Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
V
vármegyerendszer 611 város udvart, egyharmad őt illette meg), háború esetén pedig vezette a ~ hadviselő népét, a várkatonaségot (várjobbágyokat). A 12. sz. folyamán bomlásnak indult ; a királyok egyre több várbirtokot, sőt királyi várat is eladományoztak a feudális uraknak. A továbbra is az ispán hatásköre alá tartozó várjobbágyok és királyi serviensek felléptek a királyi birtokokat megszerző feudális urak őket is függésbe kényszerítő törekvései, önkényeskedései ellen, e mozgalmak eredményeként alakult kia 13.sz. folyamán a nemesi — 2. nemesi vármegye : all— 13. sz.-ban létrejött nemesi önkormányzati szerv. Kezdetben a fő cél a saját bíráskodás kivívása volt. A feudális urakkal szemben a~ védelmet nyújtott a lesüllyedés, a függő viszonyba kényszerítés ellen ; lehetőséget adott a köznemesség kialakulásához, fiién továbbra is a király által kinevezett ispán (később főispán) állt ; a nemességének választott tisztviselői a -* szolgabírók voltak. Országgyűlési követküldési jogukat IV. Béla 1267-ben ismerte el, érvényesítéséért azonban még a 15. sz.-ig állandó küzdelmet kellett a ~nek folytatni. A központi hatalom erősítésére törekvő uralkodók erősítették a ^-t ; a ~kre mint a köznemesség intézményére támaszkodva igyekeztek a báró к hatalmi túlsúlyát ellensúlyozni. 1. Mátyás 1486. évi törvénykönyve a ~ hatósága alá rendelte a területén fekvő nagybirtokokat is, s ezzel véget vetett annak, hogy a főispánok saját familiárisaik közül kinevezett alispánokká1 az egészet befolyásuk, hatalmuk alá vonják. Az alispánt ettől kezdve — a szolgabírákk al együtt — a nemessége választotta. Szervezete és önkormányzata a 16 — 17. sz. folyamán fejlődött ki. Maradéktalanul a ~ hatáskörébe került a helyi igazgatás : az adó kivetése és behajtása, a jobbágyok feletti bíráskodás (az úriszéktől a ~hez fellebbezett ügyekben) ; a - - nemesi felkelés kihirdetése és megszervezése. A rendi országgyűléseken követek képviselték a ~ket. A feudális rendszer bástyái voltak, a nemesség érdekeit védték, a jobbágyságot kíméletlenül elnyomták. A feudális rendszer makacs védelme miatt egyre inkább fékezték a haladást, a bécsi udvar politikáját szolgai módon kiszolgáló aulikus főurakkal szemben azonban jelszavuk a nemzeti függetlenség védelme volt. Ezért igyekeztek a — municipalisták — élükön Kossuthtal — a ~ önkormányzatát a polgári állam szervezetébe átmenteni a központosított közigazgatás birodalmi érdekeit támogató —■ centralistákkal szemben. A kiegyezés (1867) után fennmaradt a nagybirtokrendszert támogató feudális ^szervezet. Önkormányzatát — elvben — a felszabadulásig, ill. az 1949-i alkotmányig megőrizte, gyakorlatban az állami központi irányítás egyre erősebben érvényesült. Különválasztották a közigazgatástól a bíráskodást, majd a törvényhatóságok rendezése (1870) címén felállították a törvényhatósági bizottságokat, amelyek a főispánnal együtt az állami igazgatás érdekeit szolgálták. A szaktisztviselők kinevezése is az állam (belügyminisztérium) hatáskörébe került. Egyik legfőbb feladata — amelyet maradéktalanul be is töltött — a nagybirtokosok érdekeinek védelme, a szegényparasztok és az agrárproletárok kizsákmányolásának biztosítása, a magyar és különösen a nem magyar dolgozók e'nyomú“ának fenntartása, megmozdulásaik kíméletlen letörése volt. vármegyerendszer : a feudális állam gazdasági, katonai, jogi rendjének biztosítására létrehozott szervezet. Kiépítését l. István király kezdte meg az államalapítás fontos részeként. A feudális viszonyok megszilárdulásával az egész országban kiépült. Várna : 1. Bulgária legnagyobb kikötővárosa a Feketetenger Várnai-öblének (Varnenszki zaliv) partján. 