Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
K
Kesznyéten 107 kétes követelések forgalom normális menetének biztosítására, a zökkenők, termelési és ellátási zavarok elkerülésére, ugyanakkor azonban ne haladja meg az e célból ténylegesen szükséges mennyiséget, minthogy a felesleges készletek meglassítják a forgóeszközök forgási sebességét, és a népgazdaság szempontjából fontos anyagokat, árukat vonnak el a közvetlen felhasználástól. A vállalati <~eket meg kell különböztetni az állami tartalékoktól. Kesznyéten s ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., miskolci j. a Sajó mellett. L : 1880 (1960). Vá. : Tiszaluc. Régi, kis teljesítményű vízierőmű a Sajón. keszon <fr. caisson^ : a mélyépítésben, —^alapozásnál használt süllyesztőszekrény ; lényegében acélból v. vasbetonból a helyszínen összeszerelt v. készen lesüllyesztett, alul nyitott tartály ; belsejében (munkatér) túlnyomásos légteret tartanak fenn. Mintegy 40 m mélységig történő alapozásoknál használatos. — ~betegség: ->-búvárbetegség. Keszon, Kaesong, Kaisöng: város a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a 38° Ész.-en, a szöul— phenjan-i út mentén, Észak- és Dél-Korea határán. L : 89 000 (1949). Közlekedési gócpont. Gyapot-, építő- és építőanyagipar. — 910 és 1392 között Korea fővárosa volt. A koreai háború során 1951-ben itt indultak meg a fegyverszüneti tárgyalások. Keszőhidegkút : ötk., Tolna m., gyönki j. L : 600 (1960). Vasúti elágazás. Szőlőtermelés. Téglagyár. készség : (lélekt) a cselekvés gyakorlatilag automatikussá vált formája. Létrejöttében a feltételes reflexeknek van nagy szerepük. Jelentősége abban áll, hogy a figyelem más tevékenység számára felszabadul. késztermék, készgyártmány : az adott vállalaton belül további feldolgozásra nem kerülő termék. Népgazdasági viszonylatban a vállalati lehet félkésztermék is (pl. hengerelt áru), amelynek további feldolgozását más vállalat végzi. Keszthely s jjv., Veszprém m., a~d j. székh.-e, a Balaton DNy-i sarkában. L : 1949-ben 12 000, 1960-ban 14 900. Üdülő- és fürdőhely. Kísérleti gazdaság, gyapjútermelő ág., méntelep, erdőgazdaság, gépállomás. Mezőgazdasági akadémia. — Eredetileg a Eestetics-uradalom központja volt. Itt nyílt meg 1797-ben az első magyar mezőgazdasági főiskola, a Oeorgikon. Barokk Festeticskastélyát a múlt század végén kibővítették ; értékes könyvtára van. Gót stílusú kát. temploma műemlék. Balatoni múzeum. Fenékpusztán római castrum (Mogentianae) maradványait tárták fel. — írod. Sági K. : Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, K. stb. 1958 ; Péczely P. : A keszthelyi Festetics-kastély és belső berendezése. 1958. Keszthelyi Zoltán (1909— ) : költő, műfordító, József Attila-díjas. Lírája a munkásmozgalomban formálódott ; a felszabadulás után a munkásosztály megváltozott életét ábrázolja verseiben. (Ki versben őriz, Szépül a föld, Én mondom tovább, Visszatért évek stb. — versek ; Mindenki énekel, válogatott műfordítások.) Keszthelyi-hegység : kicsiny röghegység, a Dunántúliközéphegység DNy-i végén. A Tapolcai-medence választja el a D-i Bakonytól. Viszonylag alacsony : a rezi Várhegy 427 m. A hegységet triász időszaki kőzetek, főleg dolomit, helyenként mészkövek építik fel. Egyetlen medencéje a kicsiny Rezi-medence. Összefüggő tölgyerdők borítják. A keszthelyiek kedvelt kirándulóhelye (Csókakő, rezi várrom, ,,Vadleány”-barlangok). Kesztölc s ötk., Komárom m., dorogi j. L : 2420(1960). Vá.: Leányvár. Közelében a Kétágú-hegy és Klastrompusztán a Legénybarlang kirándulóhely. kesztyűbőr : puha, hossz- és keresztirányban egyaránt jól nyújtható gida-, bárány-, sertés-, őz- v. szarvasbőr. Főbb fajtái : glaszébőr, timsós és irhás cserzés kombinációjával készített fehér színű bárány- v. gidabőr ; nappa, glaszé- és növényi cserzés kombinációjával, újabban krómos utáncserzéssel készülő ~ ; dánbőr, svédbőr, glaszécserzéssel, növényi utáncserzéssel