Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 3. G - J - Új magyar lexikon 3. (Budapest, 1960)

G, Gy

gerelyhajítás 52 Gerhardt hasonló. A későbbi századokban csak mint vadász- és tornaeszköz szerepel. gerelyhajítás : atlétikai versenyszám. Az olimpiai játé­kok állandó versenyszáma. A nemzetközi versenyeken használt gerely súlya 800 g, hossza 260—270 cm, fém­heggyel ellátott rugalmas farúd v. fémcső, súlypontjá­nál zsinegkötéssel. A női gerely súlya 600 g, hossza 220—230 cm. Rohammal, fordulás nélkül dobják. — Magyar csúcseredmények : 78,54 m (Kulcsár Gergely, 1959) ; 52,69 m (Vigh Erzsébet, 1956). Világcsúcs­eredmények : 86,04 m (A. Cantello, USA, 1959) ; 57,49 m (B. Zalogaitite, SZU, 1958). Gerence : patak a Bakonyban, kb. 50 km. A Zirci­medencénél ered, ÉNy-felé a Bakonybéli-medencén át a Marcalba folyik. Felső szakasza szurdokszerűen bevágó­dott. gerencsér: fazekas (-*-fazekasság). gerenda : fűrészelóssel v. faragással megmunkált hosszirányú fa, melynek keresztmetszete szabványaink szerint 10 X 12 & 21 X 24 cm-es méretek között vál­tozik. Leggyakrabban építkezéseknél, többnyire áll­ványozási célokra v. teherhordó szerkezetek (pl. tető­­szerkezet) részeként használják vízszintesen v. ferdén e helyezve (a függőlegesen elhelyezett ~ neve oszlop). A vas-, ill. betontoríákat a köznyelvben vas-, ill. beton­énak is szokás nevezni. Gerendás : ötk., Békés m., orosházi j. L : 2490 (1960). Vá.: Csorvás. Gerendás Mihály (1908— ): biokémikus, Kossuth­díjas. A vérzés csillapítására és a véralvadást elősegítő (bioplaszt) anyagok előállítására, valamint az izom­fehérjére vonatkozó kutatásairól ismert. gerendatartó : olyan egyenes tengelyű tartó, amelynél függőleges teher hatására a támaszerő (reakcióerő) is függőleges, és benne tengely irányú erő nem lép fel. Alátámasztás szerint lehet két támaszú, folytatólagos több támaszú, v. csuklós több támaszú (Gerber-tartó), szerkezet szerint tömör v. rácsos tartó. Gerényes : ötk., Baranya m., sásdi j. L : 480 (1960). Vmh.: Vásárosdombó. Geresd : ötk., Baranya m., pécsváradij. L : 720(1960). Vá.: Erdősmecske. — Határában van a 200—300 m magas ^i-dombság (fazekasboda—mórágyi rög). Gránitrög, me­lyet vastag lösztakaró borít. A gránit csak a völgyek alján és mesterséges feltárásokban, kőbányákban kerül felszínre. Gerevich László (1911— ): művészettörténész és régész, a bp.-i Történeti Múzeum főigazgatója, az MTA régészeti kutatócsoportjának vezetője, a művészettörté­neti tudományok kandidátusa. A budai várban folytatott nagyszabású ásatások irányításáért és a Vármúzeum léte­sítéséért Kossuth-díjat kapott. Tanulmányaiban a közép­kori magyar művészettel foglalkozik. Gerevich Tibor (1882 — 1954) : művészettörténész, egyetemi tanár. Főként az olasz művészet kutatója. Jelentős érdeme van az esztergomi királyi palota fel­tárásában. Fő műve : Magyarország románkori emlékei, 1938. gerezna (szláv) : szőrme készítésére szolgáló nyersbőr. Gergely, Tours-i Gergely (kb. 540—594): Tours püspöke, a frankok leghíresebb történetírója. Tíz kötetes frank története a frankok és a régi római lakosság keveredését tükrözi a Merovingok korában. Gergely : több pápa neve. Jelentősebbek : 1. I. (Nagy v. Szent) ~ (kb. 540—604), 590-től pápa. Róma kör­nyékének világi birtokosaként megvetette az egyházi állam alapjait. Britanniában uralkodóvá tette a r. k. vallást. Megreformálta a Ny-i kát. egyház liturgiáját, összegyűjtette és rendszerezte az egyházi énekeket, ame­lyeknek ő a névadója (gregorián ének). — 2. VII. (Szent) ~ (kb. 1023 — 85), 1073-tól pápa. Mint clunyi benedek­­rendi szerzetes egyházpolitikai nézeteiről Hildebrand néven vált ismertté ; ezek az egyház megreformálását és a pápaság világi hatalmának kiépítését célozták. Fellépett a szimónia (egyházi tisztségek pénzért vásárlása) ellen, szigorúan megkövetelte a papi nőtlenséget. „Dic­tatus