Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
S, Sz
232 Szilézia szilágysomlyói kincs : az egykori Szilágysomlyó (ma Simleul Silvaniei, Románia) erdélyi város mellett 1797- ben, majd 1889-ben feltárt keleti gót v. gepida eredetű lelet, a 4. sz.-i Pontus vidéki aranyrekeszes művesség egyik legjellegzetesebb emléke (római aranypénzek, ékszerek, aranytárgyak). A leletek egy része a bécsi Kunsthistorisches Museumban, más része a Magyar Nemzeti Múzeumban van. szilaj pásztorkodás : az állattenyésztés kezdetleges formája ; az állatokat (szarvasmarha, ló stb.) egész éven át a legelőn tartják. Főként a nomád népek alkalmazzák. Jelentősége ma már csekély. (—>-még rideg marhatartás) szilának : а szilícium hidrogénvegyületei. Gázhalmazállapotú, esetleg cseppfolyós, bomlékony, színtelen anyagok. A monoszilán (SiH4) és a diszilán (Si2H6) gáz, a triszilán (Si3H8) és a tetraszilán (Si4II10) folyadék. Szilárd Leó (1898— ) : az USÁ-ban élő magyar származású fizikus, a chicagói egyetem biofizikai osztályának vezetője. A második világháború kezdetén a szintén magyar származású Wigner Jenő, valamint Enrico Fermi és Albert Einstein társaságában kezdeményezője a Manhattan-terv kidolgozásának, amely az uránhasadási reakció hadi felhasználására irányult. E. Fermivel közösen ő építette az első urán-atomreaktort. szilárd oldatok: szilárd halmazállapotú homogén elegyek, melyekben az egyik alkatrész sokkal nagyobb mennyiségben van jelen, mint a másik (ill. mint a többi). Létrejöhetnek, ha egy anyag kristályrácsába saját építőelemei (pl. atomjai) helyébe idegen atomok épülnek be (—+elegy kristály), v. ha idegen atomok a kristályrácsot alkotó elemek között levő kisebb-nagyobb, szabályszerűen ismétlődő hézagokba beékelődnek (pl. az acélfajták az a- és а у-vasnak szénnel, ill. különböző ötvözőfémekkel képzett ún. beékelődései elegyei). — Tágabb értelemben ~ az üvegszerű (amorf) anyagok is. szilárdsági anyagvizsgálat : fémek és más anyagok külső erőhatásokkal szembeni viselkedésének, szilárdságú nak megállapítása. A leggyakrabban előforduló és legfontosabb vizsgálati módok a következők : 1. szakítóvizsgálat: ehhez az anyagból próbapálcát készítenek, ezt a szakítógép pofái közé befogják, majd egyre növekvő erővel addig húzzák, amíg elszakad. Közben egy íróberendezés görbét rajzol fel, amely a húzóerőt (P) ábrázolja a megnyúlás függvényében. Ez a szakítódiagram. A szakadás helyén a pálca keresztmetszete csökken ; a kontrakció a keresztmetszet és az eredeti keresztmetszet %-ban kifejezett aránya. A legnagyobb terhelés (Pg) és a próbapálca eredeti keresztmetszetének (F0) viszonya adja a szakítószilárdságot (a B). — 2. nyomóvizsgálat: hengeres, néha hasáb alakú próbatesten végzik, amelyet gépen tengelyirányú erővel összenyomnak, miközben a terhelést és az alakváltozást mérik. A nyomószilárdság a törést okozó terhelés (Py) és az eredeti keresztmetszet (F0) hányadosa. — 3. hajlitóvizsgálat: henger v. hasáb alakú próbapálcát két végén alátámasztva, középen fokozatosan növekvő erővel terhelnek. A töréskor fellépő feszültséget hajlítószilárdságnak (<>n) nevezik. — 4. nyíróvizsgálat: rendszerint kettős nyírással végzik. A nyírószilárdság (any) a próbatest legnagyobb terhelése (Pny) és az eredeti keresztmetszet (rendszerint ennek kétszerese ; Fny -}- 2 F) hányadosa. — 5. csavaróvizsgálat: úgy végzik, hogy az egyik végén befogott próbatestet elcsavarják, miközben a csavarónyomatékot (Hí) és az elosavarodás szögét mérik. Ezekből számítják ki a csavarószilárdságot (a B). — 6. ütőhatás: leggyakoribb a Charpy-féle ütőpróba. Hasáb alakú, egyik oldalán bemetszett próbapálcát ütőgépbe helyeznek, majd egy ingaszerkezet kalapácsával egyetlen ütéssel eltörik. A kilengés nagyságából a töréshez használt ütőmunka meghatározható (mkg/cm2). — A ^ foglalkozik még a keménység megállapításával (keménységmérés), és mivel a legtöbb szerkezeti alkatrészre ható igénybevétel sok ezerszer ismétlődik, a —kifáradás kérdésével is. — írod. Thamm I. : Szilárdsági igénybevételek mérése. 