Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
S, Sz
150 szabályozás többek között a személyi szabadság, a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság, a szólás- és sajtószabadság, a gyülekezési szabadság ( - gyülekezési jog), az egyesülési szabadság (-*■ egyesülési jog). szabadságvesztés-büntetések : az olyan büntetések összességének elnevezése, amelyek elzárást vonnak maguk után. Mo.-on a ~ közé tartozott a fegyház-, börtön- és fogházbüntetés ; ma csak a börtönbüntetés van. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége: nemzetközi szervezet, az —► Amszterdami Internacionálé utóda. 1949. dec.-ben az egységes —Szakszervezeti Világszövetségből kivált, reformista vezetés alatt álló szakszervezetek alapították Londonban. A ^hez tartozik az USA, Nagy- Britannia, Franciam., Olaszo., a skandináv államok stb. több szakszervezeti szövetsége. A taglétszám 1960-ban kb. 50 millió volt. A szervezet titkárságának székhelye Brüsszel (Bruxelles), főtitkára О. Becu. Vezetői igyekeznek távol tartani a munkástömegeket az osztályharctól, fenntartják az általuk létrehozott szakadást a szakszervezeti mozgalomban, támogatják az imperialista kormányok hidegháborús politikáját. Szabadszállás : ötk., Bács-Kiskun m., dunavecsei j., a Kiskunságban, a bp.—szabadkai vasútvonal mellett. L : 8820 (1960). Zöldség-, szőlő-, gyümölcstermesztés. Gépállomás. Ág. Malom. Pincegazdaság. — 600 éves kun temető. Szabadszentkirály : ktk., Baranya m., pécsi j. L : 860 (1960). Vá.: Bicsérd. szabad szerelés : (hídépítés) acél- v. előrefeszített vasbeton hidak állvány nélkül végrehajtott szerelése. A szerelés a pillérekről indul ki, és a megépített, kihorgonyzott részhez kapcsolják az újabb részeket. Szabad Szó : politikai napilap. Szentesen indult 1899- ben mint a szociáldemokrata földmunkások hetilapja. 1901-től Bp.-en jelent meg a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt lapjaként, 1908-tól Mezőfi Vilmos szerkesztette. 1939. jan. 1-től Szabó Pál szerkesztésében a népi írók politikai hetilapja lett s főként a népi írók balszárnyát tömörítette maga köré. 1941 tavaszától a magyar függetlenségi mozgalom félhivatalos lapja volt. 1944. ápr.-ban betiltották. 1945. márc.-tól megszűnéséig, 1952-ig Boldizsár Iván, majd Darvas József és mások szerkesztésében a Nemzeti Parasztpárt központi napilapja volt. szabad tánc : azoknak az irányzatoknak összefoglaló neve, amelyek a kötött elemű európai táncstílus megreformálásának gondolatából indultak ki. Mo.-on ezt a reformirányzatot mozdulatművészetnek (mozgásművészetnek), külföldön természetes táncnak, új táncnak, kifejező, modern stb. táncnak nevezték. A balett történetét a 18. sz.-tól kezdve végigkíséri az ilyen irányú reformtörekvés. Első képviselője M. Sálié volt, aki az 1730-as években inkább csak ösztönösen harcolt az akkori kötöttségek ellen. Az 19. sz.-ban F. A. N. Delsarte a gesztusok nyelvét rendszerezte, majd a századfordulón Isadora Duncan lépett fel görög vázarajzok tanulmányozásából merített mozdulat-elgondolásokkal. Előharcosai közé számítják É. Jaques-Dalcroze-t és R. Labant Európában, R. St. Denis-t és T. Shawnt az USÁ-ban. A reformtörekvés célja eleinte nem annyira a balett megreformálása volt, hanem általában a tánc szabadabb kifejezésformáinak feltárása és emellett pedagógiai értékeinek kiaknázása. Technikájának rendszerbe foglalása és tudományos alapokra helyezése érdekében Laban kialakította mozdulatrendszerét (choreutika) és táncírását (kinetográfia). Rendszerét K. Jooss fejlesztette tovább (eukinetika). Dalcroze-nak már volt mozdulatelemekkel dolgozó zenepedagógiai rendszere (euritmika). Mo.