papae” c. munkájában kifejtette, hogy a püspökök kinevezése v. letétele egyedül a pápa joga ; hogy a pápa hűbérura minden uralkodónak, elítélheti őket, s alatt­valóikat felmentheti az uralkodóval szembeni kötelezett­ségek teljesítése alól. Ez váltotta ki az -rinvesztitúra­­harcot, melynek során IV. Henrik német király meg­hódolt előtte (Canossa), de mikor az ellenségeskedések tovább folytak, ellenpápát választatott, és Rómát is elfoglalta. ~ haláláig nem térhetett vissza Rómába. — 3. IX. ~ (kb. 1150—1241), 1227-től pápa. Fő feladatá­nak a Szent Sir visszafoglalását és az eretnekség felszámo­lását tekintette. II. Frigyes német-római császárt kétszer is kiátkozta a keresztes hadjárat megindításának halogatása ürügyén, s ugyanezért kiátkozással fenyegette II. Endre magyar királyt is. Az eretnekek és a kunok megtérítése céljából támogatta a kolduló szerzetesrendeket (domonkos­­rendiek, ferencrendiek). — 4. XIII. ~ (1502 — 85), 1572-től pápa. Az ellenreformáció szervezésében játszott jelentős szerepet. A Julián-naptár általa jóváhagyott reformjával jött létre a Gergely-féle naptár (->■naptár). Gergely Ferenc (1914— ): orgonamüvész; Liszt­díjas. A Nemzeti Zenede, majd a Zeneművészeti Fő­iskola tanára. Számos hangversenyen szerepel. Orgona­tervező. Gergely Márta (1914— ) : írónő. 1934-ben A salak­mosó c. regényét Mikszáth-díjjal jutalmazták, a fel­­szabadulás után két ízben kapott József Attila-díjat. Elsősorban ifjúsági regényeket írt, amelyekben a munkás­­osztály harcát és megváltozott életünk társadalmi és erkölcsi problémáit ábrázolja (Én, Máté Erzsébet; A mi lányunk; Az örökös; Szöszt stb.). Gergely Mihály (1922— ): író, a felszabadulással fellépő írónemzedék tagja. Regényei, novellái a magyar társadalom átalakulásáról, főleg a munkásosztály új életéről beszélnek (Örvény, Julika, Józsáék). Gergely Sándor (1896— ): elbeszélő, drámaíró; Kossuth-díjas. A 20-as évek első felében lépett fel a társadalom elesettjeinek életét ábrázoló regényeivel (Béke, Achrem fickó csodálatos élete). Világnézetét ekkor még szenvedélyes, de anarchikus lázadás jellemezte. Csak­hamar kapcsolatba került a forradalmi munkásmozga­lommal. A 100%-fcör egyik legtevékenyebb tagja volt. A Horthy-rendszer alatt megjelent forradalmi szellemű regényeiben a munkás- és parasztélet nyomorát ábrá­zolta, megmutatva a forradalmi munkásmozgalom har­cát a nép igazáért (Hidat vernek, Embervásár, Valami készül, Pereg a dob). 1931-ben az SZU-ba emigrált. Ekkor írta Vitézek és hősök c. drámáját, amely nagy sikert ért el. 1945-ben tért vissza, itthon fejezte be fő művét, a Dózsa György c. regénytrilógiát. A Magyar írók Szövetsége első elnöke volt. A Nagy Föld c. vissza­emlékezései a szovjet föld tájairól és embereinek minden­napi életéről szólnak. 1956-ban jelent meg önéletrajzi regényciklusának első kötete: Rögös út. (Válogatott elbeszélései: Őszi reggel.) Gergelyiugornya : ötk., Szabolcs-Szatmár m., vásáros­naményi j. L: 1660 (1960). Vá.: Vásárosnamény. 1939- ben Gergelyi és Ugomva községek egyesítésével alakult. gergelyjárás : régi népszokás. Iskolás gyermekek sza­lagokkal és virágokkal feldíszített csapata Gergely napján (márc. 12.) sorra járja a házakat, énekel és adományokat gyűjt. Régebben, amikor még nem volt kötelező az iskolábajárás, így toborozták a diákokat, (-rkántálás) Gergely-naptár : XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett, ma is érvényben levő naptár. Gerhardsen, Einar Henry (1897— ): norvég szo­ciáldemokrata politikus. 1936-tól 45-ig a Norvég Munkás Párt főtitkára, 1945 óta elnöke. 1945-től 51-ig és 1955 óta miniszterelnök. Gerhardt [zserár], Charles Frédéric (1816—56) : francia kémikus, egyetemi tanár, a francia tudományos akadémia levelező tagja. A szerves vegyületek szerkezetére vonat­kozó ún. típuselmélet kidolgozója. Jelentősek a szerves savanhidridekkel kapcsolatos kutatásai.

Next