Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 3. G - J - Új magyar lexikon 3. (Budapest, 1960)

I

ígéret földje 369 Igor-ének személyét is kifejező ~ a tárgyas ragozás. A 2. személyü tárgyat kifejező ragozás csonka, a 3. személyűt kifejező teljes. ígéret földje : Kánaán földjének bibliai elnevezése. Az ótestamentumi monda szerint Isten Ábrahámnak ígéretet tett, hogy ezt a területet ivadékainak adja. I. G. Farbenindustrie AG., Interessengemeinschaft Far­benindustrie АО., IO Farben : a német vegyipar leg­nagyobb monopolista egyesülése volt; 1925—26-ban több német vegyipari vállalatból létesült. Különféle nehézvegyipari termékek, szintetikus üzemanyagok, műanyagok előállításával, műtrágya-, színezék-, gyógy­szergyártással stb. foglalkozott. Üzemeiben a német vegyipari termelés 80%-ét összpontosította. Számos érdekeltséggel rendelkezett az egész világon, s ösz­­szefonódott a többi nemzetközi monopolvállalattal. Egyike azoknak a nagytőkés csoportoknak, amelyek leginkább uszítottak a háborúra, és abból hatalmas hasz­not húztak. A fasiszta Németo.-ban a hitleri koncentrá­ciós táborok áldozatait rendszeresen dolgoztatta, és a különböző mérgesgázokat rajtuk kísérletezte ki. А II. világháború után az antifasiszta koalíció győztes hatal­mai közötti megállapodás értelmében a ~t dekon­­centrálták. A belőle létesített 12 monopolvállalat közül a három legnagyobb : a Badische Anilin- и. Soda-Fabrik АО., Ludwigshafen (aktíváinak összege dollárra átszámítva 431,6 millió, munkavállalóinak száma 38 400, 1957) ; a Farbenfabriken Bayer АО., Leverkusen (aktí­váinak összege dollárra átszámítva 490,6 millió, munka­­vállalóinak száma 49 800, 1957) és a Farbwerke Höchst, Frankfurt—Höchst (aktíváinak összege dollárra átszá­mítva 412,9, munkavállalóinak száma 42 700, 1957) ; ezek továbbra is szorosan együttműködnek és összefonód­nak a nemzetközi, elsősorban az amerikai vegyi trösz­tökkel. Iglesias, Pablo (1850—1925) : a spanyol munkásmoz­galom egyik vezetője, nyomdász. 1879-ben a Spanyol Szocialista Munkás Párt egyik alapítója s haláláig veze­tője volt. 1888-ban részt vett az Általános Munkásszö­vetség létrehozásában, amelynek elnöke lett. 1910-ben képviselővé választották. Jelentős része volt a szocialista eszmék elterjesztésében Spanyolo.-ban, de tevékenysége később reformista jellegűvé vált. iglice (Ononis) : a pillangósvirágúak (Papilionaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Fajai Európában és Ny-Ázsiában élnek. A négy hazai faj közül a tövises ~ (O. spinosa) rét- és szénarontó ; gyökerét drognak gyűjtik. Igló: város Csehszlovákiában (Szlovákia) ; -rSpiSská Nová Vés. Ignácz Pál (1911— ) : elektromérnök, a műszaki tudományok doktora, Kossuth-dijas, a Villamos Energe­tikai Kutatóintézet igazgatója. Munkásságábólkiemelked­­nek a transzformátorok vizsgálatával kapcsolatos ered­ményei. Ignácz Rózsa (1910— ) : író. Erdélyi tárgyú regényei, valamint regényes életrajzai — részben nacio­nalista tartalmuk miatt — nagy sikereket értek el a két világháború között (Rézpénz, Született Moldovában, Róza leányasszony). A felszabadulás után megjelent elbe­szélései részben a dzsentrirétegről szóló tragikomikus történetek, részben az egyszerű emberek mai életét ábrá­zoló írások (Mindenki levele, Tegnap előtt). Torockói gyász c. regénye a torockói bányászfelkelésről szól. Ignatov, Nyikolaj Grigorjevics (1901— ) : szovjet államférfi, az SZU Kommunista Pártjának egyik veze­tője. Munkásszülők gyermeke. 1917-től 32-ig a szovjet hadseregben és az OGPU-nál teljesített szolgálatot. 1924-től tagja a Kommunista Pártnak. 1934-től az SZU több területén vezető pártmunkásként dolgozott. A párt XIX. kongresszusán (1952) a Központi Bizottság tagjává, 1957-ben az Elnökség tagjává választották. 