Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 3. G - J - Új magyar lexikon 3. (Budapest, 1960)
H
Hunyadi 341 Hupej nándorfehérvári főkapitányság ; azonban mindhármat egy hatalmas báróval, Újlaki Miklóssal megosztva kapta. e tisztségek birtokában szervezte meg a végek védelmét a törökök ellen. Korszerűen képzett sereget gyűjtött, amelynek fő ütőerejét a huszita harcmódb&n járatos zsoldosok alkották. A törökök egy meglepő támadásával szemben a Maros völgyében a szentimrei csatában (1442. márc.) vereséget szenvedett. A súlyos helyzetben népfelkelést hirdetett, s.néhány nappal a vereség után Gyulafehérvártól nem messze győzelmet aratott. Győzelmét megismételte az év őszén a jalomicai csataban, szétszórta a szultán Erdély, Moldova és Havasalföld hódoltatására küldött jelentős haderejét. A győzelmek fordulatot jelentettek a török háborúk történetében: lehetőséget adtak ellentámadás indítására. Ennek eredménye az 1443 őszén indult híres hosszú hadjárat, amely a szomszéd országok s a törököktől leigázott balkáni népek támogatásával a Balkán-hegységig vetette vissza az ellenséget, és kedvező békekötésre kényszerítette a szultánt. A békét a pápa, ill. követe, Cesarini Julián követelésére megszegvén, 1444 őszén megindították a várnai csata katasztrófájával végződő hadjáratot, amelynek ~ egyik vezetője volt. A csatavesztés után Mo.-on teljes erővel kitört a feudális anarchia. ~ a honvédelem érdekében fellépett a nagyurak ellen; a köznemesség és a városok javarésze támogatta. Az 1446-i országgyűlésen kormányzónak választották. Ezt a tisztséget 1452 végéig viselte. Közben igyekezett erősíteni a központi hatalmat, visszaszorítani a nagyurak és a Habsburgok befolyását, erősíteni a hadsereget, megszervezni az új támadást a török hódítók ellen. 1448-ban az albánokkal (Szkander béggel) szövetségben indított hadjáratot, de Brankovié Djuraj (Brankovics György) szerb fejedelem árulása következtében a törökök megelőzték, s a rigómezei csatában több napi kemény harc után megverték. A vereség után itthon csökkent befolyása, és V. László trónralépésekor lemondott a kormányzóságról. Ekkor azt a megbízatást kapta, hogy főkapitányként vezesse az ország védelmét a külső ellenségek, kivált a törökök ellen. Az ország urai ehhez nem adtak megfelelő támogatást akkor sem, amikor a törökök (Konstantinápoly elfoglalása után) 1456-ban döntőnek szánt támadást indítottak Mo. ellen. A támadást Belgrád váránál ~ vezetésével országos népfelkelés vetette vissza (nándorfehérvári győzelem). Röviddel élete legnagyobb és legdicsőbb diadala után Zimonyban meghalt (aug. 11.), a táborban kitört járvány ragadta el. Gyulafehérvárott temették el. — Marx a 15. sz.-i európai történet egyik kiemelkedő alakjaként említi. A magyar nép legjobbjai évszázadokon át hősi példának tekintették életét, küzdelmeit. A 16. sz.-i históriás énekek, Zrínyi Miklós, majd Kölcsey Eerenc, a reformkor és 1848—49 költői (Gzuczor, Qarcy, Arany, Petőfi) énekelték meg hősi alakját. Regényben Darvas J. állított neki emléket (A törökverő, 1960). A budai várhegy oldalában álló szobra Tóth I. műve ; lovasszobrát (Pátzay Pál alkotását) 1956-ban állították fel Pécsett. Emlékét megőrizték DK-Európa népeinek mondái és hazafias költészete is. — írod. Teleki J.: A Hunyadiak kora Magyarországon, 1 — 6. köt., 1852 — 63 ; 10 — 12. köt. (Okmánytár), 1853 — 57 ; Elekes L.: H. 1952. Hunyadi János, ifjabb ( ?