Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
M
Major 525 máj ne elseje tárak, raktárak, górék, silók, szérű stb.), az igazgatási épületből, a lakótelepből (lakóházak, munkásszállások) és kulturális, szociális létesítményekből (iskola, óvoda, kulturális épületek, sportpálya stb.) áll. A központi v. fő~ a mezőgazdasági nagyüzem teljes üzemeltetését látja el az ehhez szükséges létesítményekkel, míg a mellék~ csak a gazdaság egy részét (üzemegységét). — A termelőszövetkezetek ~jai nálunk általában abban különböznek az állami gazdaságokétól, hogy az igazgatási épület és a dolgozók lakásai a közeli faluban vannak. Major Ervin (1901— ) : zenetörténész és zeneszerző. A Zeneművészeti Szakiskola tanára. Több zenei folyóiratot (Zenei Szemle, Muzsika stb.) szerkesztett. A magyar zenetörténettel, különösen a 18—19. sz.-i verbunkos korszakkal foglalkozik : Fusz János és kora, Bihari János, Erkel müveinek jegyzéke, Népdal és verbunkos, tanulmányok, kritikák stb. Major Henrik (1895—1948) : portréfestő és karikaturista. Autodidaktaként művelte magát. A századeleji képeslapokba és a Művészet c. folyóiratba főként karikatúrákat rajzolt. Első önálló gyűjteményes rajzkötete a Panoptikum (1913) volt. Az I. világháború után külföldre ment, Párizsban, majd Londonban dolgozott, 1925-től Amszterdamban jelentek meg karikatúrái. 1936-tól Amerikában élt, ahol Hollywoodban filmsztárokról adott ki arcképsorozatot, s megfestette — többek között — Chaplin portréját is. Major Máté (1904— ) : építész, egyetemi tanár, akadémikus, Kossuth-dijas ; a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Tevékenyen részt vett a -► Szocialista Képzőművészek Csoportjának munkásságában. Számos tanulmányában főképp az építészet és marxista művészetelmélet kérdéseit, az új építészet alapelveit és feladatait fejtegeti, a 20. sz. építészeti irányait elemzi. (Építészet és társadalom ; Az épülő kommunizmus képzőművészete : Építészettörténet I—III. köt.) Major Ottó (1924— ): iró; József Attila-díjas. Mozgalmas cselekményű regényeiben a millenniumi Mo.-ot (Isten békéje), az I. világháború és a forradalmak korát (Égi és földi háború, Testamentum) s a Horthy-korszak időszakát és bukását (Idők rostáján, Megőszül a föld, A hetedik pecsét, regény trilógia) ábrázolja. Major Tamás (1910— ) : színész, rendező, kétszeres Kossuth-dijas, kiváló művész. A színművészeti főiskola elvégzése után a munkásszínjátszókhoz kapcsolódva vett részt a munkásmozgalomban (1939-től). 1942 Óta tagja a pártnak ; tevékeny részt vett az illegális kommunista szervezetek munkájában, és előadóművészetét az antifasiszta mozgalom szolgálatába állította. 1945 óta a Nemzeti Színház igazgatója, a felszabadulás után a magyar realista színjátszás fellendülésének tevékeny munkása. Kiemelkedő alakításai Tartuffe, III. Richard, Jago (Othello), Polezsajev (Viharos alkonyat), Corbaccio (Volpone), Lucifer (Az ember tragédiája). — Országgyűlési képviselő. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja. majoránna (Majorana hortensis) : kétszikű, az ajakosok (Labiatae) családjába tartozó, egyéves növény, szürkén molyhos, tojásdad levelekkel. É-Afrikából származik. Fűszernövényként helyenként nagyban is termesztik. Virágzás előtt gyűjtött hajtása (Majoranae herba) drog. majorátus <lat.> : az a -*■ hilbizomány, amelyet a család legidősebb tagja : a majoresco örököl. major domus <lat. ’háznagy’> : udvari főméltóság а frank államban a Merovingok idején. Eredetileg a királyi udvartartás élén álló tisztviselők és a hadsereg vezérei voltak, később a leghatalmasabb földbirtokosokká ős a nagybirtokos arisztokrácia érdekeinek fő képviselőivé váltak. A 7. sz. közepétől a gyenge Meroving-királyokkal szemben a tényleges kormányzó hatalom a ~ok kezébe ment át. Különösen nagy hatalomra tettek szert Ausztrazia (a frank állam K-i része) ~ai, kik közül Kis Pippin megdöntve az utolsó Meroving-király uralmát, 751-ben trónra lépett, s ezzel megalapította a Karoling-dinasztiát. majoritás <lat.