Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
L
Lendvay 347 lengyel felkelések Lendvay: színészcsalád. 1. ~ Márton (1807—58). Hosszú vándorszínészkedés után 1838-tól a Nemzeti Színházban játszott, és annak első színészei közé emelkedett. Legjobb alakításai: Othello, Hamlet, Don Carlos, Bánk bán, III. Richard. — 2. Felesége Lendvayné Hivatal Anikó (1814—91). 1837-től a Nemzeti Színház tagja, elsősorban naiva szerepkörben. Főbb szerepei : Lidi (Csalódások), Ophelia, Donna Diana. — 3. Fiuk, ifjabb Lendvay Márton (1830 — 75). 1855-től játszott a Nemzeti Színházban, elsősorban hősszerelmes szerepkörben, de apja művészi nagyságát nem érte el. — 4. Felesége, Lendvayné Fáncsy Ilka (1842 — 1904) elsősorban romantikus drámák hősnőit alakította sikerrel. — írod. Zsoldos E.: L. M. 1958. Léner Jenő (1895 — 1948): hegedűművész. Világhírűvé lett vonósnégyesét 1919-ben alakította operaházi tagokból. lengési idő: az —inga mozgásának egyik jellemzője, az az időtartam, amely alatt az inga egy teljes lengést végez. lengetős: rugózó v. ugrós magyar népi tánemotívum a lábszár lengetésével. Férfiak járják. Lengyel: ötk., Tolna m., bonyhádi j. L: 890 (1960). Vá.: Kurd-Csibrák. Erdőgazdaság. Malom. Mezőgazdasági szakiskola. Kertészet. Tangazdaság. — Neolitkori és bronzkori leletek. Lengyel Béla (1844 —1913): kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Főként szervetlen és analitikai kémiai kutatásokkal foglalkozott. Elsőként dolgozott ki eljárást fémkalcium nagyobb mennyiségben és tisztán történő előállítására (1896). Felfedezte a szénszubszulfidot (C3S2). Sok ásványvizet elemzett. Az 1889-ben a Chemia I. köteteként megjelent Szervetlen kémia az első magyar nyelvű korszerű vegyészeti egyetemi tankönyv. Lengyel Béla (1903— ): kémikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, Kossuth-díjas. Kutatásai főleg a szervetlen üvegek elektrokémiája, valamint a szilikonok elméleti és gyakorlati kérdéseinek területére terjednek ki. Lengyel Géza (1881— ): író, újságíró, kritikus. 1902-től a nagyváradi Szabadság c. haladó lap munkatársa, majd 1905-től felelős szerkesztője volt; 1906-ban a Budapesti Napló belső munkatársa, később a GYOSZ titkára lett. A Nyugatba, alapításától megszűnéséig dolgozott. Két kötet novellája (Véletlenek, A csodatevő könyv) s egy regénye (Kis házak között) jelent meg. Ady a műhelyben c. munkájában (1957) a költő újságírói pályáját dolgozta fel. Lengyel Gyula (1888—1941): a munkásmozgalom harcosa. Pedagógus volt. Az 1918—19-i forradalmak idején a szocialista tanítómozgalom egyik szervezője, alakulásától kezdve tagja a kommunista pártnak, a Tanácsköztársaság kikiáltása után az Osztrák—Magyar Barik kormányzója, majd pénzügyi népbiztosként a pénzintézetek direktóriumának vezetője, a népgazdasági tanács négytagú elnökségének tagja volt. Elsősorban volt tanítványaiból szervezte meg a Vörös Hadsereg bankzászlóalját. A proletárdiktatúra bukása után Béesbe, Berlinbe, majd Moszkvába ment, ahol az SZU külkereskedelmi szerveiben működött. A bp.-i Alkotmány u.-i közgazdasági technikum 1957 óta ~ nevét viseli. — írod. A Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi rendszere. 1959. Lengyel József (1896— ): író, a munkásmozgalom harcosa ; József Attila-dijas. 1917-ben a Tettben és a Mában, 1918-ban a Szabadulás c. forradalmi antológiában jelentek meg első formabontó és forradalmi szemléletű versei. Részt vett a KMP szervezésében, 1919-ben a Vörös Újság és az Ifjú Proletár egyik szerkesztője volt. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába, 1927-ben Berlinbe, majd 1930-ban az SZU-ba emigrált. Moszkvában eleinte a Sarló és Kalapács munkatársa, majd filmdramaturg. Itt jelent meg először Visegrádi utca c. műve, amely személyes emlékekből összeállított riportsorozat a háborúellenes mozgalmakról és az 1919-i magyar proletárdiktatúráról. 1955-ben tért vissza Mo.-ra. 1956- ban Kulcs címmel novelláskötete s a Visegrádi utca első mo.