Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 5. Mf - R - Új magyar lexikon 5. (Budapest, 1962)
R
Rákócziújfalu 326 Rákosi kuruc katonákból alakult ki ; többségük Lengyelo.-ban, Franciao.-ban és Töröko.-ban telepedett le. Az emigrációból számos köznemes visszatért Mo.-ra. A lengyelo.-i csoport segítségére számított az 1714-ben összeesküvést szervező Czelder Orbán. 1716-ben a rendi országgyűlés által hozott törvény hazaárulónak nyilvánította Rákóczit és emigráns társait. Az emigráció központjává Rákóczi rodostói telepe vált, ahol Bercsényi, Csáky, Esterházy Antal is letelepedett. Fenntartották kapcsolataikat egykori szövetségeseikkel, az európai hatalmi viszonyok kedvező alakulásától várták a visszatérési lehetőséget. Rákóczi halála után fiában, Józsefben reménykedtek. Az emigráns életet hitelesen ábrázolja Mikes Kelemen a Törökországi levelekben. — A ~ hagyománya a parasztság 18. sz.-i mozgalmaiban ólt tovább, a Békés vármegyei parasztok és szerb határőrök közös megmozdulásából 1735-ben kirobbant Féró-felkelésben, 1738-ban a kárpátukrán jobbbágyok mozgalmában, melynek élére Rákóczit várták vissza, az emigrációval kapcsolatot kereső Törő—Pető—Bujdosó parasztfelkelésében. Emléke a nemzetté válás korában (Kölcsey országgyűlési beszéde, Vörösmarty versei) és az 1848—49-i forradalom és szabadságharcban újból felelevenedett (Petőfi versei, Vasvári Rákócziról nevezett szabadcsapata). Negyvennyolc hatására lendült fel történetének feltárása is, de ez az abszolutizmus idején, majd a kiegyezés után egyre inkább a köznemesség szemlélete alapján, a romantikus kuruckultusz jegyében folyt (Thály). Társadalmi tartalmára egyes haladó szemléletű történészek utaltak (Bozvány, Acsády, Márki, Bugonfalvi Kis) ; Ady kuruc verseiben villantott fényt a ~ igazi tartalmára és társadalmi ellentéteire. — írod. Heckenast G.: A R. sz. 1953 ; A R. sz. történetéből. 1954 ; Köpeczi—R. Várkonyi : II. Rákóczi Ferenc. 1955. Rákócziújfalu : ötk., Szolnok m., szolnoki j. L : 1740 (1960). Vá. : Martfű. rakodó : vasúti kocsirakományú v. darabáru-küldemények be- és kirakására szolgáló hely a pályaudvarokon. Szintje rendszerint emelt, és feljáró v. lépcső vezet fel rá. rakodógép : (bány) bányaüzemekben a jövesztett anyag rakodására szolgáló gépek gyűjtőneve. Főbb típusai : a felrakok (markoló szerkezet nélküli ^ek) lényegében lejtős kaparószalagok v. szállítószalagok ; a markolószerkezetű ~ek, melyek markolóval v. kanalas berendezéssel működnek ; a sarabolók (szkréperek) pedig szekrényükkel v. karom alakú tartályukkal gyűjtik, emelik és ejtik a bányaterméket a csillébe. — A magyar szénbányászatban a Sz—153 és UPZ jelű szovjet, valamint a Hidasi-féle és Kóta-féle magyar ~et használják. E gépek elterjedtségi foka 1959-ben 7,6, 1960-ban pedig már 16,6% volt (a meddő nélküli, azaz tiszta gépi szénrakodás %-ában). rákok (Crustacea) : az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének egyik osztálya ; változatos alakú, szervezetű és nagyságú állatok. Testük többnyire megnyúlt, legalább fejre és törzsre tagolódik, de a legtöbb rák testén fejet, tort és potrohot lehet megkülönböztetni. Fejük alkotásában 6 szelvény vesz részt, törzs- (potroh-) szelvényeik száma 40-ig emelkedhet. Fejük és toruk fejtorrá (cephalothorax) olvadt össze. Az utolsó potrohszelvények összeolvadásából keletkezik az egyes ~ra jellemző potrohpajzs (pleotelson). A legtöbb ráknak kemény páncélja van, mert kitinvázukba sók (főként mészsók) rakódnak le. Végtagjaik alkotása és módosulása különböző (hasadt-, levél-, pálca- v. járóláb). Fejükön 6 pár ízelt láb van (2 pár tapogató, í pár szemnyél, 3 pár szájszerv). A torlábak leginkább a járás szervei. Légzőszerveik a tor- v. potrohlábakkal kapcsolatos kopoltyúk, de sok kis testű alaknak nincs kopoltyúja, és gázcseréjük a bőrön keresztül történik. Bélcsatornájuk változatos, elő-, közép- és utóbélre tagolódik. A középbéllel középbéli mirigy kapcsolatos ; itt történik az emésztés és a felszívás. Véredényrendszerük csak részben zárt. Szívük hordó v. cső