Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
K
Komló 179 Kommunista és Munkáspártok esik. A legjobb minőségű Csehszlovákiában termesztik. Jelentős az ukrajnai, bajoro.-i és angol ^kertek termése is. Nálunk csak néhány száz holdon termesztik, jóllehet a ^kultúra hazánkban nagyon régi. Első írásos emlékünk termesztéséről 1091-ből való. — Betegségei közt legkárosabb a peronoszpóra. Főbb hazai kártevői: a ~szövőpille, törpe bagolypille, ~ bolha,--^levéltetű, takácsatka. — írod. Igmándy A.: Komló termesztés. 1954 ; Kuszái I.: A komlótermesztés agrotechnikája. 1954. Komló: jjv., Baranya m., a Mecsek hg.-ben, Pécstől É- ra, gyorsan fejlődő bányászváros. L: az 1949. évi 5900-ról 1960-ig négyszeresére, 24 900-ra emelkedett. Szénosztá- A közönséges komló levele és virágzata lyozó, villamos erőmű, kőbánya (andezit). A felszabadulás előtti kis bányászfalu helyén korszerű új városrészek épültek (Kökönyös, Kenderföld). A mecseki nagy (6 — 7000) kalóriatartalmú, kokszolható fekete kőszén bányászatának egyik központja. A kitermelt szén a Dunai Vasműben kerül felhasználásra ; mennyisége 1945—55 között több mint ötszörösére emelkedett. Múzeuma ~ iparának történetét és a környék ásványait mutatja be. 1958- ban hozzácsatolták Mániát. Közelében van Sikonda gyógyfürdő. — írod. Eöldényi E.: K., az ötéves terv városa. 1952; Babies A.: A komlói kőszénbányászat története. Pécs. 1958. Komlódtótfalu : ötk., Szabolcs-Szatmár m., csengeri j. L : 1010 (1960). Vá. : Csenger. Komlós Aladár (1892— ) : író, irodalomtörténetíró, műfordító, az irodalomtudomány doktora. Pályája első felében lírai és szépprózai művekkel is jelentkezett, később irodalomtörténeti munkássága került előtérbe. Feldolgozta a magyar líra fejlődését a 19. sz. második felében, a századvég költőinek életét és pályáját s az irodalmi ellenzék mozgalmait stb. (Az új magyar Ura, Vajda János, Reviczky Oyula, Komjáthy Jenő, Irodalmi ellenzéki mozgalmak a 19. sz. második felében, A magyar költészet Petőfitől Adyig.) Tanulmányainak válogatott gyűjteményei : írók és elvek, Tegnap és ma. Komlós Juci (1918— ) : színésznő, érdemes művész, Jászai Mari-díjas. Komlós Vilmos lánya. A József Attila Színház tagja. Főként vígjátéki szerepekben arat sikereket: Irén (Ingyenélők), Csobánczyné (Éva lánya), Hübscher Kata (Szókimondó asszonyság) stb. Komlós Vilmos (1893 —1959) : színész. Kabarékban lépett fel, és komikus szerepekben tette ismertté a nevét. Népszerű számai voltak Herceg Jenővel a Hacsek és Sajó jelenetek. 1945 után vígjátékokban és drámai alakításokban is sikerrel szerepelt, önéletrajza : Hol volt, hol nem volt, 1942. Komlósd : ötk., Somogy m., barcsi j. L : 370 (1960). Vmh. : Péterhida-Komlósd. Komlós-forrás : bővizű karsztos forrás az Aggtelekikarszt K-i szélén, Jósvafő mellett. A —Béke-barlang vizét hozza a felszínre. Komlóska : ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., sátoraljaújhelyi j., a Zempléni-hegységben. L : 850 (1960). Vá. : Olaszliszka-Tolcsva. Bentonitbányászat. komlós lucerna (Medicago lupulina) : egy, esetleg két évig élő takarmánynövény ; főként legelő-fűkeverékekben használható takarmány termesztésre. Hazánkban vadon is megterem. Magnyerés céljából is vetik. Kommagéné : ókori állam É-Szíriában. A Szeleukidák birodalmának felbomlása során kb. az i. e. 2. sz.-ban jött létre. I. e. 85-ben Armenia, majd i. e. 66-ban Róma fennhatósága alá került. kommandáns, komandáns <(fr.