Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
K
Kina 123 Kina Fontosabb ipari termékek termelése 1949 1952 1959 Szén (millió t).......................................... 31,5 66,5 347,8 Kőolaj (millió t)........................................ 0,1 0,4 3,7 Villamos energia (milliárd kWó).......... 4,3 7,3 41,5 Nyersvas (millió t)................................... 0,25 1,9 20,5" Acél (millió t).......................................... 0,16 1,35 13,35 Hengerelt áru (millió fc)........................ 0,12 1,1 5,97й Cement (millió t) .................................... 0,7 2,9 12,27 Papir (millió t)........................................ 0,1 0,5 2,1 Pamutszövet (milliárd m)...................... 1,6 • 7,5 a) A népi kohók termelése nélkül. 6J1958-ban. A különböző színes és ritka fémek érceinek bányászata jelentős. A wolframbányászat központja Tajuj (Csianghszi), az antimonbányászaté Hszinhua (Hunan), az ónbányászaté Kecsiu (Jünnan), a rézbányászaté Helung (Csilin), Lancsou (Kanszu), a bauxitbányászaté Futing (Fuosien) és Csangtian (Santung) környéke, a higanyé Tungzsen (Kujesou) környéke. Aranybányászat ÉK-~ban. 19ö9-ben az alumíniumtermelós 70 400 t volt. A gépipar ma már a legkülönfélébb gépek gyártására alkalmas, beleértve sugárhajtásos repülőgépek, gépkocsik, híradástechnikai cikkek, automatizált szövőgépek stb. előállítását is. 1959-ben 70 000 db szerszámgépet, 205 000 t kohászati felszerelést, 1958-ban 630 000 db varrógépet gyártottak. Vasúti mozdony- és kocsigyártás (11 000 tehervagon, 1958) butában, Csingtaoban, Csicsihaerben, gépkoesigyár Csangosunban (1958-ban 16 000 db), traktorgyár Lojangban, elektrotechnikai ipar (2,15 millió kWó kapacitású erőmüberendezés előállítása 1959-ben) Sanghajban, Senjangban, Haerpinban, hajógyártás Sanghajban, Lütában. A vegyipar főként kénsavat (1,06 millió t), műtrágyát- (1,33 millió t, 1959), különféle műanyagokat, műgumit gyárt. Régi hagyományokra visszatekintő, jelentős papírgyártás ; termelés 1959-ben 2,13 millió t (ebből gépi úton 1,7 millió t). Kőolajfinomítás Lütában, Sanghajban, Lancsouban. Jelentős a cementgyártás. ~ egyik legfejlettebb iparága a textilipar, különösen a pamutipar (a textilipar termelésének 98%-a) ; a textilipar központja Sanghaj (a pamutipar termelésének 40%-ával).~ egyik legrégibb iparágának, a selyemiparnak fő telephelyei Hangesou, Sanghaj, Csingtao, Kanton ; 1957-ben 138,7 millió m selyemszövetet termeltek. Az élelmiszeripar legjelentősebb ágazatai a malomipar, az étolajgyártás (14,6 millió q, 1959), cukorgyártás (1959-ben 11,3 millió q), konzervipar és rizshántolás. Telephelyei főleg a tengerpart menti nagy városokban vannak. A fejlett dohányipar központja Sanghaj. Világhírű a kis- és kézműipar, amely az ipar és mezőgazdaság együttes termelési értékének 9%-át adja ; közszükségleti cikkeken kívül művészi kivitelű porcelán-, lakk- és selyemárukat állít elő. — Mezőgazdasága, a természeti adottságok különbözősége folytán igen sokrétű; míg az ország Ny-i részén mezőgazdasági művelésre alkalmas terület alig van, addig a K-i területeken, a Hoanghótól és különösen a Jangcétől D-re rendkívül intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A kedvező éghajlat D-~ban évi 2 — 3 termés betakarítását teszi lehetővé. Az ország területének kb. 15%-át művelik, 20%-a rét és legelő, 8,2%-a erdő, 10%-a művelésre alkalmas szűzföld. mezőgazdaságában ősidők óta igen nagy jelentősége van a vízgazdálkodásnak ; a kínai történetírás 2155 év alatt (i. e. 206-tól i. sz. 1949-ig) 1029 nagy árvizet és 1056 nagy szárazságot jegyzett fel. 1949 és 1958 között az öntözött területet megnégyszerezték. Jelenleg a szántónak kb. 57%-át öntözik, az öntözött terület nagysága (kb. 66 millió ha) legnagyobb a világon ; többek között ez tette lehetővé, hogy