Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
T, Ty
Toponár 465 torkolat vizsgálatával foglalkozik, amelyek kölcsönösen egyértelmű és mindkét irányban folytonos leképezéseknél nem változnak ; egy leképezés folytonos, ha az egy ponttal érintkező halmazokat a pont képével érintkező halmazokba viszi át. Az olyan halmazok, melyekben egy pont és egy halmaz érintkezése értelmezhető, a topologikus terek; terükben egy pont akkor érintkezik egy halmazzal, ha ennek van tőle tetszőlegesen kicsiny távolságban fekvő pontja. L. Euler gráfelméleti vizsgálatait nem számítva, fejlődése B. Biemann felületelmóleti és G. Cantor ponthalmaz-elméleti kutatásaitól számítható. Tisztán halmazelméleti irányát R. M. Fréchel (1878— ), Eiesz Frigyes, Hausdorff (1868—1942), P. Sz. Alekszandrov, űriszón (1898—1924) fejlesztették, az algebrai módszereket is felhasználó kombinatorikus topológiát Poincaré alapította meg. Magyar kutatói Kerékjártó Béla és König Dénes (gráfelmélet). — írod. König Dénes : Az analysis situs elemei. 1918 ; P. Sz. Alekszandrov : Bevezetés a halmazok és függvények általános elméletébe. 1952 ; L. Sz. Pontrjagin : Kombinatorikus t. 1955. Toponár : ötk., Somogy m., kaposvári j. L : 2690 (1960). Erdőgazdaság. Malom. Növényvédő állomás. Kukorica-, burgonya- és gyümölcstermesztés. toponímia, toponymia (gör.-ből) : a földrajzi nevek kutatásával foglalkozó nyelvtudományi ág, helynévkutatás. A földrajzi névadás társadalmi, politikai állásfoglalásnak és helyzetnek lehet a jellemzője ; gazdasági, földrajzi hátterének vizsgálata főleg a településtörténetnek nyújt segítséget. tor : 1. a temetést követő lakoma. A néphagyomány szerint ilyenkor a halottnak is terítenek, ótelt-italt tesznek félre hazajáró lelkének, s felköszöntővel, gyászénekkel emlékeznek meg róla. Kihalóban levő szokás. — Disznódnak nevezik a disznóölés utáni lakomát, melyen hagyományos „toros” ételeket (májas és véres hurka, kolbász, toroskáposzta, hájas tészta stb.) fogyasztanak. — 2. (áll) thorax: az ízeltlábú állatok testtája ; a fej és a potroh között helyezkedik el. A rovarokon elődből, középdból és utódból áll. A hasi oldalon 3 pár láb ízesül hozzá, ill. a háti oldalon 1 — 1 számypár. Szelvényei közül egyesek összeolvadnak a fej szelvényeivel ; ez a /ejd (cephalothorax). Tóra (héber ’tan, törvény’) : az ->-Ószövetség első részének, Mózes öt könyvének neve. Elbeszélő részei a világ teremtésétől Móze3 haláláig ölelik fel az emberiség és a zsidó nép hagyományos történetét. Szerzője a zsidó és keresztény hagyomány szerint ->- Mózes volt. Valójában a d különböző időkben keletkezett elbeszélő, történelmi, jogi, kultikus, orvosi stb. szövegeknek minden rendszer és összefüggés nélküli és számos esetben ellentmondást is okozó egymáshoz illesztéséből áll, s mai formáját az i. e. 8—7. sz. fordulójától az i. e. 5. sz. végéig tartó többszöri bővítés után nyerte. — dnak nevezik a zsinagógában tartott pergamentekercset is, amely ennek szövegét tartalmazza. Torbágy : ötk., Pest m., budai j. L : 2680 (1960). 1950—58 között Biatorbágy. torbernit, kalkolit: Cu(U02),(P04)2 ■ «IJ20 összetételű uráncsillám. Smaragdzöld színű. torda, vadpatak: meredek sziklafelszínen keletkezett, sok törmeléket szállító vízmosás. Torda : Turda Tordai-hasadék, Cheilc Turzii: 250—300 m mély sziklaszoros Romániában, az Erdélyi-órchegységben. A Hesdátpatak (Piriül Hágdate) szurdokvölgye. Számos népmese, monda fűződik hozzá. tordai unió, 1438: az erdélyi magyar nemesek, valamint a szászok és a székelyek kiváltságolt vezetői (az ún. —► „három nemzet”) között 1437. szept.-ben kötött kápolnai unió felújítása. 1505-ben megerősítették. Tordas : ötk., Fejér m., székesfehérvári j. L : 1510 (1960). Vá. : Martonvásár. Fajtakísérleti állomás. Torday Emil (1875—1931) : etnográfus, Afrika-kutató. 