Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 4. K - Me - Új magyar lexikon 4. (Budapest, 1961)
K
Kréta 263 Krieger anyagaként is. Régebben iszapolt ~ból készítették az író~t, ma többnyire az olcsó gipszből állítják elő. — Az író~ fajtái : fehér tábla- (alabástromgipsz), színes tábla~ (alabástromgipsz és különféle színezékek) és különféle jelzőik, mint amilyenek a textil-, szabó-, vas-, fa-, üveg-, bőrjelző és erdészek. A jelzőik földpát v. viaszos alapúak. — 2. -—kréta időszak. Kréta, Kriti, Creta, Candia: Görögő, legnagyobb szigete, egyik közig, területe (nomosz). Az Égei-tengert D-ről zárja le. 260 km hosszú, 15 — 50 km széles ; 8380 km2. L : 462 100 (1951), görögök. Székh.-e : Chania. — К—Ny irányú karsztos kopár, D felé meredek mészkőhegység emelkedik felszínén a Görög-félsziget hegységeinek folytatásaként. Legmagasabb pontja (2456 m) a sziget közepén a Zeusz-barlangról ismert Ida-hegyen van. Éghajlata és növényzete mediterrán. Folyói rövidek, időszakosak. Az É-i, öblökkel tagolt partot termékeny síkságok és dombvidék kísérik, olajfa-, szőlő- és déligyümölcs-ültetvényekkel. Kikötője Hérakleion (Iráklion). — NATO-támaszpontok. — őslakói a kisázsiai népekhez tartoztak. Területén már az i. e. 2. évezredben korai rabszolgatartó állam létezett. Lakosai fejlett kultúrát hoztak létre (kréta-mükénéi kultúra). Ismertek voltak városaik : Knósszosz és mások. Kedvező földrajzi fekvése miatt fontos közvetítő szerepet játszott Egyiptom és D-Európa között. Az i. e. 15. sz.-ban ~t akhájok, majd dórok hódították meg. Az i. e. 1. sz.-ban római provincia, majd a К-római birodalom része. 823—961 között az arabok fennhatósága alatt állt, majd a 13. sz. elejéig ismét Bizánchoz tartozott. A 13 —17. sz.-ig a velenceiek fennhatósága alatt volt, 1669-ben a törökök foglalták el. Több felkelés zajlott le a törökök ellen (1821, 1858). 1897-ben a török fennhatóság elismerése mellett autonómiát kapott. A balkáni háború után 1913-ban Görögő.-hoz került. А II. világháború idején (1941-ben) a fasiszta német hadsereg ejtőernyős alakulatai nagy veszteségek árán elfoglalták. 1944. nov.-ben szabadult fel. kréta időszak, kréta : (földt) a mezozoikum utolsó időszaka, melynek végén a mezozoikum élővilágának jellemző alakjai, az Ammoniták és az őshüllők kihaltak. Nevét a Balti-tenger menti tájak fiatalabb~i szintjeiben gyakori írókrétáról kapta. D-i kifejlődésében a zátonyképző tömegben élő, hatalmas, vastag héjú kagylók, a Rudisták (Hippurites) jellemzők. Árfolyamán tűnnek fel az első két-, majd egyszikű növények. Általában két szakaszra : az alsó és felső krétára osztják ; ezek több emeletre tagolódnak. Az alsó és részben a felső krétában keletkeztek hazai bauxittelepeink, a felső krétában az ajkai barnakőszéntelepek. A Mecsek-fyg.-ből ~i vulkáni kőzeteket ismerünk, (-»-még Föld, földtörténeti táblázat) krcta-műkénéi kultúra : Kréta szigetén és Görögő. D-i részén, az i. e. 2. évezredben virágzott kultúra. A krétai kultúrát másképpen minoszi kultúrának is szokták nevezni. A Kréta szigetén kialakult korai rabszolgatartó társadalom már ismerte az ékírást, és építészetének, monumentális falfestészetének, vázafestészetének és kisplasztikájának emlékei maradtak ránk. I. e. 1400 körül a krétai kultúrát egy szárazföldről jövő támadás pusztította el. Közvetlenül kapcsolódott hozzá a Balkán-félsziget D-i részén virágzó mükénéi kultúra, mely eleinte a krétai erős befolyása alatt állott. Ennek legjelentősebb építészeti emlékei a mükénéi és tirünszi vár, paloták, templomok, sírépületek. Szobrászatéról a két oroszlán domborművével díszitett mükénéi várkapu s egyéb megmaradt domborműtöredék, sírtábla és az ásatások folyamán előkerült terrakotta kisplasztika ad fogalmat. Festészetét a fennmaradt falfestménytöredókekből és festett agyagvázáik alapján ismerjük. A falfestmények vadász- és harci jeleneteket ábrázolnak, vázáikon a növényi ornamentika mellett megjelenik az emberábrázolás is. Iparművészetük fejlettségét bizonyítják a sírokból előkerült aranyékszerek, elefántcsont és fajansz díszek. A