1—2. rész. 1955. szilárdságtan : a mechanika egyik ága, mely az anyagi testre ható erőhatások és az azok következtében a testben ébredő feszültségek, alakváltozások stb. törvényszerűségét vizsgálja. Ismeretes, hogy ha egy szilárd testre egyensúlyban levő külső erők hatnak, ez a hatás a test elemi részecskéin át közvetítődik, miért is ezek egymás közt is egyensúlyban vannak mindaddig, amíg a rájuk háramló erőhatást ellensúlyozni képesek. Mihelyt a keletkező feszültség nagyobb, mint a részecskék kohéziója, a köztük levő összefüggés megszűnik, és törés (repedés) következik be. A feladata a teherhordó szerkezetek és erőhatások alatt álló géprészek feszültségi állapotának lehetőleg valósághű jellemzése és a legkedvezőtlenebb feszültségeknek nagyság szerinti megállapítása, hogy megfelelő anyag, alak és méretek megválasztásával a terhelési biztonság szavatolható legyen. További feladata a rugalmas alakváltozások kiszámítása rugóknál és tartószerkezeteknél, továbbá több támaszú tartóknál a támasztó reakcióerők megállapítása. — írod. Kövesi A. : Sz. 1951 ; Muttnyánszky Á. : Sz. 1961. szilárdságtani vizsgálat, statikai vizsgálat: gépalkatrészek, híd- v. épületszerkezetek tervezésénél az egyes tartószerkezetek méreteinek ellenőrzése abból a szempontból, hogy hogyan viselik a reájuk eső terhelést (erőbehatást). szilárd test : olyan test, melynek térfogata és alakja csak nagy erő hatására változtatható meg. A merev test gyakorlati megközelítésének tekinthető. Szilasi Móric (1854—1905) : nyelvész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Finnugor összehasonlító nyelvészettel foglalkozott. Fő művei : Vogul szójegyzék. 1896 ; Cseremisz szótár. 1896 ; Adalékok a finn-ugor palatális hangok történetéhez. 1904. Szilaspogony : ötk., Nógrád m., salgótarjáni j. L : 720 (1960). Yá. : Salgótarján. Szilassy János (1795—1859) : pedagógus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Eklektikus jellegű müve az első nagyobb pedagógiai rendszerezés volt magyar nyelven (A nevelés tudománya I—II. 1827.). szilázs : -»-adóban erjesztéssel tartósított takarmány elnevezése. Szilézia, Slqsk, Slezsko, Schlesien: az Odera, a Visztula és a Szudéták által közbezárt történelmi tart. Lengyelo. (Katowice, Opole, Wroclaw és Gera vajdaságok) és Csehszlovákia (Ostrava tart.) területén (Felső-~ Lengyelo.-ban és Alsó-^ Csehszlovákiában). Jelentős vasérc- és kőszénbányászat, vaskohászati, gépgyártó, és vegyipari központok (Katowice, Sosnowiec, Zabrze, Gliwice, Ostrava stb.). Számottevő a textilipar (Jelenia Góra, Zielona Góra, Wroclaw). — Az i. sz. 6. sz.ban a szlézián nyugati szláv törzsek telepedtek meg vidékén, amelyek 990-ben a korafeudális lengyel állam állományába kerültek és a lengyel nép egyik alkotó elemévé váltak. A 14. sz. elején a lengyel helyett a cseh király fennhatóságát ismerték el, úgyhogy 1335-ben, a visegrádi kongresszuson III. Kázmér lengyel király hivatalosan is lemondott^ birtokáról. A Cseho.-ban uralkodó német eredetű Luxemburg-dinasztia elősegítette az 1241-i tatárdúlás után megindult német bevándorlást, ami ~ egyes részeinek germanizálásához vezetett. 1478-ban az olmiltzi béke értelmében Mátyás magyar király fennhatósága alá került, halála után azonban hercegei ismét a cseh uralmat ismerték el. 1526-ban Cseho.-gal együtt az ausztriai Habsburgok vonták uralmuk alá, majd az osztrák örökösödési háború (1741—48), ill. a hétéves háború (1756—63) eredményeként Poroszo. része lett; Ausztria csak kis területeket tartott meg D-i vidékéből. Porosz -'-ban megindult az erőszakos germanizálás s ezzel együtt a parasztok megfosztása földjeiktől. Az előrehaladó kapitalizálódási folyamatot a gazdaságilag mind jobban elnyomorított és nemzeti elnyomás alatt tartott parasztság felkelései és a 18. sz. végén a kialakulóban levő proletariátus első megmozdulásai kísérték. A meginduló gépesítés csak fokozta a proletarizálódási, s kiváltotta a proletariátus egyik legkoraibb nagyszabású harcát, szilágysomlyói kincs