Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 3. G - J - Új magyar lexikon 3. (Budapest, 1960)
H
hermán (hui 257 Hernandez Összefügg a Herman Ottó-kőfülkével. Teljes hossza 70 m. Számos ősemberszerszám (solutréi kultúra) és jégkorszaki élőlénymaradvány lelőhelye. hermandad (sp. ’testvériség’^ : az aragóniai és kasztíliai városok szövetsége a 13 —16. sz.-ban. Célja a városok jogainak védelme volt a feudális urakkal szemben. A 13. sz. második felében tevékenysége kiterjedt az utasok (kereskedők) védelmére, a rablólovagok üldözésére. E célból a faluközösségekkel (behetriákkal) is szövetségre lépett. A 15. sz. végére fegyveres erővel és saját bíróságokkal rendelkezett. 1480-ban a „szent fegyverrel támogatta az uralkodót a feudális nagyurak hatalmának megtörésében. A király felhasználta ezt a segítséget (1486-ban Kaszt 11 iái Izabella kiváltságokat adományozott a ^nak), de fokozatosan korlátozta a városok jogait és önállóságát. A~ a 16. sz.-ban elvesztette jelentőségét. Hermann Antal (1861 —1926) : irodalomtörténész, néprajztudós. 1887-ben ő alapította az első (német nyelvű) mo.-i néprajzi folyóiratot (Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn), s jelentős része volt a Magyar Néprajzi Társaság szervezésében is. Főként a mo.-i cigányok kultúrájával foglalkozott. Hermánszeg : ötk., Szabolcs-Szatmár m., csengeri j. L : 520 (1960). Vá. : Jánkmajtis. Hermányi Dienes József (1699 —1763) : író, nagyenyedi református pap. Fő műve, a Nagyenyedi Demokritus c. anekdotagyűjtemény a 18. sz.-i Erdély társadalmának realista ábrázolása. Bemutatja az arisztokrácia és a papság közismert alakjait, a városi polgárokat és a népet is. Több helyen bátran bírálja a társadalom hibáit, és leleplezi a feudális uralkodó osztályt. hermelin (Mustela erminea) : a ragadozók (Carnivora) rendjének a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó, kb. 35 cm-re megnövő, nyáron barnásvörös színű, télen hófehér bundájú állat. Farkvége mindig fekete. Vérszomjas ragadozó, a magánál jóval nagyobb nyulat is legyűri. Prémje értékes szőrme. Európában, Ázsiában és ÉAmerikában él. hermeneutika (gör.^ : magyarázattan, értelmezéstan ; régi szövegek, műalkotások megértésének, magyarázatának elveit és szabályait vizsgáló tudományág. Arisztotelész adott először szövegmagyarázatokat. A 18. sz.-ban Schleiermacher kutatásai nyomán széleskörűen fejlődött. A teológiai, jogi, filológiai, archeológiái, irodalmi, művészettörténeti, zenei^nak különféle módszerei alakultak ki. Hermész : Zeusz és Мага nimfa fia, a ravaszság, lelemény, ékesszólás istene a görög mitológiában. Az utazók, kereskedők, tolvajok pártfogója, az istenek gyorslábú hírnöke, ő kíséri a lelkeket alvilági útjukra. Római megfelelője Mercurius. A művészetben bokáján kis szárnyakkal, kezében pálcával, a petászosz nevű úti kalappal ábrázolják. Az ún. -^hermetikus iratok és a középkori alkimisták Hermész Triszmegisztosz néven tisztelték. hermetikus <(gör.) : légmentes, légmentesen, ill. teljesen elzárt, hozzáférhetetlen. hermetikus iratok : az i. e. 3 —1. sz.-ban Egyiptomban írt misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a varázshatalmakkal való kapcsolatra tanító iratok (18 könyv). A hasonló tárgyú egyiptomi misztikus szent iratok görög és latin nyelvű változatai. Megírásukat, ill. a megírásuk sugallatát Hermész Triszmegisztosz (-*■Hermész) istenségnek tulajdonították. Hermite [ermit], Charles (1822—1901) : francia matematikus, egyetemi tanár, a Francia Akadémia tagja, az MTA külső tagja. Az elliptikus függvények elmélete, az Hermész és Kharón (görög vázarajz után) algebra és a számelmélet terén ért el kimagasló eredményeket. Elsőként bizonyította be, hogy az —>-e transzcendens szám. Hermlin, Stephan (1915— ) : német költő, író, műfordító, a szocialista német irodalom egyik úttörője. Kétszeres Nemzeti díjas. Haladó szellemű művei miatt a fasiszta uralom üldözése elől (1936-ban) emigrálnia kellett, 1947 óta az NDK-ban él, a Német Művészeti Akadémia tagja. József Attila verseiből németre fordított. Hermon-hegység, Hzsebel es Seikh: az Antilibanon déli, legmagasabb része Szíria és Libanon határán. A bejrut—damaszkuszi vasútvonal halad át rajta. Hermosillo [ermoszijo] : É-mexikói város, Sonora állam székh.