Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
K
Kiróna 139 Kisalföld Kiruna : É-svédo.-i bányaváros. L : 23 500 (1967). Nagy vastartalmú, világviszonylatban is jelentős mágnesvasérc-bányászat (kb. évi 7,5 millió t). Külszíni fejtés. Kivitelét Luleá (svéd), ill. Narvik (norvég) kikötőn keresztül bonyolítják le. Kirunga : a Virunga vulkán névváltozata. Kis Adolf (1867 —1938): szociáldemokrata publicista. 1885 után az Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár tisztviselője. Több szakma lapját szerkesztette, állandó munkatársa volt a Népszavának. A Magyar Tanácsköztársaság a munkásbiztosító ügyek főfelügyeletével bízta meg. 1919-től 1936-ig emigrációban élt. Kis Albert (? —1704): Thököly jobbágy származású gyalogoshadnagya. Készt vett a hegyaljai felkelés, majd a Rákóczi-szabadságharc szervezésében. Kis Ferenc (1908— ) : költő ; József Attila-díjas. Mint napszámos, majd nyomdász a felszabadulás előtt részt vett a munkásmozgalomban ; többször bebörtönözték. Verseinek témáit elsősorban a munkáséletből meríti, lírai realizmussal ábrázolja a felszabadult nép életét (válogatott versei: Csendes diadallal, 1953 ; Ami megőriz, 1960). Kis János (1770—1846) : evangélikus lelkész, később szuperintendens ; költő, műfordító, az MTA tagja. Ő alapította 1790-ben a soproni evangélikus líceumban az első magyar önképzőkört, a Soproni Magyar Társaságot. Költeményei okoskodó, szentimentális alkotások. Kortársai, különösen Kazinczy és Kölcsey erősen túlbecsülték. Legnagyobb érdeme Berzsenyi költői tehetségének felfedezése. Kis József (1917— ) : filmrendező. Számos dokumentumfilmet rendezett. Az 1949-i bp.-i VIT-ről Ovanyecova szovjet rendezőnővel közösen készített Világ ifjúsága c. filmjéért Nemzetközi Békedíjjal tüntették ki. Játékfilmje az Égrenyiló ablak. kisajátítás : föld v. épület állami tulajdonba vétele közérdekből, kártalanítás mellett. A ~ alapját képező közérdek fennforgásának eseteit általában jogszabályok határozzák meg. Nálunk a~ért járó kártalanítás történhetik csereingatlannal v. készpénzzel ; ha a tárgyban nem jön létre megegyezés, a bíróság dönt. A ~t rendszerint az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya rendeli el ; egyes nagy értékű (értékhatár feletti) ingatlanok esetében az érdekelt miniszter. (->-még államosítás) — írod. Görgényi—Ács: A kisajátítási jog. 1959. Kisalföld : síkság a Dunántúl ÉNy-i részén, a Dunántúli-középhegység és az Alpok K-i nyúlványai között. A Dunától É-ra eső része az ország határain túl, Csehszlovákia területén a Kárpátok előhegyeiig terjed (Szlovák-alföldnek nevezik). Ny felé Ausztriába átnyúló kisebb részlete a Laj ta-hegységbe öblösödik. Mo.-i területe kb. 7000 km2. Felszíne az Alföldéhez hasonlóan alakult ki. Az újharmadkor óta térben és időben szakaszosan süllyedő kisalföldi medencét tengeri, majd folyóvízi üledékek töltötték ki, a felszín mai arculata pedig a folyóvíz, a szél és egyéb letaroló erők összműködése következtében formálódott ki. — Két egymástól felszínalaktani! ag élesen elkülöníthető részre tagolódik : 1. a legjobban és legtovább süllyedt, folyóvízi üledékekkel igen vastagon fedett és elegyengetett Győri-medencére, 2. a D-i részen széles sávban elterülő kevésbé megsüllyedt, eróziós dombsággá átalakult letarolt peremvidékre. A Duna, a Rába, a Répce hordalékával tökéletes síksággá formált Győri-medencét átlagosan 115 —125 m tszf.-i magasságú tájrészletek alkotják : a Rába és a Mosoni-Duna-ág között elterülő tágas lapály, a Mosonisíkság és a Rábaköz ; a Duna és a Mosoni-Duna-ág között a Szigetköz fekszik ; a nyugati részen pedig az egykori hatalmas lápvilág : a Hanság és a Fertő vidéke. Az alföldi jellegű sík területeket övező peremvidék átlag 200—300 m tszf.