Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
S, Sz
31 Sassnitz neszénsz stílusban átépítették (Dorfmeister freskói 17ti9-ből). Több műemlék épület (klasszicista ev. templom, klasszicista stílusú volt zárda stb.). Nyomdáját 1537-ben Nádasdy Tamás alapította. Itt jelent meg az első magyar nyelvű nyomtatott könyv. — írod. S. városképi és műemléki vizsgálata. 1952 ; H. Takács M.: A sárvári vár. 1957. Sárviz : csatornázott folyó a Mezőföldön. 110 km. A Móri-árokban ered. Széles tektonikus völgyben (Sárrét) folyik É—D irányban. Sióagárdnál ömlik a Sióba. Mellékvizei a Séd és a Oaja. sarzs <fr. ’rakomány’) : (vegy) tétel, gyártmány, sarzsi éfr. ’megbízott’ szóból) : (kát) népies szóhasználatban. katonai rendfokozat. sas (Aquila) : a sólyomalkatúak (Falconiformes) rendjének vágómadarak (Accipitridae) családjába tartozó madárnemzetség. Nagy termetű ragadozók. Erős, ívelt karmok, kampós csőr jellemzi őket. A szirti (A. chrysaétos chrysaétos) pulyka nagyságú, barna színű madár. Eurázsia, É-Amerika sziklás, magas hegyein él. Mo.-on a század elején Badacsony környékén fészkelt ; ma már csak kóbor példányok találhatók a téli hónapokban. A parlagi ^ (A. heliaca heliaca) valamivel kisebb. Mo.-on a Középhegység tölgy- V. bükkerdeiben fészkel. A rágcsálókat, de néha a baromfit is pusztítja. A pusztaira (A. nipalensis orientalis) és a fekete ~ (A. clanga) nálunk csak átvonuló fajok, a békászó (A. pomarina pomarina) szórványosan fészkel. (—»még héjasas, rétisas, ->saskeselyű ) SAS, Scandinavian Airlines System [szkándinévion erlájnz szisztom]: skandináv légiforgalmi társaság ; telephelye Stockholm. Nagy nemzetközi forgalmat bonyolít le Európában, valamint Ázsia és Amerika felé. sás (Carex) : a palkafélék (Cyperaceae) családjának egyik nemzetsége. Zsombékos, mocsaras helyeken él. Kb. 1000, nálunk 60 faja ismeretes. A zsombék (C. elata) az Alföldön zsombékosokat alkot. A rostostövű ~ (C. appropinquata) és a bugás (C. paniculata) lápos területeken él. A lápi^ (C. davalliana) meszes lápréteken olykor uralkodó íaj. A nyúlánk (C. elongata) égeresekben, a ritkás ~ (C. remota) kőrisligetekben, a selyem^ (C. brizoides) nedves erdőkben található. Az utóbbit mint „tengeri fű’’-vet matracok töltésére használják. sasbérc, liorszt, hörst <ném.) : a többé-kevésbé párhuzamos törési síkokkal minden oldalról határolt, a szomszédos alacsonyabb helyzetű rögökhöz mérten magasabban kiálló rög. (-*-még vetődés) Sásd : ötk., Baranya m., a ^i j. székh.-e, Pécstől ÉNy-га. L : 2640 (1960). Gépállomás. Erdőgazdaság. Malom. Téglagyár. Sásdi Sándor (1898— ) : író, József Attila-díjas. Regényeiben és elbeszéléseiben a dunántúli, elsősorban a baranyai falvakról, a parasztság nyomoráról, földéhségéről, majd felszabadult életéről, a kisvárosi zsidó kispolgárságról rajzol színes, realisztikus képet. (Nyolc hold föld, 1930 ; Szívre hulló kő, 1933 ; Ruzsinka, 1954 ; Tavaszodik, 1957 ; Árnyék, 1958 ; Elhagyott szerető, 1959; Boldog hajlék, 1960; A harmadik elmegy, 1961 stb.) Sasebo : japán kikötőv. Kyushü-szigeten, Nagasakitól ÉNy-га. L: 283 000 (1958). Hajógyártás. Gép-, vegy- és kerámia ipar. Flottatámaszpont. Sasfiók: —► Napóleon, II. Sashalom : lakótelepülés Bp., ill. Cinkota határában. 1950 óta Bp. XYT. ker.