Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)

V

Vallauris 5Ув valós függvénytan vallásgyakorlattól való tartózkodás és az ateista propa­ganda folytatásának szabadságát is biztosítja. Nem en­gedélyezik azonban az államellenes, alkotmányba ütköző tanokat hirdető felekezeteket (pl. a — Jehova tanúinak szektáját). Vallauris [válorisz] : község a Cőte d’Azúron, Fran­­oiao. Alpes-Maritimes département-jában (megye), Can­­nes-tól 4 km-re ÉK-re. L : 10 000 (1960). Ún. békeká­­polna Picasso freskóival. Az ő munkája nyomán meg­­újhodott hagyományos fajansz- és kerámiaipara. Téli üdülőhely. Római régiségek. Valle «T Aosta, Val d’Aosta: autonóm terület Olaszo. ÉNy-i határvidékén, a Dora Baltea-f. felső völgyében. 3262 km2, L : 99 800 (1961) ; többségük francia nyelvű. Székh.-e Aosta, L : 31 000 (1960). É-on a Valaisi-Alpok, Ny-on a Mont Blanc (ol. Monte Bianco, 4810 m), D-en a Gráji-Alpok havasai fogják közre. Területének 67%-a erdő és müveit terület; 1960-ban 94 400 q burgonya, 16 000 q rozs, 8410 q kukorica, 5500 q búza termett. Szőlői 44 900 hl bort adtak. Jelentős az állattenyésztés (43 000 szarvasmarha) és a gyümölcstermelés (27 100 q alma, 12 200 q körte, 5000 q gesztenye) is. Nagy esésű folyóvizein vízierőművek épültek. Vasércét (Cogne), rézércét (Brosso) és antracitját (Thuile) Aosta kohóiban és acélműveiben hasznosítják. A műanyagipar központja Chátillon. Torino felől vasút visz Aostába, végállomása Pré St. Didier. A Mont Blanc alatt, Entréves és a fran­­ciao.-i Chamonix között 12 km-es autóalagút épült, egy másikat a Nagy-Szent-Bernát-hágó (2473 m) alatt, St. Rhémy és a svájci Bourg.-St. Pierre között építenek. Franciao.-ba vezet a Kis-Szent-Bernát-hágó (2188 m) autóútja. 1947-ben a köztársasági alkotmány életbelépte után nyert autonómiát, azóta tartományi parlamentje és a helyi közigazgatást végző kormánya van. Valle-Inclan [válje . . .], Ramón Maria del (1869 — 1936) : spanyol költő, író, drámaíró. Szenvedélyes, színes stílusú, szimbolista versekkel kezdte pályáját. Pikareszk jellegű regényeket, színpadra nem alkalmaz­ható, groteszk, tragikomikus elemeket elegyítő könyv­drámákat és egyéni hangú szerelmes verseket írt. Vallejo [váljeho], César (1895—1937): perui kom­munista költő. A modernizmus irányzatából kiindulva sajátos ritmusú, egyéni hangú, a népköltészetből merítő költészetet alakított ki. Verseiben tiltakozott a nyomor, a kizsákmányolás, a társadalmi elnyomás ellen, szót emelt az indiánok védelmében és a spanyol polgárháború ügye mellett. Valles [válesz], Jules (1832 — 85) : francia forradal­már, író. 1867-től a La rue (Az utca) c. újság kiadója. Tagja volt az I. Internacionálénak, majd részt vett a _► párizsi kommünhen. Szerkesztette a Le éri du peuple (A nép kiáltása) c. lapot. A kommün bukása után Nagy- Britanniába emigrált ; 1880-ban az amnesztia kihirde­tése utón tért vissza hazájába. Életrajzi, a kommün előtti korszak eseményeit tükröző regény trilógia ja a Szemben a világgal. Valletta : -La Valletta Valiin de la Mothe [váló dala mot], Jean-Baptiste- Michel (1729 —1800): francia építész ; 1759-től 1775-ig Oroszo.-ban. dolgozott II. Katalin korának egyik legjelen­tősebb építésze, számos orosz építész tanító- mestere volt. Fő műve a leningrádi Szépművészeti Akadémia. Vallisneria : egyszikű, a békatutajfélék (Hydro­charitaceae) családjának egyik nemzetsége. A~ spiralis víz alatt élő kétlaki, tarackos növény, hosszú levelekkel ; meleg vizekben él. Akváriumok kedvelt növénye. Valloné, Raf (1917— ) : olasz filmszínész, filmkriti­kus. Főbb szerepeket játszott a Keserű rizs, Kóma 11 óra, Szerelem, asszonyok, katonák, Angéla nővér, Thérése Raguin, Egy asszony meg a lánya c. filmekben. vallonok : Belgium D-i és Franciao. ÉNy-i részén élő, kelta-román-germán eredetű nép. Nyelvük a francia nyelv egyik nyelvjárása. Lélekszámúk kb. 3,5 millió (1955). Főként ipari munkások és földművesek. A hivő — többsége katolikus. vállöv : a gerincesek elülső pár végtagjának, ill. az ember felső végtagjának függesztő vázöve. A porcos halakban egy pár porclemezből, a csontos halakban több pár csontból áll, és szilárdan kapcsolódik a koponya hátsó végéhez. A négylábú gerincesek ~ét három pór csont alkotja : a hátoldalon levő lapockacsont, a hasoldalon található kulcscsont és a liollócsőrcsont. Az ember /~e lapocka- és kulcscsontból áll, a hollócsőrcsont a lapocka egyik nyúlványa lett. A ~ a gerincoszloppal nincs köz­vetlen összeköttetésben. Vállus : ötk., Veszprém m., keszthelyi j. L : 290 (1960). Vá. : Lesencetomaj. valmyi ütközet, 1792. szept. 20. : a Ch. Kellermann és C. T. Dumouriez vezette francia csapatok összecsapása a forradalmi Párizs ellen törő porosz és osztrák seregek­kel, amelyeket Károly braunschweigi herceg vezényelt. A ~ben a francia hadsereg által aratott győzelem meg­mentette a francia forradalmat, lehetővé tette a köztár­saság kikiáltását, a forradalom továbbfejlődését. A tanúja volt a porosz vonalakban tartózkodó Goethe is, aki a csatáról így nyilatkozott: „Ezen a helyen, ezen a napon új korszak kezdődik a világ történetében.” valódi napidő s a Nap középpontjának — óraszöge által mért idő. Egysége a valódi Nap-nap, mely a Nap két egymás utáni delelése között telik el. A napórák ~t, a közönséges órák —-zónaidőt mutatnak. Valois [vál«á] : vidék Franciao.-ban, az Aisne- és Oise-f. összefolyásától D-re, Párizstól ÉK-re. Központja Crépy-en-Valois (Oise megye). Valois, Ninette de, eredeti nevén Edris Stankus (1898— ) : koreográfus, táncpedagógus, táncosnő. 1914-ben Londonban tűnt fel, majd Qyagiljevhez csat­lakozott (1923 — 25). 1926-ban önálló balettiskolát alapí­tott. Rambert mellett az angol balettművészet legjelen­tősebb képviselője és továbbfejlesztője. Valois-dinasztia : francia uralkodócsalád 1328-tól 1589-ig; a Capet-dinasztia (—Capetingek) oldalága. Alapítója Károly, Valois grófja. Egyenes ága VI. Fülöp trónralépésével (ur. 1328 — 50) került hatalomra. Az egyenes ág kihalása után (VIII. Károly ; ur. 1483—98) oldalágai : a Valois-Orleans-i (1498—1515), majd a Valois-Angouléme-házból (1515 — 89) származó ural­kodók kerültek a trónra. Utolsó uralkodója III. Henrik (ur. 1574—89) volt. A~t a királyi trónon a Bourbon-ház váltotta fel. válóper : a házassági bontóper elnevezése a köz­nyelvben (— válás). valorizáció <lat. ’értékesnek lenni’ szóból> : valamely pénzkövetelés összegének teljes v. részleges korrekciója az időközben végbement pénzromlás figyelembevételével, vagyis a pénz árfolyamcsökkenése által okozott veszteség csökkentése, ill. megszüntetése. Valorizálható maga a pénz (pl. Mo.-on 1927-ben a korona helyett a pengő be­vezetése), de pénz^ nélkül az értékpapír, adósság stb. is. valóság: a tudatunktól függetlenül létező anyagi világ, a természet és társadalom elnevezése. Tágabb értelemben r^ az egész világegyetem. (Bővebben —-objektív valóság.) Valóság : 1. irodalmi folyóirat, a kommunista diák­mozgalom féllegális lapja. Egyetlen száma jelent meg 1932-ben József Attila szerkesztésében. — 2. szépiro­dalmi és kritikai havi szemle. 1945-től 48-ig jelent meg, kezdetben a MADISZ, később a NÉKOSZ kiadásában. A fiatal baloldali értelmiségieket kívánta maga köré gyűjteni. — 3. a TIT társadalomtudományi folyóirata. 1958-ban indult s időszerű társadalmi, világnézeti, vala­mint tudományos és művészeti kérdésekkel foglalkozik. valós függvénytan : általában a matematikai —analí­zisnek a valós változókat tartalmazó —<- függvények elmé­letével foglalkozó része, szűkebb értelemben ennek a Halmazelméleti módszereket kiterjedtebben alkalmazó ága. Legfontosabb fejezete a hosszúság, terület, köb­tartalom stb. fogalmát általánosító mérték, s az ezen alapuló, a klasszikus Riemann-integrál messzemenő általánosítását nyújtó Lebesgue-integrál elmélete. Ez az analízis számos fejezetében, elsősorban a —konstruktív

Next