Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
M
Mártély 559 Martinov Mártcly : ötk., Csongrád m., szentesi j. L : 1880 (1960). Fűzfafeldolgozás. Martens, Adolf (1850—1914) : német mérnök, műegyetemi tanár, a tudományosan megalapozott anyagvizsgálat (különösen a mikroszkópiái fémvizsgálat) egyik úttörője. martensit <A. Martens ném. mérnök nevéből) : —cementéinek a-vasban való, túltelített szilárd oldata. Austenitből keletkezik, ha a lehűlés olyan gyors, hogy a cementit nem válhat ki belőle. Keménysége a színvas keménységének 15-szörösét is eléri. Rideg, nem alakítható. Szövetképe tű alakú. Edzett acélok szöveteleme. Martfű : ötk., Szolnok m., szolnoki j. L : 3340 (1960). Nagy cipő- és téglagyár. Szépen kiépített új település a Tisza partján. 1950-ben alakult Tiszaföldvár határából. Ág. Marti, Jósé (1853—95) : kubai költő, publicista, a nemzeti felszabadító mozgalom harcosa és hőse. Forradalmi romantikával áthatott verses drámáiban, versciklusaiban, cikkeiben népe függetlenségéért küzdött. Martialis [máreiálisz], Marcus Valerius (kb. 42—kb. 104) : hispániai származású latin költő, az epigramma klasszikusa. A Látványosságok könyvében a Colosseum felavatásának érdekességeit irta meg. Epigrammaköteteiben az emberi fogyatékosságokat csipkedi, és a római uralkodó osztályok erkölcsi hanyatlását ostorozza szellemes szatíráival. Marties Pál (1920— ) : ezredes. Gazdasági cseléd családból származott, segédmunkás volt. 1946 óta tagja a kommunista pártnak. 1949 óta a Néphadsereg kötelékébe tartozik. Az MSZMP Központi Bizottságának póttagja. Martin, Turócszentmárton : szlovákiai város. A Turócimedence ipari és kulturális központja. 1. : 25 530 (1959). Cellulóz- és bútorgyár, gép-, fa-, papír-, nyomdaipar, téglagyár, hőerőmű, söripar. A Matica slovenská és a Szlovák Nemzeti Múzeum székhelye. Színház, pedagógiai főiskola, gépipari és egészségügyi szakiskola. — A 19. sz.-i szlovák nemzetiségi mozgalmak egyik központja volt. Martin, Archer (1910— ) : angol kémikus. Kidolgozta a megoszlási és a papírkromatográfia módszerét analitikai célokra ; ezért 1952-ben R. Synge-Azecl közösen kémiai Nobel-díjat kapott. Mariin Ferenc (1912— ) : a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete (1960-tól). Vasöntő volt. 1943-tól tagja a pártnak és a vasasszakszervezetnek. A felszabadulás után felelős gazdasági funkciókat töltött be. 1951 után a szakszervezetek vezetésében tevékenykedett. 1951—60-ban a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja; 1951—53-ban és 1957—60-ban a SZOT titkára, 1953—55-ben a Kohász Szakszervezet elnöke volt. Országgyűlési képviselő. Az MSZMP VII. kongresszusa óta a Központi Bizottság póttagja, majd tagja. Martin [marté], Pierre Émile (1824—1915) : francia kohász ; apja, Émile ~ közreműködésével 1864-ben feltalálta a róla elnevezett — ócskavas beolvasztását is lehetővé tevő — acélgyártási eljárást. martinacélgyártás <P. Martin fr. mérnök nevéről) : -+acél Martin du Card [marté dügár], Roger (1881—1958) : kiváló francia regényíró, Nobel-díjas. Első nagy műve az Egy lélek története c. dialógusokban írt regénye, mely a századvégi polgári értelmiség lelki és szellemi fejlődésének és válságának rajza. Fő müve, a Thibault család (1922—40) nagyszabású családregény, az I. világháború felé tartó Európa monumentális körképe, a nyugati nagypolgárság és értelmiség, egy egész nemzedék tragikus története. Az író a polgári humanizmus álláspontjáról rokonszenvvel ábrázolja a szocialista mozgalom harcát, bár elsősorban a mozgalom anarchista szárnyát ismeri és állítja középpontba, és így távlatait nem tudja megmutatni. Vén Európa (1933) c. munkája egyetlen nap eseményeiben egy francia falu életének keresztmetszetét adja az emberi jellemek, érzések és szenvedés olyan teljességével, mely túlemeli a kis falu, sőt az ország határain is. A