-i magasságú, kavicstakarókkal, helyenként kisebb bazalttakaróval fedett, homokos és agyagos üledékekből kiformált dombság. Mai változatos felszíni formáit fiatal szerkezeti mozgások, a folyóvízi erózió és a letárolás alakították ki. E peremvidék DNy-i része a Rába és mellékpatakjainak kavicshordalékából kivésett Rába melléki kavicstakaró. A Rába-völgy K-i oldalán az egykori kavicshordalékkúp maradványát őrzi a Kemeneshát (tanúhegy), mögötte DNy—ÉK-i irányban húzódik a Rába teraszos völgye. К felé a Bakonyig a kaviccsal fedett lankás Kemenesalja fokozatosan a még alacsonyabb, gyengén tagolt széles halomvidékbe, a Marcalmedencébe megy át, melyből két jellegzetes bazaltsapkás tanúhegy, a Somló és a Sági-hegy emelkedik ki. Győrtől DK-re a ~ belsejébe ujjszerűen benyúló, kavicsosai és lösszel helyenként fedett, hármas tagolású pannóniai halomgerinc : a Pannonhalmi-dombság (vagy Sokorói-halmok), К felé a peremvidéket a Bakony és a Vértes lábánál elterülő futóhomokkal és lösszel borított Bársonyos felszabdalt halom vidéke zárja le. — A~ éghajlata, az Alföldénél kiegyensúlyozottabb, a nyár hűvösebb, a tél enyhébb. A napsütéses órák száma kevesebb, mint az Alföldön (1700—1900 óra). Évi középhőmérséklet : 9,5 C° ; a januári —1, a júliusi 20 C°. Az évi csapadék (600 — 700 mm) aránylag egyenletesen oszlik el, az aszály elég ritka jelenség. Hazánk legszelesebb vidéke. Vízhálózata fejlett; a nagyobb folyók, mint a Rába, Rábca, Répce, Marcal és ezek mellékfolyói a környező középhegységek v. az Alpok vidékéről a ~ön át szállítják vizeiket a Dunába. — A természetes növénytakaró a lapályos részeken az Alföldhöz hasonlóan az erdős sztyep volt, zárt erdők inkább csak a dombsági peremterületeket borították. Az ártereket, főleg a nagyobb folyók és elsősorban a Duna mentét egykor hatalmas ártéri erdők kísérték, ezekből napjainkig csupán a kisebb ligeterdők és partmenti füzesek (galériaerdők) maradtak meg. Ugyancsak egyre szűkebb területre szorulnak a hajdan kiterjedt lápi és mocsári növénytársulások is, emléküket gazdag tőzegtelepek őrzik (Hanság, Fertő vidéke). Talajai a lapályos részeken barna mezőségi, lápi és réti talajok, helyenként kavicsfoltokkal. A peremterületek Ny-i és D-i részein főleg barna erdőtalajok, a K-i részén csemozjom és barna erdőtalajok változatai fordulnak elő. Ásványi nyersanyagokban szegény. Felsőcsatárnál talkum van, Mihályinál mélyfúrással szénsavat hoztak fel. Balfon kénes szénsavas gyógyvíz. — A ^ mint gazdasági körzet egybeesik Győr-Sopron m., Vas m., Veszprém m. pápai járásának és Komárom m. komáromi járásának területével. Sajátos gazdasági jellegének kialakulásához az Alföldénél kedvezőbb éghajlati viszonyain kívül földrajzi helyzete (a Ny-i határ közelsége, a Duna víziútja) és történelmi múltja (török megszállás csak kis részén pusztított, a nagybirtokon korán rátértek az árutermelésre) járult hozzá. A mezőgazdasági termelés sokoldalú és magas színvonalú. Egyensúlyban van a növénytermesztés és állattenyésztés. Ä művelési ágak közül az erdő és rét aránya nagyobb, mint az Alföldön, a szántó, kert és szőlő aránya kisebb. A szántóföldi növénytermesztésben a szálastakarmányok, az árpa, rozs, zab, len, cukorrépa és burgonya termelése jelentékeny, a búza és a kukorica vetésterülete nem olyan kiemelkedő, mint az Alföldön. A terméshozamok viszonylag nagyok. A belterjes földművelésre intenzív állattenyésztés támaszkodik. A szarvasmarha- — főként pirostarka — állomány az országban a legnagyobbak közé tartozik; a sertéstenyésztésben túlnyomó a fehér hússertés ; csupán a juh- és baromfitartás méretei kisebbek, mint az Alföldön. Híres gyümölcs-, szőlő- és bortermelés a magasabb peremvidékeken (Somló, Ság-hegy, Sopron, Kőszeg és Pápa vidéke). — Fejlett az ipar is. A vasutak kiépítése után jelentékeny nehézipar települt elsősorban a ~ legjobb forgalmi fekvésű gazdasági központjában, Győrött. A gépgyártás eredetileg a mezőgazdaság szükségleteinek ellátására, később hadiipari cikkek gyártására rendezkedett be, de különösen a felszabadulás után erősen kibővült (közlekedési eszközök, hajtóművek, elektromos gépek gyártása). A két világháború között, ill. a II. világháború idején települt kőolajfinomítás és timföldgyártás