-ból> : többség (szavazattöbbség, részvénytöbbség stb.). majorsági birtok : a földesúr saját kezelésében tartott földterület a feudalizmus kései szakaszában ; a feudális árutermelés kibontakozása idején a jobbágygazdaságoktól elvont földekkel is megnövelt, főleg a jobbágyok robotmunkáján alapuló mezőgazdasági árutermelő üzem. majorsági gazdálkodás : a mezőgazdasági árutermelés fő formája K-Európában a feudalizmus kései szakaszában. A földesurak maguknak igyekeztek biztosítani a mezőgazdasági árutermelés hasznát, eleinte főleg oly módon, hogy növelték a jobbágyok pénzterheit, utóbb akként, hogy maguk is bekapcsolódtak a mezőgazdasági termények kereskedelmébe, végül (általában a 16. sz.-tól) közvetlenül, amennyiben árutermelés céljából növelték majorsági birtokuk területét, elvonták a jobbágyföldek egy részét, s az ún. második jobbágyság rendszerét felhasználva, a jobbágyok robotmunkájával, a munkajáradék kiterjesztésével kiépítették és fokozták a ~t. — Mo.-on a ~ számottevő mértékben а 16. sz. derekán jelentkezett, a 17. sz. folyamán kiterebélyesedett, és csúcspontra a 18. sz.-ban jutott. A feudális viszonyok fennmaradása a 19. sz. folyamán a ~ban már fékezte a mezőgazdasági árutermelést, és a földesurak nagy részét egyre inkább érdekeltté tette a feudális termelési módról a tőkés termelési módra való áttérésben. A korlátozta a paraszti árutermelést, nehezítette a jobbágyok helyzetét, K-Európa mezőgazdaságának fejlődésében a tőkés termelésre való áttérés feltételei megteremtésének vontatott, különlegesen nehéz útját jelentette. — írod. Makkai L.: Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés а XVII. században. 1957 ; Maksay F.: Parasztság és majorgazdálkodás а XVI. századi Magyarországon. 1958; Imreh I.: M. g. a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Bukarest, 1956. Majos : ötk., Tolna m., bonyhádi j. L : 1360 (1960). Vá.: Nagymányok. Vajüzem. Majosháza : ötk., Pest m., ráckevei j. L : 870 (1960). Vá.: Délegyháza. Majs : ötk., Baranya m., mohácsi j. L : 1910. Vmh. : Nagynyárád. Malom. Majtényi Erik (1912— ) : romániai magyar író. Állami díjas költő. A Művelődés c. havi folyóirat szerkesztője, majd az Előre c. napilap munkatársa. Müvei : ők féljenek!, Őrségen, Útközben, Versek, Búcsú az ódáktól, Biztató (versek). majtényi sík : Nagymajtény (Moftinul Maré, Románia) határában fekvő mező. Az 1711-i szatmári béke megkötése után a ~on tetette le a kurucokkal a fegyvert Károlyi Sándor. május <lat.> : az év ötödik hónapja, 31 napos. Maia római istennőről nevezték el. Régi magyar neve pünkösd hava volt. május elseje : a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepe. А II. Internacionálénak 1889- ben, Párizsban tartott alakuló kongresszusa határozta el ~nek a megünneplését minden évben, hogy a munkások nyomatékot adjanak a nyolcórás munkanap bevezetésére vonatkozó követelésüknek. Az alakuló kongresszus az 1886-i —► haymarketi vérengzés négy mártírjának emlékére, az amerikai munkások iránti szolidaritásból választotta ~t a nemzetközi munkásünnep napjának. Ettől kezdve minden évben megünnepelték ~t. А II. Internacionálé egyes opportunista vezetői ~ helyett május első vasárnapjára akarták áttenni az ünnepnapot, hogy ne járjon munkabeszüntetéssel, de az Internacionálé nem változtatta meg határozatát ; néhány országban mégis vasárnap tartják (Anglia). ~t a kommunista pártok újra harcos munkásünneppé tették, amelyen az egész világon hatalmas tömegek gyűléseken, felvonulásokon tesznek hitet a munkástestvériség eszméje mellett. Az SZU-ban és a népi demokratikus országokban munkaszüneti nappá nyilvánították. — A magyar proletariátus már 1890- ben megünnepelte. 1890—1914 között ~ ünnepségei а munkásság politikai jogaiért (választójog, egyesülési és