Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 5. Mf - R - Új magyar lexikon 5. (Budapest, 1962)

N, Ny

németalföldi zene 13 7 Németh és a nép demokratikus szerveket hozott létre a spanyolok elleni hare szervezésére. Több tartományban antifeudális parasztfelkelések törtek ki: elfoglalták a nemesek és а katolikus egyház birtokait, megtagadták a feudális szolgáltatások teljesítését. A forradalmi harc újabb fellendülése a nemesség egy részét főként a D-i tartomá­nyokban arra késztette, hogy megegyezésre lépjen a spanyol abszolutizmussal; ezzel a céllal hozták létre az arrasi uniót, amely ténylegesen a forradalom elárulását jelentette. A forradalmi É-i tartományok röviddel ezután 1579-ben létrehozták az utrechti uniót (amelyhez csakhamar Flandria és Brabant is csatlakozott), és kimondták Németalföld elszakadását Spanyolo.-tól. A déli tartományokban azonban a nemesség és a konzer­vatív burzsoázia antidemokratikus magatartása meggyen­gítette a forradalmi erőket; nem tudtak tartósan ellen­állni a spanyol seregeknek, amelyeknek élére akkor az új helytartó, A. Farnese állt. A D-i tartományok így újból spanyol uralom alá kerültek, az utrechti unió alapján egyesült É-i tartományok azonban szívós ellenállást fej­tettek ki, és Spanyolo. kénytelen volt ezeket az 1609-ben kötött békeszerződésben Egyesült Tartományok néven független köztársaságnak elismerni. — A megnyitotta az európai polgári forradalmak korát. A spanyol uralom aló) felszabadult É-i tartományokban létrejött Európa első polgári köztársasága. Bár az É-i tartományokban győz­tesen befejeződött forradalomban a döntő szerepet a néptömegek játszották, a hatalmat a nemességgel szövetséges kereskedelmi nagyburzsoázia ragadta magá­hoz, ami megszabta a végrehajtott társadalmi és gazdasági változások kompromisszumos jellegét. (-»-még Belgium, Hollandia TÖRTÉNET.) németalföldi zene : az 1400 és 1600 között Északkelet- Franciao., Burgundia, Flandria és a későbbi Hollandia területén virágzó zenekultúra összefoglaló megjelölése. A 15. sz.-ban a francia ars ttomból indult ki, s kifejlődésére nagy hatással volt az angol J. Dunstable. Zeneszerzői a németalföldi iskolára jellemző (sokszor virtuóz) polifo­­nikus technikát s ezzel az újabbkori bonyolultabb kifejezési módot egész Európában elterjesztették. Munkás­ságuk középpontjában a misék, motetták, chansonok álltak, később madrigálokat stb. is komponáltak. A német­­alföldi zene fő központjai Cambrai, Dijon és Antwerpen, később Amsterdam voltak. Első vezéralakja G. Dufay (kb. 1400 — 1474) volt, mellette G. Binchois (kb. 1400 — 1460) emelkedett ki. A század második felében J. Okeg­­hem (kb. 1430 —1495) egy szövevényesebb, „gótikus” stílus fő képviselője. Kortársai közül különösen A. Busnoys (? —1492) nevezetes. A következő generáció legfontosabb tagjai J. Obrechtkb. (1453 —1505), H.Isaac (kb. 1450—1517), korának legsokoldalúbb mestere és Josquin Després (kb. 1450—1521), kinek művészete a reneszánsz eszményeket képviselte, s egész Európa zenéje számára új utat jelölt ki. A. Willaert (kb. 1485— 1562) Velencében új műfajokat és új kórustechnikát kezdeményezve egy új (olasz) iskolának tört utat. N. Gombért (kb. 1500—kb. 1556) a spanyol zene fejlő­désére volt hatással. A németalföldi zene utolsó idő­szakának két nagy mestere Ph. de Monte (1521 —1603) és O. Lassus (1532—1594) volt. Az utóbbi ötletekben gazdag és idegen műformákban is otthonos művészete a francia és német zenét befolyásolta. Nagyszámú kompozíciója közül több ma is kedvelt. A németalföldi iskola utolsó jelentékeny képviselője, J. P. Sweelinck (1562—1621), kora orgonazenéjének nagy mestere Velence és az angol virginálzene hagyományait közvetítette a német orgo­nistákhoz. Halálával a németalföldi zenekultúra elveszí­tette nemzetközi jelentőségét, (-»-még Belgium, ZENE és Hollandia, ZENE.) német aranybulla, 1356 : IV. Károly német-római császár által a német fejedelmeknek adományozott kiváltságlevél, amely valójában a német birodalom politikai széttagoltságának jogi elismerését jelentette. A császár a ~ban teljes jogú uralkodóknak ismerte el birtokaikon az egyes fejedelmeket, törvénybe iktatta a hét választófejedelem királyválasztási jogát stb. A ~ a császár tényleges uralkodói jogairól való lemondást jelentette és a birodalmat önálló fejedelemségek szövet­ségévé alakította. 