1957 decemberétől a Központi Bizottság titkára. ignitron <lat. ’tűz’ -j- elektron szóból) : különleges higanygőz-egyenirányító cső. Katódját, akárcsak a kö­zönséges higanygőz-egyenirányító esetében, higanytócsa képezi, melybe a cső begyújtására szolgáló gyújtópálca (ignitemeк nevezett kúpos végű, nagy ellenállású segéd­elektród) nyúlik be. Ennek anyagát a higany nem ned­vesíti, tehát az a higanyfelszínt benyomja. Ha a pálcán keresz­tül áram folyik, akkor a be­­merített csúcs és a higany be­­hajló felszíne közti kis hézagban a gyújtópálcán keletkező fe­szültségesés miatt igen nagy térerősség jön létre, mely ele­gendő az ívkisülés megindítá­sához (katódfolt létesítéséhez). Nagyfeszültséget szabályozó kapcsolások önműködő vezérlé­sére használatos; főleg a -*villa­mos vontatás terén alkalmaz­zák, azonban szerepét újabban részben félvezető-rendszerek ve­szik át. Ignjatovic [ignyátovics], Ja­­kov (1824 — 88): szerb realista író. Rokonszenvezett a magyar- Ignitron ság felszabadító mozgalmával, 1. grafitanód, 2. gyújtópálca, és 1848-ban részt vett a ma- s- higanykatád gyár szabadságharcban. Művei­ben realista módon ábrázolta a szerb kispolgárság társadalmi és erkölcsi hanyatlását a kapitalizmus korszakában, és harcolt az erőszakos magya­rosítás ellen. „ignoramus et ignorabimus” <lat. ’nem tudjuk és nem is fogjuk megtudni’}: az agnoszticizmus Du Bois-Reymond­­tól eredő jelmondata. Ignotus, családi nevén Veigelsberg Hugó (1869—1949) : író, költő, kritikus. Eleinte a Magyar Hírlap munkatársa volt. Írásai később a Hétben, majd a Nyugatban jelen­tek meg, amelynek 1908-tól 1930-ig főszerkesztője volt. Újságcikkeiben a polgári liberalizmus alapjáról bírálta a félfeudális reakciót. Művelt, széles látókörű, szelle­mes, vitázó hajlamú, bár erősen szubjektív, impresszio­nista és sokszor következetlen esztétikus és kritikus volt. Mint Ady költői tehetségének egyik első felismerője és egy ideig a költő harcostársa a konzervativizmus, az ún. „perzekútor” esztétika ellen s a modern magyar iroda­lomért harcolt. A szocializmus mindig idegen volt gyö­kerében polgári gondolkodásától. 1919-ben az ellenfor­radalom elől emigrációba ment. Távolról is beleszólt а magyar irodalom ügyeibe, kiállt pl. a fiatal József Attila, a Tiszta szívvel költője mellett. 1948-ban tért vissza Mo.-ra. — Munkái: Slemil keservei (1891), Ignotus verseiből (1918) versek; Vallomások (1896), Változatok a Q-húron (1902), Feljegyzések (1909), Ignotus novel­láiból (1918) elbeszélések ; Olvasás közben (1906), Kísér­letek (1910), Színházi dolgok (1910) tanulmányok ; Egy év történelem (1916), Olvasás közben (1922) cikkek. Igor : több orosz fejedelem neve. Jelentősebbek : 1. ~ ( ?—945) 912-től kijevi nagyfejedelem, a Rjurik­­dinasztia megalapítója. A keleti szlávok államának további megerősítésén fáradozott, s területét a Dnyeszter és a Duna közötti részek elfoglalásával bővítette. Két hadjáratot indított Bizánc ellen. Az orosz fejedelmek között elsőként ütközött meg a besenyőkkel. — 2. ~ Szvjatoszlavics (1151 —1202), novgorodi (1178-tól) és csernyigovi fejedelem (1198-tól), az Igor-ének hőse. Több ízben ütközött meg a kunokkal, majd egyik sikertelen ütközet közben fiával együtt a kunok fogságába került. A. P. Borogyin Igor herceg c. operájának hőse. Igor-ének (12. sz.) : orosz hősköltemény, az óorosz irodalom kiemelkedő alkotása, az akkor még szét nem vált orosz, belorusz és ukrán irodalom közös kincse. Szerzője ismeretlen. Témája a novgorodi Igor feje­delem 1185-i hadjárata a polovecek (kunok) ellen, mely vereségével figyelmeztetés volt a feudális szétdarabolt­­ságban élő oroszság számára, hogy erőit össze kell fognia 24 pj Magyar Lexikon

Next