Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 3. G - J - Új magyar lexikon 3. (Budapest, 1960)

G, Gy

Gara 18 garatfogak chista munkásszervezet szervezője (1904), a rendőrség titkos ügynöke. Célja az volt, hogy elvonja a munkásokat a forradalmi harctól, s tevékenységüket békés mederbe terelje. Szervezetei a belügyminisztérium jóváhagyásával működtek. ~ javaslatára szervezték meg a pétervári munkások békés felvonulását 1905. január 9-én, amelyet a cári csendőrség vérbe fojtott (-+véres vasárnap). Ezután külföldre ment, majd visszatérése után Pétervár melletti nyaralójában meggyilkolták. Garat ötk., Bács-Kiskun m., bajai j. (Bácska). L: 3920 (1960). Rostkendertermelés. Ág. Malom. Garáb : ktk., Nógrád m., pásztói j. L.: 210 (1960). Vá.t Pásztó. Garabonc : ötk., Zala m., nagykanizsai j. L: 1130 (1960). Vá.: Komárváros. garabonciás, garabonciás diák <ol. negromanzia ’fekete mágia’ elferdítése^ : népi hiedelemvilágunk különös alakja ; foggal születik, tejet és tojást kér szállásadójától, s ha nem kap, vihart támaszt. A K-i népek sámánjának s a varázslással szélhámoskodó régi nyugati vándor­diákoknak keveréke a nép képzeletében. Garadna: 1. patak a Bükk hg.-ben, 8 km hosszú. Ómassánál ered; Lillafürednél ömlik a Szinvába, de vizét előbb felduzzasztják a -^-Hámori-tóban. Mély szur­dokvölgye, mely a Bükk fennsíkját két részre osztja, kedvelt kirándulóhely. A völgyben számos pisztráng­­tenyésztő mesterséges tó van. Völgyének látványossága a Fassole (Fazola) Frigyes által 1803 —13 között épített újmassai vasolvasztó kohó, ipari műemlék. Miskolcról kisvasút vezet ~ig. — 2. ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., encsi j. L: 780 (1960). Vá.: Novajidrány. — 3. Miskolc egyik külterülete fűrészteleppel a ~ patak mellett. Garai : az Anjouk idején megerősödött bárói (akkori értelemben : országos tisztségeket kisajátító birtokos) családok egyike. Nagy szerepet játszott a 14. sz. végé­nek és a 15. sz. első felének feudális pártharcaiban. — Jelentősebb tagjai: Idősebb Garai Miklós (! —1386), a család hatalmának megalapítója, macsói bán, azután nádor. I. Lajos halála után ő készítette elő Nápolyi (Kis) Károly trónkövetelő meggyilkoltatását. A meg­gyilkolt híveivel vívott harcban halálosan megsebesült. — Ifjabb Garai Miklós (?—1433), nádor. 1387 —1401 között több ízben sikerrel harcolt a magyar fennhatóság ellen felkelő bosnyákok és dalmaták ellen; visszafoglalta Dalmáciát. Részt vett a nikápolyi csatában (1396). Zsigmond kíséretében részt vett a konstanzi zsinaton. több ízben járt követségben különböző országokban. — Garai László (?—1460), macsói bán, majd nádor, ifjabb Garai Miklós nádor fia. Zsigmond király halála után mint a Habsburgok híve és a Hunyadiak ellenfele játszott szerepet. Része volt Hunyadi László kivégeztetésében. Mátyás király trónralépése után elvesztette a nádorságot, az uralkodó ellen fordult, de Mátyás király hamarosan megnyerte magának, és 1459-ben a nádorságot is vissza­kapta. Garai Gábor (1929— ) : költő ; József Attila-díjas. Csiszolt technikájú versei szocialista szemléletet és forradalmi lendületet fejeznek ki (Zsúfolt napok, Ének a gyógyulásért). Garam, Hron: a Duna mellékfolyója Szlovákiában ; 289 km. Vízgyűjtője 5465 km2. Az Alacsony-Tátrában ered a Királyhegyen(Kral’óva Hol’a). Zvolenig (Zólyom) hosszanti völgyben folyik, majd áttöri a vulkáni övét, és Levicénél (Léva) lép ki a Kisalföldre, Esztergommal szemben torkollik a Dunába. Garami Ernő (1876—1935) : a századfordulótól 1919-ig a magyar szociáldemokrácia egyik legtekintélyesebb vezetője ; az opportunizmus fő képviselője volt. Fiatal korában mint műszerész évekig tartózkodott Németo.­­ban. 1898-ban tért haza, és ettől kezdve szinte meg­szakítás nélkül az SZDP vezetőségének tagja, a Népszava főszerkesztője, a Szocializmus első szerkesztője volt. Megegyezésre törekedett az uralkodó osztályok kép­viselőivel, és nagy része volt a munkástömegek forradalmi megmozdulásainak „leszerelésében”. 