Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 5. Mf - R - Új magyar lexikon 5. (Budapest, 1962)
N, Ny
nadályok 91 Nádor nadályok (Hirudinoidea) : a gyűrűsférgek (Annelida) törzsének egyik osztálya. Az ide tartozó fajok teste hát-hasi irányban lapított, de hengeres is lehet. Elülső csúcsán tapadókorong fejlődik, közepén van a szájnyílás. Másik, erősebb tapadókorongja a test hátsó pólusán található. Nagyságuk néhány mm és 20 cm között változik. Bőrizomtömlőjük hámból és izomzatból áll. Bőrük erősen mirigyezett. Izomzatúk fejlett. Tapadókorongjaikkal rögzítik magukat a gazdaállaton v. az alzaton, és araszoló mozgással változtatják helyüket. Szájuk a szájüregben, az izmos garatban, majd a rövid nyelőcsőben folytatódik. Középbelük egyenes lefutású, gyakran vakbélszerű kitüremlésekkel. Emésztőbelük rövid. Hajszálerekben gazdag bőrükkel lélegzőnek. Kiválasztó szerveik szelvényes vesécskék (metanefridiumok). Hímnős állatok. Két petefészkük és több pár heréjük van. Megtermékenyítésük belső. Legtöbb fajuk édesvízi, csak egy család tagjai élnek a tengerben. Egyesek ragadozók : férgekkel, csigákkal táplálkoznak. Az élősködő fajok gerinctelen és gerinces állatok vérét szívják. Több mint 300 fajuk ismeretes. Rendszerezésük szájüregük és garatjuk fejlődése alapján történik. Rendjeik : 1. garatos ~ (Pharyngobdellae), 2. állkapcsos ~ (Gnathobdellae) és 3. ormányos r-> (Rhynchobdellae). nadálytS (Symphytum) : kétszikű, az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó, csöves virágú növénynemzetség. A sötétkék virágú fekete ~ (S. officinale) nedves réteken, vízpartokon nő, drogot szolgáltat. Nagy levelű hibridje (ún. sertéscsemege) takarmánynövény, különösen disznók, nyulak és kecskék számára. A sárga virágú gumósa (S. tuberosum) erdőkben él. Nadányi Zoltán (1892 — 1955) : költő, műfordító. Pályája elején nagyváradi újságíró volt, majd egy ideig a Pesti Napló munkatársa, később Bihar m. főlevéltárosa. Számos verse jelent meg a Nyugatban is. Lírájának egy része (az ún. piripócsi versek) az elmaradott kisvárosi élet csendesen ironikus, olykor kissé érzelmes szatírája, másik része a szerelem és a derűs életöröm finom kifejezése. Válogatott versei: Aranypiros pillangó, 1955. Nadap : ötk., Eejér m., székesfehérvári j. L : 460 (1960). Vá.: Velence. Határában geodéziai szintezési alappont. nádas : magasra növő mocsári növényzet; alkotói a nád, gyékény, káka stb., szikes vizekben a sziki káka. Nádasd : ötk., Vas m., körmendi j. L : 1600 (1960). Nádas dladány : ötk., Fejér m., székesfehérvári j. L : 1930 (1960). Tőzegkitermelés. Nááasdy Ferenc (kb. 1555 — 1604) : feudális főúr, Nádasdy Tamás nádor és Kanizsai Orsolya fia, a hírhedt Báthory Erzsébet férje. Vas vm. főispánja, a tizenötéves háború egyik hadvezére. Kortársai „fekete bég”-nek nevezték. Nádasdy Ferenc, gróf (kb. 1625—71) : Vas, majd Zala és Somogy vm.-ék főispánja, országbíró (1664-től). Az ország egyik leggazdagabb főura, a tudomány és a művészet pártfogója, politikai író. Részt vett a Wésselényi-összeesküvésben, a következményektől megrettenve elárulta a mozgalmat és kegyelmet kért, de I. Lipót lefejeztette, vagyonát és birtokait elkobozta. Nádasdy Ferenc, gróf (1708 — 83) : tábornagy, horvát bán (1756-tól). Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban (pl. 1757-ben KolinnéX). Nádasdy Kálmán (1904— ) : operarendezö, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész. A Színművészeti Főiskola tanára, 1934-től az Operaház tagja, 1959 óta igazgatója. Kimagasló rendezői tevékenysége mellett mint operaszövegek, dalok fordítója is ismert. Ő rendezte a Ludas Matyi és a Föltámadott a tenger c. filmet. Külföldön is rendezett operákat. Nádasdy Tamás (1498 — 1562) : feudális főúr, horvát bán (1537-től), országbíró (1540-től), nádor (1559-től). II. Lajos diplomatája volt, 1527-től I. Ferdinand budai kapitánya. 