mükénéi kultúra virágzásának (14 —13. sz.) a görögök megjelenése vetett véget. kretenizmus, crelinismus <fr. ’hülye’ szóból) : egyik legrégebben ismert betegség. Olyan tünetcsoport, amelyre a testi és szellemi fejlődésben észlelhető visszamaradás mellett a központi idegrendszer súlyos ártalmára és egyéb szervi ártalmakra utaló tünetek jellemzők. Két alakját szokták megkülönböztetni : a golyvásat és a golyva nélkülit. Olyan vidékeken fordul elő, amelyeken gyakori, járványszerű (endémiás) a golyva. Létrejötte a golyvához hasonlóan jódhiánnyal magyarázható. A ~ az anyán keresztül fejlődik a magzatban, de nem örökletes betegség. — A kretének szellemi működése általában korlátolt. A teljes kretén sem járni, sem beszélni nem tanul meg, a fél-kretén irányítás mellett képes házimunkát végezni, és néhány szót is képes elsajátítani, a félig adaptálódott kretén megtanulhat írni, olvasni, és könnyebb fizikai munka elvégzésére is képes lehet. — A szporadikus — (myxoedema congenitale) sohasem jár golyvával. — A ~ előfordul állatokon is. Kretschmer, Ernst (1888— ) : az NSZK-ban élő német pszichiáter, egyetemi tanár. Különösen az emberi --alkat vizsgálatával foglalkozott. Összefüggésbe hozta a testalkat, a betegség és a jellem alakulását. A testarányok és az elmebetegségek statisztikus összefüggése alapján az embereket három alkatcsoportba (aszténiás, ill. leptoszom, atléta, piknikus) osztotta. Felosztásának fő hibája, hogy nem az egészséges, hanem a beteg embert tartja szem előtt. Kreuger-konszern [krajger] : nagy svéd monopolista egyesülés ; a legnagyobb nemzetközi gyufakonszern. Az I. világháború alatt M. Kreuger (1880 — 1932) alapította. A ~ az I. világháború után számos államnak nyújtott kölcsönt a gyufamonopólium biztosítása fejében (ún. gyufakölcsön). A ~ az egész tőkés világ gyufagyártásának kb. 75%-át tartja kezében ; számos más iparágban működő monopolvállalatot és bankot ellenőriz. Kreutz [krajc] Róbert (1923—44) : az illegális kommunista ifjúsági mozgalom harcosa. Az 1930-as évek végén kapcsolódott be a vasas ifjúsági mozgalomba. A csepeli Weiss Manfréd Művekben dolgozott, tevékeny részt vett az antifasiszta propagandamunkában és a fegyveres ellenállás szervezésében. 1944. nov. végén a nyilasok letartóztatták és Sopronkőhidára hurcolták, ahol dec. 24-én a nyilas katonai vésztörvényszék kivégeztette. Kreutzberg, Harald (1902— ) : osztrák táncművész és koreográfus, a szabad tánc egyik legkiválóbb képviselője. Bp.-en is többször szerepelt. Kreutzer, Rodolphe (1766—1831) : kiváló francia hegedűművész. A párizsi Nagyopera hangversenymestere, a Conservatoire tanára volt. Kompozíciói az 1800 körüli nyugati klasszicizmus képviselői. Pedagógiai művei a felsőfokú hegedűtanítás számára ma is fontosak. Beethoven is nagyra becsülte, és neki ajánlotta op. 47, а-moll hegedűszonátáját (ún. Kreutzer-szonáta). Kreybig Lajos (1879 —1956) : talajkutató, akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas. A talaj termékenység biológiai irányzatának képviselőjeként előtérbe állította a talaj élőlényeinek szerepét a talajerőpótlásban. Megszervezte és vezette az ország új talajismereti térképezését. Fő művei : Mezőgazdasági termesztési adottságaink (1946), A talajok hő- és vízgazdálkodása (1951), Az agrotechnika tényezői és irányelvei (1953), Trágyázástan (1955) stb. krezolgyanta : krezol és formaldehid kondenzációjával készülő -—fenoplaszt. krezolok, CRH4CH (OH) : a -*•fenol metilszármazékai, ill. a -—toluol oxiszármazékai. A metil (—CH ) és ahidroxil (— OH) csoport helyzete szerint három izomer (orto-, méta- és para-krezol) van. Számos gyakorlati célra a három izomer elegyét (trikrezol) használják. Szaguk és sajátságaik a fenoléhoz hasonlók. Erősebb fertőtlenítők és kevésbé mérgezők, mint a fenol. Jelentős mennyiséget használnak gyantalágyító szerek készítésére. Szappanos oldatukat fertőtlenítésre használják. A ~at kőszénkátrányból és főleg barnaszénkátrányból nyerik. Krieger [krígerj, Adam (1634—1666) : német zeneszerző. Lipcsében működött mint orgonista. A német