Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 3. G - J - Új magyar lexikon 3. (Budapest, 1960)

H

honiszárnyas hajó 315 Horia bői és több domború (oldal) -^dongából áll, melyeket vasabroncsok tartanak össze ; különféle fából (tölgy, vörösfenyő, kőris, bükk stb.) gyártják. A kézműiparban kádárok készítik, nagy tömegben ~gyárak gyártják. A más anyagból készült ~k henger alakúak. hordszárnyas hajó : vízi jármű, mely mint úszómű indul, majd vízbe merülő hordszárnyaira (hordtalpaira) támaszkodva a hajótest a víz fölé emelkedik, és lég- v. hajócsavarral hajtva nagy sebességgel halad. Az SZU- ban 1959 óta ~kkal rendszeres belvízi hajójáratokat tartanak fenn, főként a Volgán. A legújabban elkészült Diesel-motor hajtású, hajócsavaros ~ 150 személyt szállít 80 km/ó sebességgel. Folyamatban van 300 személyes ~ építése is tengeri használatra. Az USÁ- ban, Angliában és Svájcban is épültek ~k. Horezm : terület az Üzbég SZSZK-ban, oázis az Amu-Darja alsó folyásának bal partján. 4700 km2. I.: 380 000 (1959), üzbégek. Székh.-e Urgencs (43 000, 1959). Öntözéses földművelés, gyapot- és szőlőtermesz­tés. Selyemhernyótenyésztés. Pamutipar és szőnyeg­szövés. — Lakosai halászattal és vadászattal foglalkoz­tak, majd áttértek az állattenyésztésre és a primitív, öntözéses földművelésre (i. e. 2. évezred). Az öntöző­csatornák alkalmazása virágzó kertet teremtett a homo­kospusztaságban. Azi. e. 8 — 6. sz. folyamán^ területén központosított rabszolga tartó állam jött létre, amely átmenetüeg perzsa fennhatóság alá került, de már az 1. e. 4. sz.-ban független államként említik. Az i. sz. 1—2. sz.-ban ~ a belső-ázsiai—indiai Kusán-birodalom­­hoz tartozott, a 3. sz.-tól újból önálló állammá lett. A 4 — 6. sz. folyamán kialakult a feudális termelési mód. 712-ben az arabok hódították meg. Az arab hódítás után ~ É-i területein továbbra is a ~i dinasztia uralko­dói maradtak hatalmon (a 10. sz.-ig). A terület központja Urgencs városban volt, egy ideig itt működött többek között kora egyik legnagyobb tudósa, Avicenna is. ~ 1043-ban a szeldzsukok fennhatósága alá került, de feje­delmei — mint a szeldzsukidák vazallusai — megőrizték a horezm-sah címet, és biztosították hatalmuk öröklő­dését. A szeldzsukok uralmát II. Mohamed uralkodása idején sikerült lerázniuk (1194). Ekkor érte el ~ terüle­tének legnagyobb kiterjedését: a Kaszpi-tenger É-i partvidékétől a perzsa birodalomig terjedt. Új virágzásá­nak Dzsingisz kán hódítása vetett véget (1220) ; elő­ször Dzsudzsi birtokaihoz, majd az Arany Hordd hoz tartozott. A 14. sz. folyamán ismét virágzásnak indult, de 1388-ban Timur meghódította. További történetét —i-hivai kánság. — írod. Sz. P. Tolsztov : Az ősi Chorezm. 1950. Horezmi Népi Szovjet Köztársaság : a hivai kánság területén kirobbant népfelkelés eredményeként 1920. ápr.­­ban létrejött forradalmi államalakulat. 1920 áprilisában alakult meg a Horezmi Kommunista Párt is. 1923-ban a ~ szovjet szocialista köztársasággá alakult át. Ugyan­ebben az évben a közép-ázsiai ún. nemzeti elhatárolás­sal kapcsolatban területét etnikai alapon felosztották az ugyanakkor létrejött Türkmén és Üzbég Szocialista Szovjet Köztársaságok, a Tadzsik Autonóm Köztársa­ság (1929-től Tadzsik SZSZK), a Kara-Kirgiz (ma Kirgiz SZSZK) és Kara-Kalpak (ma Kara-Kalpak ASZSZK) Autonóm Területek között. horgany : a ->-cink köznyelvi neve. horganyozás, cinkezés : fémtárgyak bevonása horgany­nyal (—rcinlc) korrózió elleni védelem céljából. Főleg acéltárgyak (lemezek, huzalok stb.) esetében alkalmaz­zák. A bevonat kevéssé