1949— 56 között neve Sztálin volt. A ~ kér. székhelye; 186 km2, L: 138 300 (1959). Az ország 3. legnépesebb városa, K-i részének, kulturális központja ; egveteme, operája, drámai színháza és rádióadója van. Ipara jelentős : hajóépítés, gépgyártás, textil- és élelmiszeripar. Itt finomítják a dobrudzsai, tyulenovói olajkutakból csővezetéken érkező nyersolajat. „Aranyhomok” nevű tengerpartjának fürdői, korszerű szállói és vendéglátóipara sok idegent vonz (főként Közép-Európa tenger nélküli vidékeiről). — Az ókorban Odesszusz görög gyarmatváros ; számos emlékét őrzi a ~i múzeum. — 2. közigazgatási kerület (okrug) Bulgáriában, a Dunai-alföld (Dunavszka ravnina) K-i részén. Hozzá tartozik a Várnai-tó és a Kamcsij-f. torkolati, dombos vidéke, a Fekete-tengernek mintegy 70 km hosszú partja. Székhelyének, ~ városának területe nélkül 3711 km2, L: 192 700 (1959). — Itt folyt le 1444-ben a -» várnai csata. Várnai Zseni (1890— ): költőnő; József Attila-díjas. Az lül0-es évek elején került kapcsolatba férje, Peterdi Andor révén a munkásmozgalommal. A Szociáldemokrata Párt körül tömörülő írók közé tartozott, első versei a Népszavában jelentek meg. A magyar munkásság 1912. májusi megmozdulása (a Vérvörös Csütörtök) ihlette Katonafiamnak c. híres versét, amely az I. világháború, majd az 1918 —19-i forradalmi harcok idején is forradalmasító szerepet játszott. 1914-ben megjelent első kötete is ezt a címet viselte. Későbbi verseiben és önéletrajzi írásaiban is a nyomorúságos munkássorsot ábrázolta, s békevágyának és szocialista forradalmi meggyőződésének adott hangot ('iracchusok anyja, 1916 ; Anyaszív, 1918 ; Vörös tavasz, V. Zs. forradalmi versei, 1919 ; Fekete bárány, 1935 ; Én nem mondok le soha a reményről, 1940. stb. — versek ; válogatott kiadások: Válogatott versek, 1954 ; Így égtem, énekeltem, 1958 stb. ; önéletrajzi írások : Egy asszony a milliók közül, 1942 ; Mint viharban a falevél, 1943 ; Fényben, viharban, 1958 stb.) várnai csata, 1444. nov. 10. : I, Ulászló magyar és (III. Wladislaw néven) lengyel király vezetésével a törökökkel vívott, katasztrofális vereséggel végződő ütközet.. A -ehosszú hadjárat sikerei után 1444. júl.-ban igen kedvező feltételekkel 10 évre kötött szegedi békét Ulászló' a pápa, ill. követe, Julian Cesarini követelésére megszegte és megtámadta a török birodalmat. A támadás sikerének katonai feltétele volt, hogy a pápa, Velence, Genova és más Ny-i hatalmak ígéretük szerint flottájukkal akadályozzák meg a törökök Kisázsiában tartózkodó főerőinek átkelését a tengerszorosokon. Ez ígéretekben bízva Hunyadi János is támogatta a hadjáratot s annak egyik vezére lett. A Ny-i hatalmak azonban nem tartották meg ígéretüket. — A szultán a támadás hírére akadálytalanul átszállította Európába a kisázsiai erőket ; Várnánál elvágta Ulászló seregének útját, a sereg háta mögött portyázó csapatokkal akadályozta meg a visszavonulást. Az ígéretek megszegése (Marx szavaival a „pápai tréfa”) következtében Ulászló serege csapdába került, és kemény harc után súlyos vereséget szenvedett. Elesett a király, Cesarini, Hunyadi pedig menekülésre kényszerült. A törökök a ~ eredményeként nagyobb nyomást gyakorolhattak szomszédaikra, közöttük a Balkán még független népeire. Mo.-on a király halála után újból fellobbantak a ligaharcok, amelyek egy ideig lehetetlenné tették minden jelentős harci cselekmény kezdeményezését a törökök ellen. (—<■ Hunyadi János, —e török háborúk) Varnalisz, Kósztasz (1884— ) : újgörög lírikus és forradalmár, szatirikus író, Nemzetközi Lenin Békedíjas. Élesen bírálja a polgári demokrácia hibáit és az idealista szemléletet. Jelentős ógörög filológiai munkássága. Várong : ötk., Tolna m., dombóvári j. L : 420 (1960). Vá. : Kocsola. város : nagyobb lélekszámú, többnyire iparral, kereskedelemmel, kulturális és szociális intézményekkel rendelkező települési forma : valamely tájon belül a lakosság társadalmi, gazdasági, kulturális életét illetően központi szerepet tölt be ; az állami szervezeten belül helyi egység. Hazánkban jogállásuk szerint megkülönböztetjük : 1. a fővárost (Budapest); 2. a négy megyei jogú <~t (Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs), amelyek az állami szervezetben a megye jogállásának megfelelő állami szervekkel rendelkeznek és ~i kerületekre tagozódnak ; 3. az 58 járási jogú ~t, amelyeknek jogállása az állami szervezetben a járások jogállásának felel meg. — Építé39*