-on ilyen irányú reformok az 1910-es évek elején indultak meg, amikor Dienes Valéria a duncani gondolatot, Szentpál Olga Dalcroze, később Laban tanításait és Madzsar Alice a tornajellegű Mensendieck-módszerrel párosítva Delsarte hagyományait kezdte meghonosítani, ill. tovább fejleszteni. Dienes Valéria kifejlesztette tudományos alapokon nyugvó mozdulatrendszerét (orkesztika). — További fejlődését illetően egyesek a jövő táncművészetét látják benne, mások a jövőt és a balett egymást kiegészítő és termékenyítő egyesítésében vélik felfedezni, ismét mások a^ megjelenését átmeneti tünetnek tekintik. szabadtéri színház : A későreneszánszig minden színjáték (a liturgikus templomi játékok kivételével) a szabad ég alatt folyt. A 20. sz.-ban elsősorban M. Reinhardt kezdeményezésére (Salzburg) a színházakban tartott előadások mellett ismét divatba jött ~ak építése és főleg nyári előadások tartása. Nálunk a margitszigeti és a szegedi^-* a legismertebb. szabad tömegpont : olyan anyagi pont, mely a tér bármely irányában elmozdulhat, vagyis mozgását semmiféle kényszerfeltétel nem korlátozza. szabad úthossz : a molekulák két egymás utáni ütközése között befutott egyenes szakasz átlagos hossza. Nagysága függ az 1 cm3-ben levő molekulák számától és a molekulák méreteitől. szabad városok, Freie Städte <(ném.]> : közvetlenül a német-római császár fennhatósága alatt álló, a tartományokkal egyenlő jogú városok a feudális Németo.-ban. A 19. sz.-ban 4 szabad város volt : Bréma, Hamburg, Lübeck és Majna-Frankfurt. 1866-ban az utóbbi Poroszo. része lett, a többi csatlakozott az Északnémet Szövetséghez (1867). 1871-ben valamennyi szabad város a Német Birodalom része lett. szabad vers, vers libre [ver líbr] <fr.> : a versnek kötetlenebb formájú, de a prózától hangzásban és stílusban jól megkülönböztethető változata. Nem igényel sem rímet, sem kötött szótagszámot, még szabályos ritmust sem. Az egyes periódusok ritmikai kialakítása a tartalomhoz simul, s annak akusztikailag is hű kísérője. A verses szöveg tagolásában olykor világosan felismerhetők kifejezetten versszerű képletek, szabályos visszatérés nélkül. A fontos ókori előzménye a Biblia szárnyalóbb részeinek (Énekek éneke, Jób könyve stb.) prózaritmusa. Közvetlenül e mintához kapcsolódik W. Whitman ^e, mely világszerte ösztönzően hatott. A 20. sz.-ban a ^ művelői az olasz futuristák, valamint a francia A. Rimbaud, G. Apollinaire, L. Aragon, P. Claudel, У. Larbaud s az orosz Majakovszkij. Nálunk jellegzetes képviselői Füst Milán és Kassák Lajos, de a kötött formák legkitűnőbb mesterei (Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila stb.) is írtak rgeket. szabad verseny : magántulajdonon alapuló árutermelés viszonyai között az egymástól elszigetelt termelők konkurrencia-harca, amely az ipari, kereskedelmi, pénzügyi stb. vállalatok állami beavatkozástól, protekcionizmustól és tilalmaktól mentes működését tételezi fel, ideértve az áralakulásnak, a munkaerő adásvételének teljes szabadságát is. A termelés ilyen körülmények között szükségszerűen anarchikus, és csak az ->- értéktörvény szabályozza. Az ún. klasszikus kapitalizmus jelszava volt, amikor a feltörekvő polgárságnak az állt érdekében, hogy állami beavatkozástól mentes gazdasági életet követeljen. Széles körben a 19. sz. közepén érvényesült Angliában, majd más tőkésországokban is, de teljesen soha nem valósult meg. A termelés koncentrációja és centralizációja a ~ ellentétéhez, a —>- monopóliumhoz vezetett, s az —imperializmus idején a monopóliumok uralma jelentősen leszűkítette a ~ területét. szabadvezeték : -*■ légvezeték szabályos kristályrendszer, tesszerális kristályrendszer : (ásv) a legnagyobb szimmetriájú kristályrendszer. Jellemző tengelykeresztje 3 egyenlő és egymásra merőleges tengelyből áll. Sok változatos kristályformája (hexaéder, rombdodekaéder, oktaéder stb.) van. Jellemző szimmetriaeleme a 4 átlós trigir (háromértékű szimmetriatengely), amelynek 5 kristályosztálya van. szabályozás : (műsz) az irányítás egyik faja, amely egy műszaki folyamat előre kiválasztott jellemzőjét, pi. nyomást, hőmérsékletet, fordulatszámot, áramló menynyiséget, keverési arányt az előírt értéken tartja és beavatkozik, ha e jellemző akár belső (műszaki folyamat üzemi viszonyaiból folyó), akár külső zavaró hatás (pl. a szabadságvesztés-büntetések