-i kiadása jelent meg. Prenn Ferenc hányatott élete c. regényének (1958) háttere a Tanácsköztársaság időszaka. Lengyel Menyhért (1880— ): színműíró; a 30-as évek óta az USA-ban él. Pályája első felében tartalmas — némelykor szatirikus — társadalombírálat és biztos lélekrajz jelentkezett színműveiben (A hálás utókor, Taifun, Róza néni, Sancho Panza királysága). Az ő szövegkönyve alapján komponálta Bartók A csodálatos mandarin c. táncjátékát. Később a színpadtechnika fölényes ismeretéről tanúskodó, de a polgári közönség ízléséhez igazodó, gyakran felszínes műveket írt. Lengyel Sándor (1914— ): fiziko-kémikus, egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa. Elektrolitok elméletének kérdéseivel foglalkozik. lengyelek: Lengyelország törzslakossága. Lélekszámúk Lengyelo.-ban 28 millió (1957), élnek még Európa különböző országaiban (kb. 2 millió, legtöbben Franciao.-ban), az USÁ-ban (kb. 2,5 millió), Kanadában és D-Amerikában. A lengyel nép kialakulása a különböző lengyel törzscsoportokból a 10—11. sz.-ban fejeződött be. Gazdag népművészetük és népi zenei kultúrájuk van. A hivő ~ túlnyomó többsége katolikus. lengyel felkelések: nemzeti felszabadító felkelések a független Lengyelo.-ért a 18. és 19. sz.-ban. — 1. 1794. márc.-ban Krakkóban T. Koéciuszko vezetésével kirobbant felkelés. Az arisztokrácia uralma és Lengyelo. második felosztása (1793) ellen irányult. Máj.-ban a felkelés Varsóban is győzött. Hogy a parasztság zömét a felkelés oldalára vonja, Koéciuszko kiadta az ún. polanieci kiáltványt, amely kimondta a parasztok felszabadítását. A nemesség zöme azonban megakadályozta a rendelet végrehajtását. 1794. jún. 15-én a porosz csapatok elfoglalták Krakkót, s az okt. 10-i döntő ütközet után, nov. 5-én az orosz csapatok benyomultak Varsóba. A felkelés leverése után 1795-ben bekövetkezett Lengyelo. harmadik felosztása. — 2. 1830—31 .' az Oroszo.-hoz tartozó Lengyel Királyság területén 1830 novemberében kirobbant felkelés. Kitörésére nagy hatással voltak az 1830. júliusi párizsi és szeptemberi belgiumi forradalmak. November 29-én éjszaka Varsóban P. Wysocki katonaiskolás csoportja megrohamozta a Belwedert, Konsztantin nagyherceg, cári helytartó rezidenciáját. A nagyherceg elmenekült, a város a felkelők kezébe került. A felkelés megmozgatta Varsó iparos- és munkásrétegeit is. A lengyel arisztokraták és reakciós nemesek még a felkelés éjjelén megalakították a Lengyel Királyság kormányát ; később a hatalom Chlopicki tábornok kezébe ment át, aki diktátorrá kiáltotta ki magát, és tárgyalásokat próbált kezdeni a cári kormánnyal. A forradalmi erők az 1830. dec. 1-én alakult Hazafias Társaság körül csoportosultak, amelynek elnöke J. Lelewel lett. Ezek nyomására mondta ki a szejm 1831. jan.-ban a katonai diktatúra felszámolását és az új nemzeti kormány megalakítását, amelyben az arisztokraták mellett részt vettek a demokratikus erők képviselői, így pl. Lelewel is. 1831. jan. 25-én a szejm kimondta I. Miklós detronizálását, 1831. febr. 9-én a cári csapatok átlépték a Lengyel Királyság határait. A lengyel felkelők serege, amelyet egymást váltva Chlopicki, majd Dwernicki, Dembiúski és Skrynecki vezetett, hősi ellenállás után Osztrolenkánál súlyos vereséget szenvedett. (A tüzérség kiváló irányításával itt tűnt ki Bem tábornok.) 1831 őszén az orosz haderő elfoglalta Varsót. A cári kormány a felkelés leverését követően katonai-rendőri rendszert vezetett be a Lengyel Királyságban, 1832-ben érvénytelenítette alkotmányát és formálisan is Oroszo.-hoz csatolta. — Az 1830 — 31. évi felkelés visszhangra talált Mo.-on is. A lengyel szabadság mellett szálltak síkra a haladó nemesség olyan kiváló képviselői mint Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, az ifjú Kossuth Lajos és mások. — 3. 1863—64. A 19. sz. 60-as éveiben két párt jött létre az Oroszo.-hoz csatolt Lengyel Királyságban : a fehérek, a lengyel arisztokrácia