az ország az 1959 —60-as rendkívül súlyos szárazság és árvizek ellenére el tudta kerülni az éhínséget. Legfontosabb növény a rizs, amely a fő népélelmezési cikk. A rizstermelés fő területe a Jangce völgye és az attól D-re fekvő vidék. Termés 1957-ben 866 millió q ; első a világtermelésben. A második legfontosabb növény a búza, melynek nagy részét a Kínai-alföldön és ÉK-~ban termelik (1957-ben 250 millió q), a világtermelésben a második, továbbá az árpa (1957-ben 190 millió q), első a világtermelésben. További fontos termékek : kaoliang cirok ÉK-~ban, kukorica a Kínai-alföldön és D-~ban, szójabab és burgonya. Az ipari növények közül legjelentősebb a gyapot, főleg a Kínai-alföldön, a világtermelés i/j-ével a második helyen áll. További fontos ipari növény a dohány (Hoangho alsó folyása, ÉK-~), a földimogyoró, cukorrépa, cukornád, juta és kenaf (együttesen 3,1 millió q, 1958), rami, repce; Közép- és D-~ban nagy tungafaültetvények vannak, tungaolaj-termelése 2,2 millió q (1958), a világtermelés 90%-a. ~ gazdaságában fontos szerepet játszik a világhírű teatermelés, melynek nagy része exportra kerül ; a teatermelés fő területei : Cseesuan, a Jangce alsó folyása és az attól D-re eső területek. A teatermelés 1959-ben 1,5 millió q-t tett ki. Jelentős a különféle gyümölcsök (mandarin, banán, ananász, dió, körte stb.) termelése. A kínai selyemhernyótenyésztés fő területei : a Jangce alsó folyása, Kanton (Kuangcsou) környéke, Szeosuani-medence, Santung-félsziget, Liaoning tart. ; selyemgubótermelés 1,4 millió q (1958). — Fontosabb mezőgazdasági termékek termelése 1949 1959 millió t Gabonafélék ....................................................... 98,4 270,0 Szójabab ............................................................. 5,1 11,5 Gyapot................................................................. 0,4 2,4 Gyapotmag......................................................... 1,7 3,3 Dohány ............................................................... 0,04 0,4 Földimogyoró.................................................... 1,3 3,1 Cukorrépa............................................................. 0,2 3,7 Cukornád............................................................ 2,6 13,9 Az állattenyésztés általában viszonylag gyengén fejlett, de fő termelési ágazat Belső-Mongóliában, a Hszincsiang TJjgur AT-en és Tibetben ; ezeken a területeken főként kecskét, juhot, tevét, lovat és jakot tenyésztenek. Sertés- és baromfiállománya első helyen áll a világon ; a szarvasmarhaállományt főként igavonásra hasznosítják. Állatállomány 1959-ben (millió darabban) Szarvasmarha ............................................. 65,4 Sertés .............................................................. 180 Juh és kecske ............................................. 112,5 Ló .................................................................. 7,6 Szamár és öszvér" ..................................... 13 Baromfi .. .................................................... 700 a) 1956 A nagyrészt tűlevelű erdők 60%-a ~ É-i területein díszlenek. D-~ban nagy kiterjedésű bambuszerdők vannak, amelyek népgazdaságilag igen fontosak. 1959- ben 18,5 millió ha területen erdősítettek. Épületfatermelés 41,2 millió m3 (1959). Nagy jelentőségű halászat; fogás 40,6 millió q (1958). — Közlekedési hálózata a felszabadulás előtt igen gyér volt. A vasúti hálózat 1937-ben 20 000 km-t tett ki. A népgazdaság fejlesztése során erősen növelik a vasúti hálózatot ; hossza 1958-ban 31 200 km-re emelkedett. 1959-ben a vasúti szállítás 542 millió t volt > ^ teherforgalmának 25%-a. Épül Ny-~ első vasútvonala, amely az SZU Turkszib vonalából indul ki Aktogajnál, és Urumcsin keresztül halad Lancsouig. Az úthálózat hossza 400 000 km (1958). A hajózás is