— ? 1441) : a törökverő r^> testvéröecse. (A középkorban előfordult egy családon belül az azonos névadás.) Részt vett bátyjának a törökök elleni első harcaiban. Hunyadi Jenő (1838—89) : matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Geometriai vizsgálatai mellett különösen a bonyolult determinánsok könnyű és ügyes kezelésével tűnt ki. Hunyadi László ( ? 1433 — 57) : Hunyadi János fia. Apja halála után Hunyadi politikai hagyatéka ellen törő és örökségére áhítozó nagyurak — élükön V. László királlyal — hitszegő módon tőrbe csalták, és a budai vár Szent György terén összeesküvés vádjával ártatlanul kivégeztették. — Emlékét több művészi alkotás őrzi. Jelentősebbek: Erkel E. operája (Hunyadi László) ; Petőfi (A király esküje), Arany (V. László) versei; Hunyadi László aláírása Benczúr Gy. festménye (H. L. búcsúja), Madarász V. képe (H. L. siratása). Hunyadi Mátyás, Corvin: Hunyadi János kisebbik fia, -rí. Mátyás király. Hunyady Sándor (1893 —1942): író, Bródy Sándor fia. Vidéken, majd Pesten volt újságíró. Feketeszárú cseresznye c. színműve tette ismertté. A színpadhoz később sem lett hűtlen (Havasi napsütés, Erdélyi kastély, Bitz 1919), prózája azonban maradandóbb. Egyszerű emberek mindennapi történeteinek finom tollú novellistája ; reális szemlélettel, csöndes költőiséggel, művészi stílussal ábrázolja a két világháború közötti bp.-i életet (A vöröslámpás ház). Regényei : Téli sport, Nemes fém, Családi album (önéletrajzi regény) stb. Egyik novellája alapján készült a Bakaruhában c. film. hunyor (Helleborus) : kétszikű, a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó növénynemzetség. 15 faja Közép-Európában és a Földközi-tenger vidékén honos. Hazánkban 4 faja él. A büdös ~ (H. foetidus) dísznövény. A másik három faj (pirosló, kisvirágú és illatos Г'-' ) mel] ékgyökeres gyöktör zsének kivonatát a népi gyógyászatban kanyaró, ideggyulladás ellen, a mellékgyökereket állatok daganatainak eloszlatására használják. Hupej, Hupeh (kínai 5É-ra a (Tungting) tótól’^ : tart. Közép-Kí- Pirosló hunyor nában, a Jangce középső szakaszánál a Hansuj-f. medencéjében. 187 500 km2, L : 27,8 millió (1953). Székh.-e Vuhan (L : 1,8 millió). Nagyobb városai : Sasi, Jicsang. — Felszínének nagy része síkság, sok sekély tóval. Ny-on 1000 m tszf.-i magasságig emelkedik a Csinlingsan, K-en a Huajsan. Éghajlata szubtrópusi; a monszun hatása alatt áll. Évi csapadék É-on átlag 800 mm, D-en a Jangce vidékén 1200 mm. Talaja nagyon termékeny. A földművelés fő terményei : rizs, búza, árpa, csumiz, babfélék, batáta, gyapot és a hegyoldalakon tea. 1957-ben 110 millió q gabona termett (az ország gabonatermésének 6%-a). A megművelt terület nagy részéről egy évben kétszer takarítják be a termést, 1957-ben 215 000 t gyapotot termeltek (az ország gyapottermelésének 13%-át). Jelentékeny a hegyvidéken a tungfatermelés, a folyókban a halászat. Az ipari üzemeket a felszabadulás óta felújították, és korszerű új üzemeket létesítettek. 1956-ban az ipar termelésének értéke az 1949. évinek 6,5-szeresére emelkedett. Jelentős szén- és vasércbányászatára épül gyorsan fejlődő kohászata és gépgyártása, melynek központja Vuhan. Számottevő az energiatermelés, cementgyártás, továbbá a gyapot- és selyemfeldolgozás és az élelmiszeripar. Közlekedésében igen fontos a Jangce víziútja. Legjelentősebb vasútvonal