1806-ig volt érvényben. Németbánya : ktk., Veszprém m., pápai j. L : 250 (1960). Vmh.: Városlőd. német birodalom : 1. —»-Német-Római Birodalom. — 2. az 1871-től 1918-ig fennállt, porosz vezetéssel létrejött egységes Németo. elnevezése, amelyet az 1918-i novem­beri forradalom döntött meg (második~). — 3. a fasiszta uralom korszakában (1933—45) fennállt ~ (a nácik harmadik birodalomnak, nevezték). Német Demokratikus Köztársaság, NDK, Deutsche Demokratische Republik, DDR : Németo. szovjet meg­szállási övezete területén 1949. okt. 7-én létrejött demok­ratikus német állam. A Németo.-ot kettészakító Német Szövetségi Köztársaságnak a potsdami konferencia hatá­rozatait megszegő kikiáltása után alakult meg. (-»-még Németország, 1. Német Demokratikus Köztársaság) németek: Németo. törzslakosságát képező nép. Lélek­számúk kb. 76 000 000, ebből 52 430 000 az NSZK-ban (1960) és 17 162 000 az NDK-ban (1959) él. Nagyobb számban élnek az SZU-ban (1,6 millió), az USÁ-ban (984 000), Kanadában (620 000), Franciao.-ban, valamint Romániában, Olaszo.-ban, Csehszlovákiában és Hollandiá­ban. Lélekszámúk Mo.-on 22 000. Nyelvük, a német nyelv a germán nyelvek közé tartozik; német nyelvű lakosság él Ausztriában, Svájcban, Luxemburgban és Liechtenstein­ben is. A 10 —12. sz. során végbement kialakulásuk etnikai alapját az ógermán törzsek képezték (bajorok, frankok, svábok, szászok stb.). A feudális széttagoltság idején önálló kultúrájú területi csoportok alakultak ki közöttük, melyek egyes sajátosságaikat részben napjainkig is meg­őrizték. A hivő ~ többsége É- és Közép-Németo.-ban lutheránus, D-en és a Rajnavidéken főként katolikus. Németfalu : ötk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 380 (1960). Vá.: Zalacséb-Salomvár. Németh Andor (1892 —1953) : író, kritikus, a Szép Szó egyik alapítója s a felszabadulás után egy ideig a Csillag szerkesztője. Regényei, tanulmányai és cikkei mellett igen jelentős József Attila elismertetéséért végzett munkája. A költőről szóló könyve fontos kortársi doku­mentum (József Attila). Németh Anna (1908— ) : operaénekesnő (alt). Az Operaház tagja. Verdi-, Rossini-, Wagner-, Muszorg­szkij- stb. operák előadója. Németh Endre (1891— ) : mérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Munkássága a hidrológia, hidrotechnika, vízgazdálkodás, vízellátás és csatorná­zás tárgykörével kapcsolatos. Németh Gyula (1890— ) : orientalista, egyetemi tanár, akadémikus, Kossuth-díjas. Tanulmányutakat tett a kaukázusi kumüköknél, az ufai csuvasoknál, a Krím- és a Balkán félsziget törökjeinél. Kutatásainak fő területe a török filológia és a magyar őstörténet. Török nyelvkönyvei németül jejentek meg. (Kumük tanulmányok, 1911 ; Az ösjakut hangtan alapjai, 1914 ; A honfoglaló magyarság kialakulása, 1930 ; A nagyszent­­miklósi kincs feliratai, 1932 ; A magyar rovásírás, 1934 ; Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához, 1956.) Németh Károly (1922— ) : az MSZMP KB-а Mező­gazdasági Osztályának vezetője (1960-tól). Korábban az MSZMP Csongrád megyei Pártbizottságának első titkára (1954-től). Hentessegéd volt. 1945 óta tagja a pártnak. Pártfőiskolát végzett. 1946-tól felelős pártfunkciókat töltött be. Országgyűlési képviselő. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja. Németh László (1901— ) : író, kritikus, esszéista, műfordító ; Kossuth-díjas. A Nyugat köréhez tartozott, majd onnan kiválva 1932 és 35 között szerkesztette és egyedül írta Tanú c. folyóiratát. Sokoldalú, de ellent­mondásos munkásságát bírálatokkal, tanulmányokkal kezdte. A 30-as évek közepén vezető kritikusa és ideo­lógusa lett a népi írók mozgalmának. Társadalmi programja, a „minőség-szocializmus” a korabeli polgári

Next