1529-ben a törökök fogságába esett, akik átadták Szapolyai Jánosnak, és ~ 1533-ig mellette is harcolt. Kanizsai Orsolyával kötött házassága után ismét Ferdinánd oldalára állt ; felesége révén hatalmas birtokokhoz, majd egyre magasabb méltóságokhoz jutott. — Támogatta a reformáció mo.-i terjedését; Üjszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított. — írod. Károlyi—Szalay : N. T. nádor családi levelezése. 1882. Nádasi Ferenc (1893— ) : balettpedagógus, az operaházi művészképző vezető balettmestere, az Állami Balett Intézet tanára, Kossuth-díjas. Az Operaház szólótáncosa volt, majd külföldön is hosszú időn át sikerrel szerepelt. 1937 óta foglalkozik balettpedagógiával, a klasszikus hagyományok híve és folytatója. Nádaskay Béla (1848—1933) : orvos és állatorvos, az Állatorvosi Főiskolán az anatómia tanára. Az anatómiai oktatás korszerűsítésében nagy érdemeket szerzett. Gazdag anatómiai múzeumot létesített. (Állati szülészettan, 1889 ; A házi állatok összehasonlító leíró bonctana, 1905.) Nádass József (1897— ) : költő, elbeszélő ; József Attila-díjas. 1920-ban, majd 1938-ban emigrációba (Bécs, Norvégia stb.) kényszerűt. A Nyugat, később a Kassák szerkesztésében megjelenő Ma és Munka c. folyóiratok munkatársa volt. A 30-as évek végén a Szép Szó köréhez tartozott. Költészetére kezdetben az expresszionizmus hatott, újabb lírája és önéletrajzi írása az antifasiszta harcok és a munkásmozgalom köréből meríti témáját. (Megy körbe az arc, 1927 ; Emberi szó, 1957 ; Márciusi szél, 1959, versek; Láng és korom, 1961, emlékiratok stb.) nádcukor : -+cukor nadir <urub): azégboltnaka —►zenittel ellentétes pontja. nádirigó (Acrocephalus arundinaceus): a poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó énekes madár. Felül olajbarna, alul fehér tollazatú. Mo.-on nagyon gyakori, nádasokban ól. Fészkét 3—4 nád- , , szálhoz köti. Rovarokkal táplálkozik. Nádirigó Hasznos, vonuló madár. Nadir Sah, Tahmasp Kuli Kán (1688 —1747) : perzsa (iráni) uralkodó. Perzsa seregek parancsnokaként felszámolta az afgán uralmat Perzsiában (1729), majd a törököket űzte ki (1730—36), 1736-ban sahliá választatta magát. Hódító hadjáratai eredményeként jelentősen kiterjesztette az ország területét. Birodalma a népi elégedetlenség s a folytonos lázadások eredményeként még életében bomlásnak indult. 1747-ben összeesküvők gyilkolták meg. nádor, nádorispán, palatinus <lat.> : a feudális Mo.-on a király után a legnagyobb országos méltóság. Hatáskörét először az 1485-i ún. cikkek szabályozták. Ezek szerint a r*j a király távollétében annak helytartója, a kiskorú király gyámja, a nemesi felkelés vezetője, az ország főkapitánya, Pest vm. örökös főispánja, a kunok főkapitánya és bírája, 1848-ig a rendi országgyűlés felsőtáblájának (felsőházának), a Helytartótanácsnak, a Hétszemélyes Táblának elnöke stb. ; 32 jobbágytelekig terjedően birtokadományozási joga volt. — A nádort a rendi országgyűlés választotta, az 1608-i törvény szerint a király által kijelölt négy (2 kát. és 2 protestáns) személy közül. A 16 — 18. sz.-ban az abszolutizmusra törő Habsburg uralkodók csak a mo.-i rendek meg-megújuló küzdelme eredményeképpen hívtak össze ^választó országgyűlést. — Ismertebb <~ok : Bánk bán (1212 — 13); Sarai . László (1447—58); Báthory István (1519—25, 1526—30), Werbőczi István (1525—26) ; Wesselényi Ferenc gróf (1655 — 67) ; Esterházy Pál herceg (1681 —1713) ; József és István Habsburg főhercegek (1796-1847, ill. 1847—48). Nádor Mihály (1882 —1944) : zeneszerző. Zenekari műveket, kamarazenét stb. írt, de főként mint számos közkedvelt sanzon (Ernőd Tamás, Szép Ernő és mások verseire) és operett szerzője (Vilmos huszárok, Babavásár,