Győrújfalu : ötk., Győr-Sopron m., győri j. L: 890 (1960). Vá.: Győr. Győrvár: ötk., Vas m., vasvári j. L : 1280 (1960). — írod. Dömötör S.: Gy. földje és népe. Szombathely, 1957. Győry Dezső (1900— ): költő, elbeszélő; József Attila-díjas. A két világháború között a szlovákiai magyar irodalmi élet egyik jelentékeny alakja volt. Versei a Duna-medencei népek összefogását hirdették erőteljes antifasiszta tartalommal. Történelmi regényeiben főként a szabadságharc és az utána következő évek időszakát dolgozta fel (Viharvirág, Sorsvirág). Válogatott versei Zengő Dunatáj címen jelentek meg. Győry Tibor (1869 —1938) : orvostörténész, egyetemi tanár. Kiadta Semmelweis összegyűjtött műveit. Többek között megírta Az orvostudományi kar történetét (1936) és összeállította A magyar orvosi irodalom bibliográfiáját (1900). Győrzámoly: ötk., Győr-Sopron m„ győri j. L : 1450 (1960). Vá.: Győr. Győzelem-csúcs, Pik Pobedi : a Tiensan legmagasabb csúcsa, az SZU és Kína határán ; 7439 m. 1943. évi szovjet expedíció mászta meg először. A csúcsot örök hó és jég borítja. győzhetetlen armada : -*armada GySEV : —>-Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút gyufa : gyújtófejjel ellátott fapálcika. Az eleinte forgalomba kerülő foszforos ~ feje mérgező sárgafoszfort tartalmazott, ezért a század elején használatát mindenütt eltiltották. A biztonsági ~ feje főként káliumklorátból (KC103) készül; ez a ~s doboz oldalán rögzített, vörös foszforból, antimonszulfidból, üvegporból és kötőanyagból álló érdes felülethez dörzsölve meggyullad. Zajtalan formáját Irinyi János találta fel, ill. tökéletesítette. — A -—szálat és a ~s dobozt általában nyárfarönkből készítik. — A —gyártás a legtöbb országban állami monopólium. Hazánkban a Gyufaipari Vállalat állít elő —t, termelése 1959-ben 406,9 millió doboz volt. Gyugy : ötk., Somogy m., fonyódi j. L : 680 (1960). Vá.: Lengyeltóti. Határában a béndekpusztai templomrom műemlék. gyújtás : gyújtóberendezés -►belsőégésű motorokon. Az Otto- és a Hesselman-motorokon a motor rendes üzeméhez, indítósegélyként pedig a kompressziógyújtású motorok egy részéhez 6 v. 12 V-os villamos gyújtóberendezésre van szükség. Ennek részei: az áramforrás (akkumulátor v. gyújtómágnes), transzformátor, elosztó és a ->-gyújtógyertya. A motor egyik legkényesebb, legtöbb üzemzavart okozó és leghamarabb elhasználódó része. gyújtóbomba : kevés robbanóanyagot és sok gyújtóanyagot (termit, napalm stb.) tartalmazó -rgyújtófegyver. gyújtófegyver : azoknak a harceszközöknek a gyűjtőneve, amelyek ellenséges élőerők v. anyagi célok elégetéssel való megsemmisítésére szolgálnak. Főbb fajtái a lángszóró, a -rgyújtóbomba és a gyújtólövedék (-rmég gyújtóharcanyagok). gyújtogatás : ingó V. ingatlan szándékos felgyújtása. Közveszélyű bűncselekmény, mert nemcsak a felgyújtott tárgyat érinti, hanem a továbbterjedés veszélye miatt egyéb vagyontárgyakat és személyeket is veszélyeztet. A törvény bünteti. A társadalmi tulajdon szándékos felgyújtása halállal büntethető. gyújtógyertya : a robbanás megindítója a -rbelsőégésü (Otto- és a Hesselman-) motorban azáltal, hogy pólusai között villamos szikra ugrik át. Az átütési feszültség 5000—20000 V. Minél nagyobb egy gyújtógyertya hőértéke, annál nagyobb égési hőmérsékleteket bír el, de annál nehezebbé teszi a hideg motor indítását; az egyes motorokhoz gyári előírás állapítja meg a megfelelő ~ típust. gyújtóharcanyagok : háborúban (főleg repülőgépről dobott bombákban v. gránátokban, aknákban) gyújtogatásra használatos vegyi anyagok. A rendkívül gyúlékony fehér foszfort főleg lövedékekben használták, majd celluloid lapocskákra erősítve mint gyújtólapokat repülőgépről nagy mennyiségben erdőkre, gabonatáblákra dobták. Leghatásosabbak voltak az elmúlt világháborúban a repülőbombák tölteteként a termites (vasoxid és alumínium) keverékek, amelyek meggyújtva 3000 C° hőmérsékletet szolgáltatnak. A kaucsukkal v. —f napalmmal kocsonyásított benzin erősen tapad, és meggyújtva magas hőfokon ég. gyújtók : különleges szerkezetek, amelyek a lövedékek v. aknák töltésének robbanását a kívánt helyen és időben váltják ki, egyes esetekben már becsapódás előtt a röppályán, máskor a becsapódás pillanatában, v. pedig azután, bizonyos késleltetéssel. Ennek megfelelően van időzített és csapódó gyújtó ; ezek kombinációja a kettős gyújtó. A ~ mechanikus v. elektromos Gyújtógyertya 1. Csatlakozó anya, 2. kitt, 3. izolátor, 4. kiegyenlítő gyűrű, 5. ház, 6. tömi tő gyűrűk. 7. középelektród, 8. testelektród a) ízolátorláb (szigetelő) 95-ös hőértéknél, b) 225-ös hőértéknél, c) 370-es hőértéknél