Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
M
Messiás 60 7 mesterséges égitest Messiás /héber masiákh ’felkent’), Megváltó, Üdvözítő : az Ószövetség prófétái által megjövendölt hódító király és isteni bíró, a törvénytelenség birodalmának elpusztítója, az igazság és a béke birodalmának megteremtője. A^-hit a ->- babilóniai fogság idején keletkezett a zsidóság körében ; egyrészt a nép vágyát tükrözte Izrael régi, Dávid király uralkodása alatti fénykora után, másrészt a nép gyengeségét az állami függetlenség és jólét öntevékeny kivívására. A <~-hit különösen nagy méreteket öltött a római birodalom keleti provinciáinak népei körében az i. e. 1. sz.-ban, a birodalom válságának kibontakozása idején. Ebben az időben a Róma elleni felkelések szervezői gyakran léptek fel ~ként; ugyanakkor számos kalandor is akadt, aki .~nak adta ki magát, és saját céljaira kamatoztatta a nép ~-hitét. Az elképzelt~, akinek az eljövetelét várták, a népet győzelemre vezető királyból egyre inkább átváltozott csodatevő isteni lénnyé. Az így átalakult ^-hitből fejlődött ki a ->- kereszténység, amely Jézust tekintette ~nak. A zsidó vallás követői, valamint a Jehova tanúi nevezetű szekta tagjai ma is várják a ~ eljövetelét. — Tágabb értelemben a ~-hithez tartoznak azok a mitikus hiedelmek, melyek a halálukból, évszázados álmukból felébredő, messzeségből visszatérő s egy ideális, boldog korszakot teremtő istenekről v. hősökről, uralkodókról szólnak. Legismertebbek a muzulmánoknál a Mafláiról, a hinduknál Visnu újjászületéseiről, a buddhistáknál a világnak Buddha által történő korszakonkénti újramegváltásáról, a germán mitológiában a Ej///tóuser-mondacsoport hőseinek, a székely néphitben Csaba királyfinak visszatéréséről szóló hiedelmek. messidor [meszidór] <fr. ’aratási hónap’) : az 1793-tól 1805-végéig érvényben volt francia -*■ forradalmi naptár tizedik hónapja, amely jún. 19-től júl. 18-ig tartott. Messina, az ókorban Zancle : olasz kikötőváros Szieília-sziget ÉK-i csücskén, a ^-i-szoros partján. ~ körzet székh.-e. L : 239 000 (1957). Hajójavító, vegy- és halfeldolgozó ipar. Dohány-, déligyümölcs-, olívaolaj-kivitel. Régi egyetem (1548). 1908-ban földrengés pusztította el (84 000 halott). Messinai-szoros : D-Olaszországban, az Appenninfélsziget és Szicília közötti 40 km hosszú, 3,5—20 km széles tengerszoros. Messter, Oscar (1866—1943) : német technikus, a mozgófényképezés úttörője. Számos újítást vezetett be filmfelvevő és vetítő berendezéseken. Először oldotta meg a hangosfilm problémáját (1905), és ő találta fel az ún. máltai keresztel, mely a filmet ugrása alatt eltakarja, miáltal a mozgás egyenletesen jelenik meg. messzehordó ágyú : olyan ágyú, amelynek lőtávolsága jóval meghaladja a tábori ágyúk szokásos (10—15 km) lőtávolságát. messzelátás : -*■ távollátás Messzénia, Messzéné : termékeny síkság a Peloponnészosz DNy-i részén, az i. e. 8. sz.-tól spártai uralom alatt. Az elnyomás elől menekülő lakói alapították Szicíliában a mai Messina (lat. Messana) várost. mesterdalnokok : a költészetet és zenét iskolás szabályok szerint, mesterségszerűen művelő középkori német énekszerzők, a német céhpolgárság képviselői a költészetben. Forma tekintetében a lovagi líra folytatói. A 13. sz.tól kezdve működőd idővel a céhek mintájára iskolákba tömörültek. Az első iskola 1450-ben alakult, az utolsó 1875-ben szűnt meg, legnevezetesebb a nürnbergi volt. Híresebb képviselői : Hans Folz, Adam Puschman és Hans Sachs. Az utóbbi alakja és a ~ világa szolgált R. Wagner zenedrámájának alapjául (Nürnbergi mesterdalnokok ). Mesterháza : ötk., Vas m., sárvári j. L : 360 (1960). Vá. : Mesterháza—Tompaládony. Mesterházi Lajos (1916— ) : író, publicista ; József Attila-díjas. Harcos szocialista meggyőződése jut kifejezésre publicisztikai írásaiban, novelláiban és regényeiben. Az ember nevében c. regényciklusában a felszabadulás körüli