Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
V
664 Vietnam vedett, majd 1858-ban átvette apjától, Istvántól a gyár vezetését. 1865-től az országgyűlés szélsőbaloldalához tartozott, részt vett a honvédegyletek szervezésében. A kiegyezést követően bekapcsolódott a pénzüzletekbe, az 1873-i gazdasági válság okozta veszteségek miatt öngyilkos lett. video- <lat.>: szóösszetételek első tagjaként egyes híradástechnikai, a televíziótechnika körébe tartozó megjelöléseknél használatos kifejezés, pl. videocsatorna ~ képcsatorna, videoerősítő = széles sávú, hangolatlan erősítő, vidikon — képbontó cső stb. vidikon <lat. ’lát’ + gör. ’kép’ szóból) : televíziós képfelvevő cső, amely érzékenységében eléri a képortikont, de annál lényegesen egyszerűbb felépítésű, tehát olcsóbb is. Szemben a korábbi felvevőcsövekkel fényérzékeny elemét nem a fény hatására elektronokat kibocsátó fotocella alkotja, hanem egy fotovezető réteg, amelynek villamos vezetőképessége a fény hatására változik ; ez a változás hozza létre a képjeleket. Vidin, Viddin, történelmi magyar neve Bodony: kikötőv. Bulgária ÉNy-i részén, a Duna jobb partján, a romániai Ca'afattal szemben. ~ járás (3099 km2 ; L : 188 100 1959-ben) szókh.-e. L : 29 600 (1960). Iparosodó kereskedőváros. Mezőgazdasága főként dohányt és szőlőt termel. Halászata és háziipara jelentős. — Régi település a római Bononia helyén. Sok emléke maradt az 1396-tól 187 8-ig tartott török uralomnak. Vidor, K-ing ; tkp. Wallis (1894— ) : amerikai filmrendező. Pályáját Th. Ince és D. W. Griffith mellett kezdte. A háború, a megoldatlan társadalmi kérdések, a nyomor, munkanélküliség foglalkoztatták több filmjében (Big Parade, Mindennapi kenyerünk, Halleluja, Északnyugati átjáró, Háború és béke). Vidor Miklós (1923— ) : költő, író, műfordító ; József Attila-díjas. Költőként kezdte pályáját az 1940-es évek elején (Felszáll a köd, 1942; Határon, 1947 ; Magánbeszéd, 1958 stb. •— versek). Regényei elsősorban a háborúban felnőtt nagyvárosi fiatalság életét örökítették meg (Szökőár, 1954 ; Kék korlát, 1955 stb.). Idegenek c. regénye (1958) a II. világháború idején Mo.-ra szakadt lengyel menekültekről szól. vidra (Lutra lutra) : a ragadozók (Carnivora) rendjének menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó, 1,5 m hosszúságot, 35 cm vállmagasságot is elérő, karcsú termetű, kurta lábú vízi emlős. Folyók, patakok sűrű növényzettel benőtt meredek partjain él. Vízirovarok, békák mellett fő tápláléka a hal. Tömött, barnás színű prémje értékes. Európában (Mo.-on is), Ázsiában, ÉVidra Afrikában található. A Csendes-óceán É-i partvidékén él a tengeri~ (Latax lutris) ; értékes prémjéért már majdnem kipusztították. Vienne [vien] : folyó Franciao.-ban, 372 km. A Francia-középhegység ÉNy-i részén ered, Saumur felett torkollik a Loire-h&. Vientiane : Laosz fővárosa a Mekong-f. bal partján. L: 138 000 (1959). Kereskedelmi (fa, mézga, gyanta, gyapot, selyem, brokát) központ. Textil-, fa- és élelmiszeripar. Híresek pagodái. Laosz legfontosabb légikikötője. Vierkandt [firkánt], Alfred (1867 —1953) : német kultúrfilozófus és szociológus ; sokoldalú rendszerező munkájával hosszú időn át a német polgári szociológia vezető alakja volt, a nagy hatású Szociológiai Szótár szerkesztője. Vierwaldstütti-tó, Vierwaldstättersee [firvaldstetterzé] <ném.), Lac des Quatre-Cantons [lák-dé-kátr-katö ; a 4 kanton tava] <fr.