készülő, húsoldalára kikészített, bársonyos felületű ~. Kesztyűs Loránd (1915— ) : egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa. Kórélettani kutatásai különösen az allergia és immunreakciók terén jelentősek. Keszü : ötk., Baranya m., pécsi j. L : 540 (1960). Vá. : Pécs. készültség s (kát) 1. harci v. egyéb feladatokra való készenlét. — 2. kis létszámú katonai egység az Osztrák —Magyar Monarchia és a Horthy-rendszer hadseregében ; minden laktanyában 24 órás váltással állott szolgálatban; létszáma 3 —15 fő volt tisztes (tizedes, szakaszvezető) parancsnoksága alatt. A ~ az őrség megerősítésére szolgált, járőr- és egyéb rendészeti szolgálatot látott el. Kétágú-hegy : kettős hegyrög a Pilis-hegység Ny-i részén : az Öregszirt (501 m) és a Fehérszirt (424 m) közötti ív alakú nyereg. Triász mészkő. A lejtők igen meredekek és sziklásak, főleg a D-i oldalon. Karsztjelenségek. Kirándulóhely Kesztölc közelében. Kétbodony s ötk., Nógrád m., rétsági j. L : 700 (1960). Vá. : Romhány. ketchup [kecsop] <ang.-ból> : angol eredetű mártásízesítő. Besűrített paradicsompüréből készül különféle fűszerekkel. Kétegyháza : ötk., Békés m., gyulai j. L : 5100(1960). Magyar és román lakosság. Vasúti elágazás. Gépállomás, mezőgazd. technikum. Langyos vizű artézi kutak. kétéltűek (Amphibia) : 1. a gerincesek (Vertebrata) törzsének egyik osztálya. Hidegvérű, változó testhőmérsékletű, csupasz bőrű, lárvakorban kopoltyúkkal, kifejletten tüdővel lélegző, részben vízi, részben szárazföldi életmódot folytató állatok. Többségük négylábú, de vannak lábatlanok is. Életmódjuk, valamint szervezetük alapján átmenetet alkotnak a halak és a szárazföldi gerincesek között. Nyakszirtcsontjukon két ízületi bütyök van, szívük két pitvarból és egy kannából áll. A barlangokban és a föld alatt lakók kivételével valamennyiük szeme jól fejlett. Első végtagjaikon négy, a hátsókon öt ujj található. Megtermékenyítésük általában külső, néha azonban belső. Lerakott petéikből lárvák alakulnak, amelyek többszöri alakváltozáson mennek át. Kifejlett korban túlnyomórészt tüdővel lélegzenek. Elengedhetetlen elemük az édesvíz. Párzáskor még a szárazföldiek is felkeresik a vizet, s a szárazon is nedves, páradús helyeken élnek. Tengeri ~ nincsenek. A sarkvidékek kivételével mindenütt megtalálhatók. — A ma élő ~ osztálya három rendre tagolódik : 1. a farkos ~ (Urodela) elsősorban É-Amerikában élnek, nálunk csak a szalamandrafélék családja ól. Leggyakoribb fajok : -*■ szalamandra, tarajos gőte. 2. A farkatlan ~ (Anura) rendjébe tartoznak a nyelvetlen (Aglossa) és nyelves békák (Phaneroglossa). A ma élő -*-békák legnagyobb része s a hazai békafajok mind az utóbbi csoportba tartoznak. 3. A lábatlant (Gymnophiona) különböző fajai Amerika, Ázsia és Afrika trópusi vidékein élnek. Az ősmaradványokból ezekhez negyedikként a paleozoikumban ólt, a felső triászban kihalt páncélozott fejű ős~ (Stegocephali) csatlakoznak. Ez az alosztály tekinthető annak a közös törzsnek, amelyből egyfelől a hüllők, másfelől a ~ ma is élő osztályai leszármaztak. — írod. A. E. Brehm : Az állatok világa 2. köt. Halak, k., hüllők. 1958. — 2. (műsz) olyan különleges gépjárműve к szokásos elnevezése, melyek szárazon és vízen egyaránt közlekedhetnek. ketén, CH2=C=0 : színtelen, klórra és ecetsavra emlékeztető szagú gáz. Éterben, acetonban oldódik. Rendkívül reakcióképes. Könnyen polimerizálódik és könnyen lép addíciós reakcióba. Vízzel ecetsavat, alkohollal etilacetátot, ecetsavval ecetsavanhidridet ad. Ecetsavból v. acetonból állítják elő. Főleg ecetsavanhidrid gyártására használják. Acetil-csoport bevitelére (-t-acilezés) is alkalmazzák. Kétésfeles Internacionálé : -*-Internacionálé kétes követelések : a tőkósvállalatoknak olyan követelései, amelyek az adós csődbejutása következtében v. más oknál fogva nem hajthatók be. Az ilyen követeléseket e vállalatok leltárában és mérlegében nem az eredeti