II. világháborúban a német megszállás idején ~ visszavonulásával és hallgatásával tüntetett a fasiszta rendszer ellen. Művészi fejlődésére és a kor társadalmi és irodalmi életére vonatkozó értékes dokumentumanyag Önéletrajzi és irodalmi emlékek c. kötete. — írod. Mihályi G.: R. M. d. G. 1960. Martinelli : olasz származású építészcsalád Ausztriában. Domenico ~ (1650—1718) több bécsi barokk palota építője, Anton Erhardt ~ (1684—1747) a pesti Központi Városháza (eredetileg Invalidusház, majd Károly-laktanya) épületének tervezője, testvére, Johann Baptist (1701—54) és ennek fia Franz Xaver (1735—87 után) szintén építészek, akik Mo.-on is működtek. Martini, Giambattista ; Padre Martini (1706—84) : olasz zeneszerző és pedagógus, ferencrendi szerzetes. A 18. sz.-ban a zeneelméleti kérdéseknek egyik legnagyobb tekintélye. Jelentős ókori zenetörténetet, ellenponttant stb., valamint világi és egyházi zenemüveket írt. Martinique [mártinik]: vulkanikus sziget az Antilla(Karaib-) tengerben, a Kis-Antillák egyike. 1106 km2. L : 264 000 (1958) ; főként francia tájszólást (créole) beszélő négerek és mulattok, 5000 európai, 15 000 indiai és kínai. Franciao. tengeren túli megyéje, ténylegesen gyarmata. Működő vulkánja a -*• Mont Pelée. Éghajlata trópusi. A nedves lejtőkön erdők, máshol szavannák vannak. Cukornád-, banán-, ananász-, kakaó-, kávé-, déligyümölcs-termesztés. Főv.-a : Fort de France. Külkereskedelmi forgalmának legnagyobb részét Franciao. -gal bonyolítja le. Főként banánt, cukrot és rumot exportál. — 1502-ben a spanyolok fedezték fel. 1664 óta francia birtok. Martin-kemence : acélgyártásra használt regenerativ tüzelésű, váltakozó lángjárású gázkemence. Pierre Martin francia kohász felhasználva W. és F. Siemens tüzelőrendszerét, 1864-ben gyártott először ilyen kemencében acélt. A konverterekkel ( Bessemer- és Thomas-e\yÁr&s) ellentétben, melyekben csak speciális összetételű nyersvasat dolgoztak fel, a ~ a nyersvas összetételére nem kényes, olvasztó folyamata lassúbb lefolyású (jobban ellenőrizhető és így az összetétel pontosabban beállítható), és az ócskavas beolvasztását is lehetővé teszi. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a kemencébe kerülő adagnak kb. fele ócskavas. A kemencék leggyakoribb befogadóképessége 80—200 t, de vannak 4—500 tonnásak is. A ~ felső része a teknő alakú munkatérből és a tűztérből áll, alsó részén vannak a gáz és levegő előmelegítésére szolgáló regenerátorkamrák. Tűzálló bázikus téglákból (pl. magnezit- v. dolomittéglából) készült falazatát acélpáncélzat merevíti. Mindkét oldalán két csatorna torkollik a tűztérbe ; az egyik oldalon a kamrák tűzálló téglarácsán előmelegített gáz és levegő áramlik a kemencébe, ugyanakkor a másik oldal csatornái a füstgázt vezetik a tűztérből a másik regenerátor-kamrapárba (előmelegítve azoknak a beáramló levegőtől és hideg gáztól lehűlt rácsát). A láng járásának irányát szelepek segítségével időnként átváltják. A gáz- és levegőcsatornák a kemencéhez az ún. tűzfejjel csatlakoznak. Ennek kiképzése nagy hatással van a tüzelés hatásfokára, a gyártás gazdaságosságára és az acél minőségére. Az adagot berakóajtókon daruval adagolják a kemencébe, a kész acélt a hátsó falon a fenék legmélyebb pontján levő nyíláson át csapolják le. A ~ket többnyire generátorgázzal v. pakurával fűtik. A kemencék buktatható kivitelben is készülnek. — írod. N. Sz. Mirosnicsenko: A Martin-kemence olvasztárja. 1951 ; Ojksz—Trubeckov : Martin-kemencék számítása. 1952. Martinov, Leonyid Nyikolajevics (1905— ) : szovjetorosz költő, kiváló műfordító. Líráját és történeti elbeszélő költeményeit a valóság sokoldalú ábrázolása, formagazdagság és a verselés zeneisége jellemzik (Visszhang, 1960). Magyar költők — Petőfi, József Attila — ihletett tolmácsoló ja, kiemelkedő Vörösmarty Csongor és Tündéjének fordítása.