1918. okt. 31-től a Károlyi-, majd a Berlnkey-kormányban kereskedelem­ügyi miniszter. A Tanácsköztársaság kikiáltása előtt a két munkáspárt egyesülése szélsőjobboldali ellenzékének fő képviselője volt. A proletárdiktatúra kikiáltása után Svájcba emigrált, és a magyar munkáshatalom meg­döntése érdekében tevékenykedett. Az ellenforradalom győzelme után visszatért, a Glerk-féle tárgyalásokon az SZDP nevében aláírta azt a megegyezést, amely elő­készítette Horthy bevonulását Bp.-re. 1919. nov. végén újra külföldre ment. 1934-ben tért haza, és átvette a Népszava szerkesztését. Emlékirata : a Forrongó Magyar­­ország (Leipzig—Wien, 1922) elfogult vitairat a proletár­­forradalom ellen. garancia (fr.-ból) : általános értelemben jótállás, sza­vatosság, kezesség, általában biztosítók valamilyen köte­lezettség, ill. szolgáltatás teljesítésére, tényleges v. jogi helyzet megóvására. Jogi értelemben jótállás valamely szolgáltatásért, kötelezettségvállalás arra, hogy amennyi­ben a kötelezett nem teljesít, helyette a ~t vállaló tesz eleget fizetési v. egyéb kötelezettségeinek. Államjogi értelemben az alkotmányos alapelveket biztosító, ill. védő jogszabályok (garanciális törvények), (-»-még óvadék) garas <ném. Groschen^ : 1. a középkorban a dénár többszörös súlyában vert pénzek összefoglaló neve. Mo.-on 1. Károly (Róbert) veretett ~t a 14. sz. első felében. — 2. régi német pénz a 13. sz.-tól; az ún. jó~ a 19. sz.-ban 12 és fél, a későbbi új 10 pfennig volt. Közhasználat­ban ---nak nevezték a 20. sz.-i pfenniget is. — 3. kisebb pénznem Ausztriában ; 1 osztrák forint huszada (2 kraj­cár). 1858-tól ~nak nevezték a forint ötvened részét érő 2 filléres váltópénzt is. Garas Klára (1919— ): művészettörténész, a művé­szettörténeti tudományok kandidátusa. Kutatómun­kásságának fő területe a magyar és osztrák barokk festészet. (Magyarországi festészet а XVII. században, 1953 ; Magyarországi festészet а XVIII. században, 1955.) Garasanin, Hja (1812—74): szerb álamférfi és diplo­mata. 1844 és 1867 között több ízben belügyminiszner, külügyminiszter és miniszterelnök. A balkáni szláv népek török uralom alóli felszabadításáért és a szerb fejede'emség vezetésével való egyesítéséért harcolt. E célok eléréséra oroszbarát, ugyanakkor Habsburg-ellenes politikát folyta­tott. — 1849 e éjén a bécsi kamariilával szemben a magya­rokkal való összefogás poétikájának a híve volt, de ez ak­kor nagyrészt a magyar szabadságharc vezetőinek hely télén állásfoglalása miatt nem jöhetett létre. A szabadságharc bukása után közvetlen kapcsolatban állott Kossuthtal, és a hatvanas években is tárgyait a magyarokkal való össze­fogás lehetőségeiről. 1867-ben elérte az utolsó török csapa­tok kivonását a szerb fejedelemségből. Ugyanabban az év­ben az osztrákbarát szerb nemzeti párt fölülkerekedése miatt le kellett mondania. garat: 1. pharynx: az ember és az állatok bélcsator­nájának a szájüreg mögötti szakasza. Ide nyílik a nyelő­cső, valamint a szárazföldi gerincesek légcsöve. Szerke­zete és működése állatcsoportonként változó. A gerinc­telen állatok ~ja többnyire a táplálék felvételére szolgáló, izmos, olykor kiölthető szerv. A kopoltyús gerincesek ~ja mint légzóbél alakult ki. Az ember ~ja a nyaki gerinc­oszlop előtt elhelyezkedő, tölcsérszerű üreg. Három része van. Az orrüreg mögötti rész az orr~. Ennek felső bolto­zatán van az orrgaratmandula, két oldalán a fülkürtök nyílása. Az orrüreggel a hortyogón át közlekedik. A száj­üreg magasságában van a szájA szájüregtől a lágy­­szájpad, garatívek, mandulák és a nyelvgyök határolta szűkebb rész, a torok választja el. A ~ legalsó része a gige^. Ennek felső részén a gége bemenete található. Alul a nyelőcsőbe folytatódik. — 2. (éleim) malmok és őrlőjáratok tölcsérszerű alkatrésze. Az anyag tárolására és — a hozzá csatlakozó etető szerkezettel együtt — egyenletes továbbítására szolgál. garatfogak : a pontyfélék alsó garatcsontján található fogak. A békés fajoké redős szerkezetű, s a táplálék szótmorzsolására szolgál ; a ragadozóké hegyes és hátra­felé hajló, s a zsákmány visszaesúszását akadályozza meg.

Next