alakú. Kiválasztó szervük két alaptípusa a csápmirigy és az állkapcsi mirigy. A kezdetlegesebb fajok idegrendszere tipikus -+hasdúclánc, amely a testtájékok és a testszelvények összeolvadásával módosulhat. Érzékszerveik változatosak : a végtagokon különösen, de az egész testen tapintást érzékelő érzékserték fejlődtek, a kémiai ingerek felfogására alkalmasak a csápokon található Leydig-féle szervek, a helyzetérző szervek (sztatociszták) a kiscsáp nyelében v. a potrohlábban helyezkednek el. Szemük kétféle : nauplius-szem és összetett szem. A legtöbb rák váltivarú, csupán néhány faj hímnős ; egyesek szűznemzéssel szaporodnak. Egy részük feltűnőbb alakváltozás nélkül fejlődik, tehát növekedése során fokozatosan alakul át kifejlett állattá (közvetlen fejlődés), más részük metamorfózison megy át. Két legnevezetesebb lárvaalakjuk a nauplius és a zo'éa. Nagy többségük vizi (édesvízi és tengeri), kisebb részük szárazföldi. Az egész Földön elterjedtek. A kisebb, időszakos vizeket is benépesítik. Általában szabadon mozgó szervezetek, kevés közöttük az önálló helyváltoztatásra képtelen. Életmódjuk alapján lehetnek ragadozók, dög-, szervestörmelék- és növényevők, sőt élősködők is. A ~ szerepe a vizek életében, anyagforgalmában jelentős. A tömegesen megjelenő -r alsórendű rákok adják a halak egyik legfontosabb táplálékát, a felsőrendű között emberi táplálkozásra alkalmasak is vannak. 3 alosztályba sorolhatók : 1. Az alsórendű rákok (Entomostraca) változatos testszelvényszámúak, potrohúkon nincsenek végtagok, csak utolsó szelvényükön van villafüggelók. 2. A középrendű ~ (Phyllostraca) átmeneti szervezetek az alsó- és felsőrendű ~ között. Legjellemzőbb képviselőjük az európai tengerekben élő, iszaplakó levéllábú középrák (Nebalia bipes). 3. A felsőrendű rákok (Malacostraca) teste 21 szelvényből áll, ebből a fejre 6, a torra 8, a potrohra 7 esik. Potrohszelvényeiken is vannak végtagok. Rendjei közül az ászka~ (Isopoda) lapított, zömök testű állatok. Nálunk is gyakori a viziászka (Asellus aquaticus). A szárazföldi ászkákat pincebogarak néven ismerik (Porcellio, Oniscus, Armadillidium). A felemáslábú v. bolharákok (Amphipoda) teste oldalról lapított. Jelentős szerepük van a vizek életében. Egyrészt mint dögevők a vizek tisztulását segítik elő, másrészt a halak természetes táplálékának nagy részét képezik. A legfejlettebb a tizlábú ~ (Decapoda) rendjébe tartoznak ; torlábaik közül az első 3 pár állkapcsi lábbá fejlődött, a többi 5 pár járóláb. Legismertebb képviselőjük a —folyami rák, a világosabb színű kecskerák, a —r homár, a scampi, a —► tarisznyarák, a -*■ tengeri pók, a —remeterákok stb. Rákos : ötk., Csongrád m., makói j. L : 950 (1960). Vá. : Makó-Újváros. Rákos Sándor (1921— ) : költő, műfordító ; József Attila-díjas. Pályája a felszabadulás után indult. Első, elvontabb jellegű verseit a háború borzalmai ihlették, innen jutott el a köznapi dolgok, a városi élet, az egyszerű emberek mindennapjainak ábrázolásához. Erős hangulati hatások, fegyelmezett formaművészet jellemzik magányosságra hajló líráját (Férfikor, 1952; A tűz udvarában, 1957 ; Szegények vonulása, 1959). Az asszírbabilóniai költészet kiváló tolmáesolója (Gilgameseposz stb.). Rákoscsaba : település Bp. K-i határában. L : 1840- ben 1000, 1910-ben 5000, 1941-ben 15 000. 1950 óta Rákoskertvárossal, Rákoshegy-gyei, Rákoskeresztúrral és Rákosligettel együtt Bp. XVII. ker.-éhez tartozik. Rákoshegy : 1950 előtt Rákoscsabához, azóta Bp. XVII. ker.-éhez tartozó kertes település. Rákosi Endre (1924—45) : a magyar kommunista mozgalom mártírja. Nyomdász volt. Nyomdásztanoncként bekapcsolódott a szakszervezet ifjúsági csoportjába, hamarosan a vezetőség tagjává választották. 1943-ban illegalitásba vonulva szervezte meg a párt egyik nyomdáját. 1944. márc.-tól az ő vezetésével állították elő az illegális Béke és Szabadság c. lapot, a hitlerista megszállás alatt e nyomdában nyomták ki a Magyar Front felhívását, majd az illegális Szabad Nép két számát. 1944 őszén elfogták, kihurcolták Németo.-ba; ott pusztult el.