Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
K
kutya 287 Kuusinen kitüntette magát. 1802-ben nyugdíjba ment, de 1805-ben az I. Napóleon ellen Ausztriába küldött orosz hadsereg parancsnoka lett. Az 1805-i austerlitzi csatábanelszenvedett vereség után a cár leváltotta, és Kijev katonai kormányzójává nevezte ki. 1811-ben a moldovai hadsereg főparancsnoka lett, az 1811 —12-i orosz—török háborúban győzelmet aratott, és megkötötte az Oroszo.-ra nézve előnyös bukaresti békét. 1812-ben, Napóleon oroszo.-i hadjárata idején Barclay de Tolly után a cár aug.-ban a népszerű ~ot nevezte ki az orosz hadak főparancsnokává. A -rborogyinói ütközet után hadait kivonta az ellenség csapásai alól, majd elzárta Napóleon számára a D-re vezető utat, s kedvező állást foglalt el az ellentámadás kibontakoztatására. A kiürített és felgyújtott Moszkvában táborozó francia csapatokat végül is az orosz hadsereg a nép támogatásával kiűzte az országból. Nem sokkal később egy lengyel városkában, Bunzlauban (ma Boleszlavee) meghalt. — írod. M. Bragin : К. élete. 1949. kutya, házikutya, eb (Canis familiaris) : a ~félék (Canidae) családjába tartozó állat. Fő jellemvonása a rendkívüli tanulékonyság, hűség gazdájához, gyorsaság és kiváló szaglóképesség. Őseit a farkasok, sakálok és a különféle vadkutyafajok között keresik. A legrégebben Puli Puml házhoz szoktatott állat (i. e. kb. 10 000). A kutya -^háziasítástnak legfontosabb indítóoka a vadászaton kívül az őrző- és jelzőszolgálat volt. A magyaroknak is legősibb háziállatuk. Ősi magyar őrző és terelő ebek a komondor, a kuvasz, a puli és a pumi, vadászkutyák az úgyszólván teljesen kiveszett szelindek, a kopó, a magyar vizsla és az agár. — Jelenleg több mint 100 ~fajta és változat teszi lehetővé több irányú hasznosításukat. A legelterjedtebb házőrző fajták a farkas ~ (német juhász), a komondor, dobermann, kuvasz, puli, bulldog, foxterrier stb. A vizslákat, vérebeket, agarakat, apportírozó ebeket, kotorékebeket az állattenyésztésben és a vadászatban használják. A közbiztonság és államvédelem terén a ~k kiváló nyomozó-, őrző- és járóképességét hasznosítják. Életmentő szolgálatra, vakvezetésre, a sarkvidéken szánvontatásra is alkalmaznak ~kat. — Betegségei közül legveszedelmesebb a veszettség. A ^tenyésztés fő ellensége, a szopornyica főként az 1 éven aluli kutyák között pusztít. Elég gyakori ~n is a gümőkór. Különféle bőrbetegségei az emberre is átterjedhetnek. Bőrén tömegesen élhet a r^bolha. Veszedelmes élősködői a féregatkák osztályába tartozó orrféreg (Linguatula rhinaria), a különböző galandférgek (Echinococcus polymorphus, Polycephalus multiceps stb.) és az emberi bélgiliszta rokona, az Ascaris canis. (Az egyes fontosabb fajtákat, ill. változatokat lásd a megfelelő címszavaknál.) — írod. Kubinszky— Szél: A k. 1956. kutyabőr : valójában borjú-, juh-, kecskebőrbői és ritkán kutyabőrből készített ->-pergamen, melyből a középkorban könyvek v. oklevelek készültek. — Gúnyosan kutyabőrnek nevezték a nemesi okleveleket. kutyafélék (Canidae) : a szárazföldi ragadozók (Fissipediae) alrendjébe tartozó állatcsalád. Az eocén óta ismeretesek. Minden lakott vidéken megtalálhatók. Ujjonjárók ; hátsó végtagjaikon 4, a mellsőkön 4 v. 5 ujjuk van, kapaszkodásra kevésbé alkalmas tompa karmokkal. Megnyúlt fejük rendszerint hosszú arcorrban végződik. Fogaik száma 38 — 50. Vegyes táplálékon élnek. Bundájuk egyszínű v. tarka, a sarki rókáé évszakonként változó. Bőrmirigyeik csökevényességét a nyelv nyálkahártyájáról történő hőleadás egyensúlyozza (lihegés). Érzékszerveik fejlettsége, gyorsaságuk, ügyességük és vadászkedvük jellemzi őket. Nagyobbrészt csoportosan vadásznak. Igen szaporák, általában 4 —10 kölyköt hoznak világra, kivételesen 18—20-at is. A fogazat jellege és egyéb tulajdonságok alapján általában a következő nemeket különböztetik meg : 1. A lapátfülű kutya (Otocyon) Afrikában él. Fogazata 48 — 50 tagból áll. 2. A kutyák (Canis) neme 42 fogú. Ide tartoznak az igazi kutyák (ezeken belül a házikutya és a közönséges farkas), a sarki v. pusztai rókák, az igazi v. vörös rókák, a nyestkutyák, a sörényes farkasok stb. 3. Az ázsiai vadkutyáknák. (Cuon) ma 3 faja él Indiában, Tibetben, K- és Közép-Ázsia hegyvidékein. 4. Az erdei kutyát (Speothos) főként erősen visszafejlődött fogazata jellemzi. Brazília és Guayana őserdeiben él. 5. A hiénakutya (Lycaon) a család legfeltűnőbb és az átlagostól legeltérőbb neme, jóllehet 42 foga van. Koponyája a hiénákéra emlékeztet, valamennyi lábán csupán 4 ujj van. Afrikának a Szaharától délre eső sztyepjein él. Kutyahegy : erdős dolomitrög a Nagy- Szénástól Ny-ra a Budai-hg.-ben. Legmagasabb pontja 558 m. kutyatej (Euphorbia): kétszikű, affélék (Éuphorbiaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Sokféle, változatos termetű növény tartozik ide. Virágaik egyivarúak, egylakiak. Bőven tartalmaznak fehér színű tejnedvet. A nálunk élők legnagyobbrészt évelők. Több gyomnövény is van köztük. A Pusztai kutyatej fatermetű, pozsgás szárú, kaktusztermetű ~faj ok főleg É-Afrikában élnek, közülük néhányat nálunk cserepes dísznövényként tartanak. Kuun Géza, gróf (1837 —1905) : orientalista, az MTA tagja. Munkásságának fő területe a sémi és a török nyelvészet volt. Művei: A kunok nyelvéről és nemzetiségéről (1885) ; Ismereteink Tibetről (1900). Kiadta a Codex Cumanicust (1880), a Keleti kútfőket (1892 — 95) stb. Kuusinen [kuszinen], Hertta Elina (1904— ) : finn kommunista politikusnő. 1934-től 39-ig börtönben, 1941-től 44-ig koncentrációs táborban volt. 1939 óta