-ból) : katonai egység, helyőrség, hajó stb. parancsnoka, ill. a parancsnok hatáskörét ellátó személy. kommandó : 1. parancs, vezényszó. — 2. parancsnokság. — 3. rajtaütés végrehajtásával stb. megbízott különítmény. kommenció, konvenció <lat.) : szegődmény. A mezőgazdasági cselédek (a 20. sz. elejéig általában csak szóbeli, azután többnyire írásba foglalt) szerződésben megállapított természetbeni és pénzjárandósága. Azzal, hogy az amúgy is kis járandóságot nem megfelelő minőségű terményekben (ocsús, dohos gabona ; romlott, férges szalonna stb.) adták ki a földbirtokosok, még jobban megrövidítették a cselédeket. kommentár <lat.) : 1. valamely szöveghez fűzött folytatólagos (nyelvi és tárgyi) magyarázatok és megjegyzések. Különösen az ókori írók műveihez készült a középkorban és később igen sok^. — 2. valamely eseményhez fűzött magyarázat, fejtegetés a sajtóban v. a rádióban, kommenzalizmus <lat.-ból) : —rasztalközösség kommód <fr.) : fiókos szekrény. A nehezen kezelhető láda helyett XIV. Lajos korában vált divatossá. Véretekkel, faragással, intarziákkal díszítették. Hasonló, de egyszerűbb a biedermeier stílusú „sublód”. kommuna, communa <középlat.> : 1. a városi önkormányzatok elnevezése a feudalizmus korában, főleg Franciao.-ban és Olaszo.-ban. (—»-még kommün) 2. az SZU-ban a proletárdiktatúra első éveiben, a mezőgazdaság szocialista átszervezése idején a szegényparasztok által egyes helyeken alapított olyan termelőszövetkezet, amelynek tagjai összes termelőeszközeiken kívül a személyi tulajdonukat képviselő használati tárgyak nagy részét is beadták a közös gazdaságba, s a fogyasztási cikkeket egyenlően osztották el. Ezek a fejletlen technika alapján alakult ^k életképteleneknek bizonyultak. A ~k maguknak a parasztoknak a határozata alapján feloszlottak, és -rartyelekké alakultak át. — 3. a termelési eszközök közös tulajdonára épülő, közigazgatási és más feladatokat is ellátó közösség a Kínai Népköz társaságban (-rnépi kommuna). kommunista erkölcs : korunk leghaladóbb erkölcsi felfogása, melynek legfőbb jellemzői a kollektivizmus, a munka életszükségletté válása, a magán- és közélet ellentéteinek megszűnése. Teljes egészében a kommunista társadalom termelési viszonyai alapján bontakozik ki, és válik az egész társadalomra általános érvényűvé. Csíráját azoknak a dolgozóknak erkölcse képezi, akik már a kapitalista társadalomban képesek a legnagyobb áldozatokra is a kizsákmányolás megszüntetéséért, a dolgozó nép érdekeiért. A munkásosztály hatalomra jutása után egyre nő azoknak az embereknek a száma, akikben kifejlődnek a szocialista erkölcs legfőbb sajátosságai : a mély közösségi érzés, áldozatkészség és felelősségvállalás a dolgozó nép sorsáért, új viszony a munkához stb. A ~ kialakulása nem ösztönösen megy végbe, hanem a gazdasági építőmunkával egyidejűleg folytatott tudatos és kitartó nevelőmunka eredménye. — írod. M. I. Kalinyin : A szovjet erkölcsről. 1945 ; A. Siskin : A k. e. alapjai. 1955. Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, Kominform : 1947-ben több kommunista és munkáspárt által létrehozott nemzetközi központ, amely 1956-ig állott fenn. Célja a pártok kölcsönös tájékoztatásának, szervezeti kapcsolatainak és tevékenységük összehangolásának biztosítása volt. Hozzá tartozott a Bolgár Kommunista Bárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt, Jugoszlávia Kommunista 12*