1900-tól előbb belga szolgálatban állt, majd a British Museum megbízásából végzett néprajzi kutatásokat 30 űj Magyar Lexikon VT. a Kongó-medencében. Gyűjteményének egy részét a bp.-i Néprajzi Múzeumra hagyta. tordesillasi szerződés [tordesziljász . . .] : Spanyolo. és Portugália között 1494-ben Tordesillas spanyolo.-i helységben létrejött szerződés, amely a Ny-i félteke gyarmatosításának a két állam közötti felosztásáról rendelkezett. Eszerint a Zöld-foki-szigetektől kb. 2000 km-re húzódó délkörtől Ny-ra eső területek Spanyolo., a К-re levő területek Portugália érdekszférájához tartoztak. 1777-ben érvényét vesztette. Torelli, Giuseppe (1658—1709) : olasz hegedűművész és zeneszerző. Itáliában, Ausztriában és Németo.-ban működött. A concerto-forma egyik első jelentős művelője. Valószínűleg r~> írt először egy hegedűre (zenekarral) versenyművet. torero : —»-torreádor toreutika <(gör.)> : a fémek megmunkálásának művészete ; ide tartozik a tróbelés, vésés és cizellálás. torianit : (Th, U)02 összetételű, félig fémes, szarufényű ásvány. Urántartalmú, tehát radioaktív. A pegmatitok ásványa. Főként Ceylonból, Transzbajkáliából (SZU) és újabban ÉK-Indiából ismert. Torino, Turin: város ÉNy-Olaszo.-ban, a Pó és a Dora Riparia folyók torkolatánál ; Piemont terület, egyben ~ tart. szókh.-e. L : 926 600 (1959). Vasúti és útcsomópont ; ipari központ (második Milánó után egész Olaszo.ban). Vezető ágazat a nehézipar ; innen kerül ki Olaszo. autógyártásának 9/10 része (Fiat-konszern). Repülőgépmotor-, fegyver-, gépgyártás, finommechanikai és elektrotechnikai ipar. Villamoskohászat. Vegy-, gumi-, textil(műselyem), konfekció-, bőr-, élelmiszeripar. Közelében nagy teljesítményű vízierőmü. — Egyetemét 1405-ben alapították. Akadémia, több főiskola és múzeum. — Ősi kelta település. Az i. sz. 1. sz. elején Augusta Taurinorum néven római uralom alá került. 590—636 között longobárd hercegség, a 10. sz.-tól frank őrgrófság székhelye. 1045-től a Savoyai-esalád birtoka, 1482-től Piemont, ill. a szárd királyság központja és székhelye. Jó földrajzi fekvése (a Pó-síkság és az Alpok között vezető utak mentén) előmozdította gazdasági fejlődését. 1800—14 között francia uralom alatt állt. Az olasz királyság megalakulása után 1861—65 között Olaszo. fővárosa volt. — 1865-től — rövid megszakításokkal — haláláig (1894. márc. 20.) ~ban élt Kossuth Lajos, a „turini remete”, lakóházát emléktábla jelöli ; a risorgimento évfordulóján (1961-ben) felállított szobra Kovács Ferenc alkotása. — A 20. sz.-ban az olaszo.-i forradalmi munkásmozgalom egyik központjává vált. 1943-ban német csapatok megszállták, 1945. ápr.-ban népfelkelés segítségével szabadult fel. torit : ThSi04 összetételű, üvegfényü fekete tóriumásvány. Norvég permatitokban található. tórium (Thor norvég mitológiai istenség nevéből^, Th : a titáncsoportba tartozó kémiai elem. Rendszáma : 90, atomsúlya : 232,05. A platinához hasonló színű nehézfém. Radioaktív elem. A monacithomokban ->■ ritka földfémekből együtt fordul elő. Fémes alakban ötvözetek készítésére, továbbá a vákuumtechnikában használják. Különféle ^tartalmú készítményeket katalizátorként alkalmaznak. Oxidját orvosi röntgenvizsgálatban kontrasztanyagként használják. Atomenergia előállítására is alkalmas, mert a természetes előfordulású 232 tömegszámú Th -* hasítható anyag, amely neutronbefogással a 233 tömegszámú urának alakul az alábbi egyenlet szerint : 232 , . 233 233 _ 233 90 Th = 90 Th J* 91Pa ~J* да U. Torjai-büdösbarlang, Peftera de la Turia: kis barlang Romániában, a Székelyföldön, a Bodoki-hg.-ben. Mélyén szénsavas, gyengén kénes gázfeltörés (mofetta). torkolat, folyótorkolat: a vízfolyások egymással v. valamely állóvízzel való egyesülésének helye. Állóvízbe torkolláskor a sebességét s vele munkaképességét elvesztett folyó lerakja hordalékát és deltát alkot, melyen ujja-