eseményeket ábrázolta. Pár lépés a határ c. ifjúsági regényében az ellenforradalmi időszak illegalitásban működő kommunistáinak hősiességét mutatta meg. Külföldön is sokfelé játszott Pesti emberek c. drámája modern színpadi formában jeleníti meg az 1940-es és 1950-es évek eseményeit. — Novelláinak gyűjteménye : Szép szárnyas ajtó. Újabb drámái : Ütközet, A tizenegyedik parancsolat. Mesteri : ötk., Vas m., celldömölki j. L : 720 (1960). Vá. : Vásárosmiske. A Batthyány-család kastélya 1820- ból műemlék. mesterlövész : kiválóan lövő harcos, akinek feladata fontos beosztású személyek (pl. ellenséges parancsnokok, hírvivők, géppuskások stb.) megsemmisítése. Rendszerint távcsöves puskával rendelkezik, rejtett tüzelőállásból figyeli a harcmezőt, és onnan oldja meg feladatát. mestermérő : hengeres lyukak és hengeres csapok mérésére alkalmas, szabványozott alakú, sima idomszer. Szabványosított (normál) átmérők, ill. tűrések mé- a b résére szabványos villás és szab- Mestermérő vanyos dugós idomszert hasz- a) megfelelő, b) nem megfelelő nálnak. mesterséges bolygó : —►mesterséges égitest, mely a Naprendszer bolygójaként a Nap körül kering. mesterséges édesítő szerek : édes ízű, cukrot helyettesítő kémiai készítmények (szacharin, dulein stb.). Kb. 550-szer édesebbek a cukornál. Nem táplálékok, csak ízesítők, mert a szervezet nem hasznosítja őket. Cukorbetegek részére szükségesek. mesterséges éghajlat t az ember által kialakított és szabályozott éghajlat. Eddig csak kis légterek éghajlatát, a mikroklímát sikerült módosítani, a nagy légtérre kiterjedő makroklímát még nem. Lakóhelyek, munkahelyek mikroklímáját ún. klimatizáló készülékkel szabályozzák : fűtik, hűtik, szellőztetik, szárítják, nedvesítik, sugározzák, árnyékolják. Újabban a szabadban a talajközeli légrétegek éghajlatának módosításával is kísérleteznek, éspedig fényvisszaverő fehér lemezeknek növénysorok közti lefektetésével, mezővédő erdősávok ültetésével stb. mesterséges égitest : a modern technika és tudomány terméke, mely működésének túlnyomó részében égitestként, vagyis az -régi mechanika törvényeinek megfelelően mozog. A~et mesterséges holdnak nevezzük, ha valamely bolygó v. mellékbolygó körül végzi mozgását, mesterséges bolygónak, ha közvetlenül a Nap körül kering. Az SZU mesterséges holdjait szputnyikoknak, Holdunkkal kapcsolatos ~eit lunyikoknak is nevezik. — Fantasztikus regényekben már a múlt században felmerült egy mesterséges világűr-sziget (űrállomás) létesítésének terve a Föld körül több száz km magasságban húzódó pályán. Létesítésének lehetőségét először —rCiolkovszkij tárgyalta tudományos igénnyel (1895). A nagyméretű űrállomások tervei idővel háttérbe szorultak, és helyettük az 50-es évek elején világszerte foglalkozni kezdtek kis, műszeres mesterséges holdak létesítésének gyakorlati problémáival (pl. a Singer-féle MOUSE-terv). Létrehozásuk legfontosabb előfeltételét, a hordozórakétát a rakétatechnika háború utáni gyors fejlődése teremtette meg ; elsőnek az SZU jelentette be, hogy rendelkezik űrhajózási célok megoldására alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétákkal (1957. aug. 27.). Ezt követte 1957. okt. 4-én a világ első ~ének felbocsátása az SZU-ból a Nemzetközi Geofizikai Év keretében (1. szputnyik), mely egyben a gyakorlati űrhajózás korszakának kezdetét is jelentette. Ezt követően 1961 áprilisáig összesen 57 <~et helyeztek pályára, ezek közül 4 mesterséges bolygóvá változott, a többi a Föld körül kering v. már megsemmisült. — Mesterséges hold akkor jön létre, ha egy test túl a sűrű légrétegeken, közel vízszintes irányban a körsebességnél nagyobb kezdősebességet kap. A kör- v. első -^kozmikus sebesség a Föld felszínén 7912 m/sec, majd távolodva a Földtől egyre kevesebb. Mesterséges bolygó akkor jön létre, ha egy test túl a sűrű légrétegeken a szökési sebességnél nagyobb kezdősebességet kap, és útközben nem ütkö-