Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)

M

Magyarország 487 Magyarország nak. Mikrobiológiai vonalon jelentősek a bakteriofágok­kal végzett vizsgálatok, valamint a diftéria—szamár­köhögés—tetanusz elleni kombinált védőoltás kidolgo­zása. — A mezőgazdaságtudomány a mezőgazdaság szocialista átalakításával, a szocialista nagyüzemi terme­lés megszervezésével új jelleget kapott. Amíg a felszaba­dulás előtt hazánkban csupán néhány agrártudományág­ban (talajtan, állatorvostudomány, növénynemesítés, szőlőtermesztés és erdészet) folyt jelentős kutatómunka, a felszabadulás után több más területen is előtérbe került az intenzív kutatás (agrokémia, állattenyésztés, öntözés, üzemszervezés, kertészet stb.). A mezőgazdasági kuta­táshoz elengedhetetlen kísérleti és tangazdaságok szántó­­területe jelenleg 93 ezer kh, tehát a felszabadulás előtti­nek 27-szerese. A talajtani kutatások közül nagy jelentő­ségű az ún. réteges homokjavítási eljárás, és a szikjavítás­ban az újabb anyagok bevezetése. A mezőgazdasági kutatás egyik központi problémája a kukoricatermesztés fejlesztése. Új hibridkukorica előállításával, valamint a termesztési technika korszerűsítésével jelentős ered­mények születtek. Az ipari növények közül legkiemelke­dőbb eredményt a területegységenként 10%-kal több cukrot adó cukorrépafajták előállítása jelenti. Az állat­­tenyésztés és nemesítés területén igen jó eredményeket értek el a szarvasmarha-nemesítők a magyar szürkének a kosztrómai fajtával végzett sikeres keresztezésével, vala­mint a magyartarka és Jersey keresztezésével. Az állat­orvostudomány területén kiemelkednek a brucellózis, a baromfihimlő, baromfi-coccidiosis, a juhhimlő, a máj­­mételykór, rühesség stb. sikeres leküzdésének ered­ményei Manninger Rezső, Mócsy János és Kotlán Sándor vezetésével. A gépesítés területén a gabonakombájnok és a kukoricakombájnok továbbfejlesztése terén értek el komoly eredményeket. A mezőgazdasági üzemtan terü­letén a mezőgazdaság szocialista átszervezésével pár­huzamosan fontos kutatások folynak a termelési szín­vonal emelésével és a termelési költségek csökkentésével kapcsolatban. Társadalomtudományok. A felszabadulás után a népi demokrácia által nyújtott lehetőségek között a társada­lomtudományok rohamos fejlődésnek indultak. A mar­xizmus—leninizmus klasszikusainak és mai képviselőinek alkotásai nagy példányszámban jelentek meg, és széles körben elterjedve ismertették meg a tudományos szocia­lizmus elméletét. A társadalomtudományok terén már korábban is működő tudósok közül sokan elsajátították a marxista módszert, s új, marxista tudósnemzedék nőtt fel. — A filozófia területén a nagyméretű tudományos ismeretterjesztő tevékenység mellett fellendült az egye­temes és a magyar filozófiatörténet kutatása, haladás történt a magyar szellemtörténeti irányzat nacionalista és klerikális koncepcióinak bírálatában. Rudas László a materialista vüágnézet alapvető problémáit a modern természettudományos fejlődés eredményei alapján dol­gozta fel, s jelentős eredményeket ért el a marxizmus népszerűsítése terén is. Fogarasi Béla a dialektikus logika kérdéseinek marxista megvilágításában és a fizi­kai idealizmus kritikájában ért el nemzetközileg ismert eredményeket. Jelentékeny munkásságot fejtett ki Lukács György az esztétika, irodalomelmélet, a filozófia­­történet és a modern irracionalizmus kritikája területén ; számos, a marxizmussal szemben álló nézetéért bírálat érte. A lélektani kutatás középpontjában a pavlovi fiziológia pszichológiai vonatkozásainak kidolgozása, valamint a kísérleti, gyermek- és neveléslélektan áll. — A közgazdaságtudomány képviselői behatóan foglalkoz­nak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a termelés gazdaságossága, a népgazdaság tervezése, a szocialista gazdaságvezetési módszerek kérdéseivel, s nagy figyelmet szentelnek az értéktörvény szocializmus­beli érvényesülésének, a vállalati önállóság, az ár- és bér­rendszer elméleti és gyakorlati problémái megoldásának, valamint a mai kapitalizmus egyes sajátosságai és a köz­­gazdasági elméletek története vizsgálatának. Jelentős eredmények születtek a statisztika és a demográfia terü­letén is. — A történettudományi kutatómunka főként a magyar történelem alapvető kérdéseinek : a paraszti osztályharcok, a honvédő háborúk, a 16—18. sz.