> : alpi tó Svájc közepén, a négy erdős kanton — „Waldstätten” — (Luzern, Schwyz, Unterwalden és Uri) hegyei között, 437 m magasságban, 113,4 km2, 38 km hosszú, 1 — 6 km széles és 214 m mély. Szerteágazó öblei (Alpnacher See, Küssnachter See, Luzerner See, Urner See) messze benyúlnak a helyenként 2000 m fölé magasodó hegységbe. Igen szép részei a Rigi és a Pilatus kilátóhelyeiről tekinthetők át. K-i partjain fut a Gotthard-vasút és az Axenstrasse autóútja. A tavi hajózás fő kikötői (Luzern, Weggis, Vitznau, Brunnen, Flüelen, Stansstad, Küssnacht) látogatott üdülő- és kirándulóhelyek. Viete [viet], Francjois (1540 — 1603) : francia matematikus. Algebrával és geometriával foglalkozott. Általánossá tette a betűkkel való jelölést. Foglalkozott egyenletek grafikus megoldásával, szerkesztési feladatokkal, sík- és gömbháromszögtannal stb. Vietnam, Viet N am: jelenleg két államból: a Vietnami Demokratikus Köztársaságból és a Vietnami Köztársaságból álló ország DK-Ázsiában, a Hátsó-Indiai-félsziget K-i részén. A két államot a 17. Ész.-tői D-re az 1954-i genfi szerződésben kijelölt demarkációs határvonal választja el egymástól. É-on a Kínai Népköztársaság, Ny-on Laosz és Kambodzsa határolja. Újabb adatok szerint területe 329 600 km3. L : kb. 30 millió (1960 évi becslés). Átla- A Vietnami g0s népsűrűség 92 fő/km2. A Vietnami KöztóZtógdmere K£zk-hoz tartoznak a Condor-szige-TERMÉSZETI VISZONYOK. Ny-i határán, 2000- 2200 m tszf. a Vietnami-hegység lánca húzódik É — D-i irányban. Legmagasabb pontja a kínai határon vonuló hegyláncban a Phan-Si-pan (3142 m). A magas hegyvidéket É-on a Vörös-folyó vágja ketté, D-en a Mekong-delta részben mocsaras területe zárja le. K-en keskeny parti síkság húzódik. A rendkívül termékeny síkságok (0 — 200 m tszf.) teszik ki területének 43%-át és itt él a lakosság 93%-a. — Éghajlata a DK-ázsiai monszun hatása alatt álló trópusi éghajlat. Jellegzetessége, hogy féléves csapadékos időszakot (április—október) féléves szárazabb időszak követ. A csapadék évi átlaga a síkságokon 1500 — 2000 mm, a hegyvidékeken helyenként meghaladja a 3000 mm-t. A hőmérséklet évi ingadozása É-on 12 C°, D-en csak 4 C°. Folyói bővizűek, zömmel nagy esésű, rövid hegyi folyók. Két legnagyobb folyója a határokon kívül ered. É-on a Vörös-folyó (Song-Koi) 475 km, D-en a Mekong 220 km hosszúságban folyik területén. Felszínének közel felét trópusi őserdők borítják. Értékes haszonfái : vas-, kámfor-, babérfa stb., nagy bambuszerdők. A magasabb régiókban a mérsékelt övi lombhullató erdők és a fenyők is megjelennek. — Ásványi kincsekben gazdag. Szénkészlete túlnyomó részében antracit. Jelentős arany-, cink-, ón-, mangán-, vas-, wolframkészletek vannak területén. TÖRTÉNET. A~i nép ősei kb. az i. e. 1. évezred derekán vándoroltak be É-^ba, ahol az i. e. 3—2. sz.-ban megalakult a Nam Viet állam, amely azonban rövidesen kínai fennhatóság alá került. A 10. sz.-ban a kínai uralmat felszámolták, s a 11. sz.-tól az újonnan szervezett Daj Viet állam DK-Ázsia egyik legerősebb királysága lett. A 16 — 18. sz.-ban azonban a feudális anarchia meggyengítette, a királyok központi hatalma megrendült, s a tartomány urak kezébe került a tényleges hatalom. A 18. sz. végén nagy erejű parasztmozgalom bontakozott ki, a felkelések közül a Tajson testvérek vezetése alatt álló volt a legjelentősebb. A 19. sz. elején Gia Long királynak (1802—20) sikerült helyreállítania az ország egységét, s azt~nak (Dél országa) nevezte el. 1858 — 85 között a franciák meghódították és 3 részre osztották ; D-i részén létesült Kokinkína (Nam Во) gyarmat, középütt video-