Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 3. G - J - Új magyar lexikon 3. (Budapest, 1960)
J
József 52fí József József: Habsburg főhercegek. — 1. ~ (1776 —1847), II. Lipót magyar király fia, ötvenegy éven át Mo. nádora,. A napóleoni háborúk alatt személyesen vezette az utolsó nemesi felkelést. A mo.-i Habsburg uralom érdekeinek védelmére törekedett, de a bécsi kamarilla erélytelennek tartotta. Igyekezett jó kapcsolatokat teremteni a magyar arisztokráciával. Állandó mo.-i tartózkodása, a Habsburgok részéről nemigen tapasztalt magyar nyelvű társalgása széles körben illúziókat keltett magyarbarátságáról. Személyi népszerűségének és a dinasztia tekintélyének növelése érdekében felkarolt egyes olyan haladó kezdeményezéseket, főként gazdasági téren, amelyek nem veszélyeztették Ausztria fölényét. Alcsúton mintagazdaságot szervezett; 1846-ban támogatta a műszaki oktatás első mo.-i intézményének : az Ipartanodának felállítását (később róla nevezték el a Műegyetemet) ; segítette Pest fejlesztését, a klasszicista építkezéseket; a Margitszigetet átengedte a fővárosnak. Szobra Bp.-en a róla elnevezett téren áll. — írod. Domanovszky S.: J. nádor élete és iratai, I—IV. köt. 1925—44. — 2. ~ (1872— ) József nádor unokája. Mint hadsereg- és hadseregcsoport-parancsnok vett részt az I. világháborúban ; a hivatalos hírverés a tehetetlen, ugyanakkor népszerűségbejhászó főherceget apánk”-nak emlegette. 1918. okt. végén IV. Károly király megbízásából mint, homo regius sikertelenül kísérelte meg elodázni a forradalom kibontakozását. Annak győzelme után sietett felesküdni a Nemzeti Tanácsra,. A proletárdiktatúra bukása, ill. a Peidl-kormány eltávolítása (1919. aug. 7.) után az ellenforradalom egyik vezéralakjaként lépett fel, és — Friedrich Istvánnal egyetértve — Mo. kormányzójának deklarálta magát, de az Antant követelésére kénytelen volt lemondani (aug. 23.). A Horthyféle ellenforradalmi rendszer idején számos társadalmi és kulturális egyesület élére állították, és a tudományt megcsúfolva az MTA elnöki székét is vele töltötték be. Az ország felszabadulása után Ny-ra menekült, az NSZK- ban él, s támogatja a magyar népi demokrácia ellen folytatott uszító propagandát. József Attila (1905—1937) : forradalmi költő, a magyar lírának Petőfi és Ady mellett legnagyobb alakja. Apja szappanfőző munkás, anyja a Kiskunságból a fővárosba került cselédlány; a „város peremén”, a Ferencvárosban éltek és dolgoztak. Attila három éves volt, amikor apja elhagyta családját s Romániába költözött; anyja attól fogva emberfeletti küzdelemmel tartotta el három gyermekét. A kis Attila két évig lelencgyerek volt Öcsödön, majd a külvárosi proletárgyerekek nehéz életét élte, közben elvégezte az elemi iskolát és a polgári három osztályát. 1919 decemberében a hosszú ideje méhrákban szenvedő „Mama” meghalt; Attilát sógora és gyámja, Makai Ödön vette magához, majd elhelyezte Makóra internátusba ; itt járta a gimnázium felső osztályait. Első verseskötetét, a Szépség koldusát (1922) is itt és Kiszomboron írta, Juhász Gyula előszavával adták ki Szegeden. Öngyilkossági kísérlete miatt már azelőtt elhagyta a gimnáziumot, magántanulóként érettségizett Budapesten; közben a bíróság már perbefogta Lázadó Krisztus című verse miatt istenkáromlásért. A szegedi bölcsészkarra iratkozott be magyar-francia szakos hallgatónak, itt jelent meg második kötete, aJózsef Attila aláírása Nem én kiáltok (1924). Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták az egyetemről anyagi nehézségekkel küzdve egy-egy évet töltött Bécsben és Párizsban. 1927 őszén hazatért Budapestre, 1929 elején jelent meg harmadik kötete, a Nincsen apám sem anyám. Ezekben az József Attila gyerekkori verse (a verset József Jolán egészítette ki a harmadik strófával) években érik lázadóból forradalmárrá, bár már előbb is volt kapcsolata a munkásmozgalommal, Budapesten az MSZMP-vel, Párizsban az ott élő magyar kommunisták szervezetével; a Kommunista Párt munkájába szervezetten 1930 szeptemberében kapcsolódott be ; szemináriumokat tartott, illegális munkát végzett. Harcosan forradalmi verseskötetét, a Döntsd a tökét címűt (1930) elkobozta a rendőrség. Polemikus cikkeket, vitairatokat írt a marxizmus—leninizmus szellemében ; következő kötete, a Külvárosi éj (1931) költészetének kiteljesedését, érését jelzi. Az illegális párttal különféle vitái támadtak elsősorban a népfrontpolitikát illetően ; e viták s egyre romló idegállapota is okozta, hogy szervezeti kapcsolata 1934 elején megszakadt a párttal, bár József Attila első és életéber. megjelent utolsó kötetének címlapja József Attila