-éhez tartozik. L : 1910-ben 3000, 1941-ben 14 000. Elektronikus mérőműszergyár (EMG). Sashegy : kopár, Ny—K-i irányú dolomit sasbérc a Budai-hg. D-i részén, Bp. területén a Németvölgyi-árok és a Farkasvölgy között. Keskeny gerincén kettős kúp van. Legmagasabb pontja 259 m. Lejtői igen meredekek és sziklásak, ezeken jellegzetes bennszülött és mediterrán növény- és állatfajok (csikófark, budai nyúlfarkfű, ill. pókfajok). Természetvédelmi terület. Sáska : ötk., Veszprém m., tapolcai j. L : 510 (1960). Vá.: Tapolca. Román stílusú (13. sz.) r. k. temploma műemlék. sáskák (Acrididae) : az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjének ugró egyenesszárnyúak (Saltatoria) alrendjébe tartozó, fejlett ugrólábú, cirpelő szervű rovarok. Az élénkpiros lábszárú marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus) sziki legelőkön él. Néha annyira elszaporodik, hogy mindent letarolva nagy gazdasági károkat okoz. Elszaporodása klimatikus tényezőktől, főként a hőmérséklettől és a csapadéktól függ. Afrika hírhedt vándorsáskája, az egyiptomi sáska (Ánacridium aegyptium) sokkal kártékonyabb. A keleti vándorsáska (Pachytilus migratorius) és a hamvas vándorsáska (P. danicus) néha nálunk is feltűnik. Az olasz sáska (Calliptamus italicus) kevésbé káros, mert csapatosan csak fiatal korban jár. A tömegesen elszaporodott ^ irtását sáskairtó gépekkel végzik; ezek lóvontatású nagy drótkefék, amelyekkel a fertőzött területeket többször végigsöprik és a ^at agyonnyomják. A sáskairtás nemzetközi megszervezését a Rómában 1920-ban kelt nemzetközi egyezmény biztosítja. Mo.-on a marokkói sáska jelent veszélyt, bár jelentősége, a vízszabályozások és a szikes területek művelésbe vétele óta csökkent. Hazánkban legutóbb 1925-ben volt nagyobb sáska járás. Saskatchewan [szoszkecsivon ] : 1. folyó Közép-Kanadában. 1928 km. 1450 km-en hajózható. A Szikláshg.-ben ered, a Winnipeg-tóba torkollik. — 2. tart. Kanada középső részén. 651 900 km2. L : 913 000 (1960), 1,6%-a indián. Székh.-e Regina. Arany-, ezüst-, horgany-, rézérc-, só-, kadmium-, barnakőszén-, kőolajbányászat, (4,8 millió t — 1957), földgázfeltárás. Fa-, élelmiszer- és prémipar, kőolajfinomítás. Nagy kiterjedésű préri területein gépesített búza-, rozs-, len- és árpatermelés. Állattenj^észtés. Kanada legjelentősebb mezőgazdasági területe. Az É-i területeken fakitermelés folyik. saskeselyű (Gypaétus barbatus aureus) : a sólyomalkatúak (Falconiformes) rendjének vágómadarak (Accipitridae) családjába tartozó, dögevő madár. Hazája Románia ÉNy-i részétől D-Afrikáig és K-re Kínáig terjed. Mo.-on nem fordul elő. Tompa karmaival csak beteg, legyengült állatot támad meg. Saskő: csúcs a Mátrában; 900 m. A Kékes K-i nyúlványa. Kiugró szírt meredek, sziklás lejtőkkel. saspáfrány, sasharaszt (Pteridium aquilinum): a páfrányfélék (Poiypodiaceae) családjába tartozó, széles, nagy levelű növényfaj. 2 m-nél is magasabbra nő ; a legnagyobb termetű páfrányunk. Ritkább erdőben,erdei tisztásokon néha nagyobb állományt alkot. Sassari : olasz város, Szardínia sziget ÉNy-i részén, tart. székh.-e. L : 83 200 (1958). Kikötője Porto Tores. Ólom-, wolfram-, réz- és cinkbányászat. Egyetem (1562). Sassnitz : kikötőváros az NDK-ban, Rügen szigetén. L : 12 300 (1958). A várostól Ny-ra magasan kiemelkedő jellegzetes krétapartok. Halászat, halfeldolgozás, krétagyártás, idegenforgalom. Vasúti kompjárat a svédo.-i Trelleborgba (111 km). Sárvíz