kopásálló. Főbb kivitelezési formái : 1. tűzi amelynél a megtisztított és felmelegí­tett tárgyat kb. 480°-on megömlesztett cinkbe mártják ; 2. -rfémszórás (soppolás) ; 3. —serardirozás ; 4. —gal­vanizálás. horgászat : a halászat egyik legősibb módja ; zsinórra erősített horog segítségével történik, melyet a hal meg­tévesztésére csalival (rovarral, gilisztával, ételmaradék­kal, kishalakkal v. műcsalival) látnak el. A horog a föléje függesztett ólom segítségével merül víz alá, az ugyancsak a zsinórra erősített, vízen lebegő úszó v. pedző által meghatározott mélységre. Ez utóbbi jelzi a hal harapását is. A kosztos ~nál a horgász a zsinórt a kezében tartott nyélre erősíti, a karózó; kikötő- és fenékhorgászatnál a partra v. a fenékre leszúrt karóra erősíti. A ~ gyakorlatát a halászati törvény szabályozza. — írod. A magyar ~ kézikönyve. Szerk.: Berényi—Far­­kasházy—Vigh. 1955. horgászsport : a horgászat sportszerű gyakorlása, üdítő és az ügyességet fokozó szórakozás. Eredményes horgászathoz a hal életkörülményeinek, szokásainak, táplálkozásának és tartózkodási helyének alapos isme­rete szükséges. A •~ot a halászati törvény és a Magyar Országos Horgász Szövetség szabályai szerint gyakorol­ják. Horger Antal (1872 — 1946) : nyelvtudós, szegedi egyetemi tanár. Az MTA tagja volt. Hangtörténeti és székely nyelvjárástani kutatással foglalkozott (Általá­nos fonetika, 1929 ; A magyar nyelvjárások, 1934). Szor­galmazta József Attila eltávolítását a szegedi egyetem­ről ; erről emlékezik meg a költő gúnyosan Születés­napomra c. versében. horgolás : kézimunkafajta ; horgas végű tű segítsé­gével egyetlen fonalból hurokképzéssel felületet v. sze­gélyt alkotnak, s ily módon használati v. díszítő tárgya­kat (terítő, csipke stb.) állítanak elő. Valószínűleg Kíná­ból került Európába a 16. sz.-ban. Készülhet pamut-, selyem- v. gyapjúfonalból. Elemei a légszem és a pál­cika. Ezeknek sorrendi v. egymás közti változásával képezik a különféle mintákat. — írod. Földesi—Füredi : Kötés-h. 1958 ; Mindenki horgolókönyve. 1959. horgony : 1. hajók, úszóművek, bóják v. egyéb vízi építmények fenékhez való rögzítésére szolgáló acélszer­­kezet. Több típusa van, leggyakoribb a normál-, v. admiralitási a patent~ és dunai hajókon a fejláncca! (normál- T. admiralitási horgony, patenthorgony és négykapás horgony; fsz — félszem, « = szár, r = rúd, к == kapa, á = ág) is ellátott és régebben vasmacskának nevezett négykapás v. négyágúd. Főbb alkatrészei: r^szár, az ágak a kapák­kal és normál~nál a '-'rúd. Tartozéka még a lánc (kisebb egységeknél kötél), melyet félszemmel kapcsolnak a ^szár felső végéhez ; a láncfékek és a ~ kiemelésére, ill. a láncok bevonására szolgáló vízszintes tengelyű ~csörlő, v. régebbi hajókon a függőleges tengelyű sgugora. — rázásnál kioldják a láncfékeket, valamint a csörlő lánc­korongját (dióját), és a ~ a fenékre esik. A kifutó lánc fékezésével a ~ kapái befúródnak a fenékbe, és így rögzítik a járművet. A kiengedett lánc hossza a víz­mélységtől függ, de nem lehet kevesebb, mint annak háromszorosa. — 2. egyes, főként elektromos és finom­­mechanikai gépekben az olyan alkatrészek szokásos elnevezése, melyek alakjukban v. működési elvükben (időleges rögzítődés) a hajózásban használatos ~hoz hasonlítanak. horhos : meredek falú vízmosás. Néha út is vezet benne. Horia ; Nicolae Hora; családi nevén Vasile Nicolae Ursu (1730 — 85) : román jobbágyparaszt, az 1784-i erdélyi jobbágyfelkelés (-*Horia-felkelés) fő vezetője. A zalatnai kincstári uradalom jobbágya volt. A felkelés

Next