-i fel­kelések, a kapitalizmus fejlődése, a munkásmozgalom, a polgári és a szocialista forradalom történetének fel­dolgozására irányult, helyreigazítva a polgári történet­­írás hamisításait. Elkészült a 20. sz.-ig a magyar történet első marxista összefoglalása egyetemi tankönyvek formá­jában. A gazdaságtörténeti kutatás értékes eredményeket ért el a magyar kapitalizmus fejlődésének feldolgozásában. A materialista világnézet terjesztése szempontjából is fontosak a vallástörténeti kutatások nagy tudományos értékű eredményei. A magyar nép őstörténetének és középkori történetének feldolgozásával, valamint a mar­xista történettudomány filozófiai alapjainak tanulmá­nyozásával Molnár Erik munkássága emelkedik ki. — Az irodalomtörténetírásban a régi polgári irányzatok által eltorzított magyar irodalomtörténet marxista átértéke­lése, főleg a 20. sz.-i magyar irodalom és az eddig elhall­gatott szocialista irodalmi hagyományok feltárása terüle­tén születtek eredmények. Kiemelkedő jelentősége volt ezen a területen Révai József irodalomtörténeti és iroda­lomelméleti tevékenységének. A kutatás előterében iro­dalmunk fejlődésének Petőfi, Ady és József Attila által képviselt fő vonala áll. Monográfiák jelentek meg egész irodalmi korszakokról (humanizmus, felvilágosodás stb.) és a magyar irodalom számos kiemelkedő alkotójáról. Jelentős eredmények születtek a világirodalom történeté­nek kutatása, valamint a modern és a klasszika-filológia területén is. — A művészettörténet eredményeket ért el a műemlékek topografikus feldolgozásában. Monográfiák láttak napvilágot számos nagyobb jelentőségű építészeti emlékünkről, a magyar barokk szobrászatról, valamint a magyar festészetről (a 15-től a 20. sz.-ig). — Jelentős műveket hoztak létre a zenetudomány képviselői nagy hazai (Liszt, Bartók, Kodály) és külföldi (Haydn, Mozart) alkotók munkásságáról; a népzenekutatás terén Kodály Zoltán munkássága útmutató. — A néprajz­tudományban a népi kultúrát időtlennek és változatlan­nak tekintő szemlélet visszaszorításával az elemzések egész sorában világították meg a történelmileg kialakult termelési viszonyok és a társadalmi tudatformák alaku­lásának összefüggéseit a népköltészet és a hiedelemvilág területén. Megindult a középkori népi kultúra forrás­anyagának feltárása és feldolgozása, folynak a Magyar Néprajzi Atlasz és a Népmese Katalógus munkálatai. Jelentősek a sámánhitre vonatkozó kutatások is. — A régészet területén a felszabadulás után megnövekedett anyagi támogatás következtében eredményes munka bon­takozott ki különösen az őskor és a római kor régészeti anyagának feltárásában. Fontos eredményeknek tekint­hetők a népvándorlás kora egyes szakaszainak anyagáról készített felmérések. A magyar középkori régészeti kuta­tások közül a falusi települések feltárása mellett a budai és a visegrádi királyi paloták feltárására irányuló munká­latok emelkednek ki. — A földrajztudomány művelői eredményeket értek el ~ gazdasági rayonírozásának és felszínalaktanának kutatása, valamint a kartográfia terén. Több monográfia foglalkozott ~ egyes tájainak földrajzi feltárásával. Folyamatban van ~ földrajzi monográfiájának előkészítése. — Az állam- és jogtudo­mány területén jelentős monográfiák láttak napvilágot a polgári jog, a büntetőjog, az államjog, a termelőszövet­kezeti és a nemzetközi jog területén ; eredmények szület­tek a magyar polgári állam- és jogbölcselet bírálatában ; jogtudósaink számottevően közreműködtek az ország új állam- és jogrendszerének felépítésében. — A pedagógiai kutatások előterében a neveléselméleti és magyar neve­léstörténeti kérdések tisztázása, valamint az egész közép- és felsőfokú oktatást érintő reformjavaslatok kidolgozása áll különös tekintettel az oktató-nevelő munka és a ter­melőmunka összekapcsolására. — A nyelvtudományban nagyobb monográfiák jelentek meg a magyar helyesírás történetéről, a magyar irodalmi írásbeliség alakuláséról, a magyarság kialakulásának előzményeiről a finnugor

Next