-e. L : 54 000 (I960). Ezüst-, arany- és rézércbányászat. Egyetem. Hermoupolisz, Ermúpolisz: görög kikötőváros, Sziroszszigeten ; a Kikládok szigetcsoport közigazgatási központja. L : 22 000 (1956). Hajógyár. Hernád, Hornád : a Tisza jobb parti mellékfolyója, 240 km. 70 km-es szakasza jut Mo.-ra. Vízgyűjtője 5436 km2. Az Alacsony-Tátrában (Szlovákiában) ered a Királyhegy É-i oldalán ; átfolyik a Szepességen, majd Kosicénél (Kassa) ér ki az Abaúji-medencébe. Hidasnémetinél ér magyar területre. Miskolctól DK-re egyesül a Na jóval, és közös torkolattal ömlik Polgártól É-ra a Tiszába. Két nagyobb mellékfolyója (Szlovákiában) Ny-ról a dőlnie (Hnilec), É-ról a Tarca (Torysa). Völgye festői szépségű közlekedési vonal, majdnem végig teraszos, jelentős turistaforgalommal. Legnagyobb település a ~ völgyében Spisská Nova Vés (Igló). Hernád : ötk., Pest m., dabasi j. L : 2120 (1960). Hernádbűd : ktk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., abaújszántói j. L : 410 (1960). Vá. : Forró-Encs. Ref. temploma műemlék. Határában nagy kiterjedésű prehisztorikus földvár van. Hernádcéce: ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., abaújszántói j. L: 550 (1960). Vá. : Korlát-Vizsoly. (Alsócéce és Felsőcéce egyesítéséből jött létre 1950-ben.) Hernádi György, régebben Hercz (1899 —1958) : író, újságíró. Első versei Kassák Lajos Ma c. lapjában jelentek meg. A Tanácsköztársaság alatt a Fejér megyei Népszava és az Eszme c. szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt. Berlinben, Bécsben, Párizsban élt emigrációban, újságírói és szépirodalmi tevékenységet fejtett ki. Kezdetben erős expresszionista hatásra valló költészetét forradalmi eszmeiség és lírai érzékenység jellemzi. Művei: Versek (Berlin, 1921), Ecce Homo (Bécs, 1923), Idegenből idegenbe (1938), Számadás (1941), Az utolsó álom (dráma, 1941) ; Judás (egy élharcos tragédiája, 1943), Akik élve maradtak (1947). Verseinek gyűjteményes kiadása : Földem, sorsom (1959). Hernádi Lajos (1906— ) : zongoraművész, Kossuthdíjas, érdemes művész. 1945 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára. Külföldön is sikerrel szerepel. Hernádkak: ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., miskolci j. L: 840 (1960). Vá. : Hernádnémeti-Bőcs. Hernádkércs: ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., szikszói j. L : 650 (1960). Vá. : Halmaj. Hernádnémeti : ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., miskolci j. L : 3490 (1960). Vá.: Hernádnémeti-Bőcs. Hernádpetri: ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., encsi j. L: 460 (1960). Vá. : Novajidrány. Hernádszentandrás: ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., szikszói j. L : 500 (1960). Hernádszurdok: ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., abaújszántói j. L : 410 (1960). Hernádvécse: ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., encsi j. L : 1130 (1960). Hernandez [ernandesz], Miguel (1910—42) : kiváló spanyol költő és drámaíró, fiatal korában hegyi pásztor. Első költeményein dongóra hatása érződik. A polgárháború időszakában fegyverrel harcolt a Franco-fasizmus ellen, és mély humanizmussal áthatott, forradalmi költővé érett. A fasiszták börtönében halt meg. Verseiből 17 tíj Magyar Lexikon