Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
T, Ty
454 Togliatti Itáliában (G. Frescobaldi) és É-Németo.-ban (D. Buxtehude). Korunk zenéjében is előfordul. Tocqueville [tokvil], Alexis Glérel comte de (1805 — 59) : francia polgári történetíró és politikus. 1849-ben külügyminiszter volt. 1851-ben III. Napóleon államcsínyének ellenzése miatt rövid időre börtönbe került. L’ancien régime et la Revolution (Az anszien rezsim és a forradalom, 1856) c. jelentős munkájában — amelynek fő érdeme a korábban elhanyagolt agrárkérdés vizsgálata — kétségbe vonta a forradalom szükségszerű voltát. La democratic en Amérique (1835) c. művét 1841—43-ban magyar nyelven is kiadták A demokratia Amerikában címmel. todák : D-Indiában, a Nilgiri-hegység vidékén élő, a dravida nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélő nép. Lélekszámúk kb. 900. Társadalmi életük sajátos vonása a poliandria. Todd, Robert Alexander, Sir (1907— ) : angol szerveskémikus, egyetemi tanár. Kutatásaival hozzájárult a Bj- és B12-vitamin, valamint egyes antibiotikumok szintéziséhez. Tisztázta a sejtmagokban és vírusokban található nukleotidok és koenzimek szerkezetét és kémiai hatásmódját. 1957-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Tódebrő: 1950-ben Aldebrő és Tófalu egyesítéséből keletkezett község. 1958-ban ismét önálló községekké váltak szét (-+ Tófalu és a Kiegészítések Aldebrő címszavát.) Todorov, Angel (1906— ) : bolgár író, Dimitrovdíjas. Antifasiszta, majd az új élet építését tükröző műveket írt. Nyekraszov és Lermontov műveit fordította. Toennies [tönnesz], Ferdinand (1855 —1936) : német szociológus és filozófus. Az imperializmus korabeli Németo. szociológiájának első jelentős képviselője. Elfogadta az ősközösségre vonatkozó materialista nézeteket (Morgan), s bizonyos fokig a marxi munkaérték-elméletet, habár a marxi közgazdaságtan lényegét nem értette meg. —Szociológiájának központi problémája az osztály nélküli őstársadalom és a kapitalizmus ellentéte. Vizsgálataiban nem vette figyelembe a gazdasági alapokat, a konkrét társadalmi-gazdasági alakulatokat történetfeletti „lényegiségekként” fogta fel, a társadalom objektív alapjai helyett a fejlődés döntő tényezőjének szubjektív alapot, az akaratot tekintette. Felvetette az imperializmus korának szociológiájára jellemző problematikát : a kultúra és a civilizáció ellentétét a kapitalizmusban. Kategóriáinak elvontsága miatt a későbbi misztifikáló szociológiák (-*■ Weber, Max) előfutárává vált. Tófalu : ötk., Heves m., füzesabonyi j. L : 930 (1960). Vmh. : Kál-Kápolna. 1950 és 58 között Aldebrőve 1 egyesülve Tódebrő néven egy községet alkotott. Tófej : ötk., Zala m., zalaegerszegi j. L : 920 (1960). Téglagyár. Tófű : ktk., Baranya m., sásdi j. L : 280 (1960). Vmh. : Szászvár. tóga (lat .y : a római polgárok ünnepi felsőruhája. Félbevágott, ellipszis alakú, ötször három m-es fehér vászondarab, melyet maguk köré csavartak és a bal vállon átvetettek. Bíborszegéllyel díszítve senatori v. lovagi rangot jelölt. tógazdaság, halgazdaság: mesterségesen felduzzasztott vízzel képezett tórendszer, ahol tervszerű halgazdálkodást folytatnak ; ennek érdekében a halakat takarmányozzák, és a vízgazdálkodáshoz megfelelő műszaki létesítményeket (->■műtárgy 2.) építenek. A gazdálkodás fontos előfeltétele a víz lecsapolhatósága a tenyészidő befejeztével. — Mo.-on pontyos és pisztrángos ^ot különböztetnek meg. A pontyos ~ban a nyári víz hőmérséklete 25 C°, oldott oxigéntartalma 3—3,5 cm3/l v. ennél több. A tórekeszekben 1 —1,2 m magas vizet tartanak. A hegyvidékek kivételével mindenütt építhető és üzemeltethető. A ponty mellett egyéb halakat (oompó, süllő, harcsa, pisztrángsügér stb.) is tartanak, így az egyes halfajok eltérő élet- és táplálkozási viszonyai miatt a ~ jobban kihasználható. A pisztrángos/-^ számára kisebb terjedelmű (200—1000 m2) tavakat építenek ; csak ott valósítható meg, ahol tiszta, oxigéndús, hűvös víz áll rendelkezésre (nyáron sem melegszik fel 14—18 C°-nál jobban). A víz oldott oxigéntartalma legalább 7—8 cm3/l. 50 kh-ig kisüzemű, 500 kh-ig középüzemű, ezen felül nagyüzemű. A hároméves üzemű ~ban az első évben szaporítják a halakat (ivatás) és nevelik fel az egynyári ivadékokat. A második évben történik a „nyújtás”, vagyis az egynyári ivadékokat sűrűn helyezik ki a nevelő tóba, ahol etetéssel egy év alatt 18—35 dkg-osra nőnek. A harmadik évben a „nyújtott” ivadékot bőségesen táplálják és a piac igényeinek megfelelő nagyságban halásszák le. A kétéves üzemű г-Ашп az első évben történik az ivatás és az ivadék „nyújtása”, a második évben a halak piaci áruvá való hizlalása. A kétéves üzemű ~ gazdaságos működéséhez korai ivatás, jó növekedésű tenyészanyag, jó takarmány stb. szükséges. A ~ feltétlen tartozéka a teleltető tavak rendszere. A teleltető 1,6—2 m mélységű, 500—2000 m2 felületű, árasztó és lecsapoló zsilippel ellátott, hosszúkás téglalap alakú medence ; táplálására állandó vízfolyás szükséges. Itt történik a halak téli értékesítés előtti raktározása, ill. a tenyészanyag átteleltetése. A belterjes r^ban a halakat különféle takarmányokkal etetik. A természetes táplálékok (állati és növényi plankton, lárvák, vizi rovarok stb.) gazdag fehérjetartalmát jól ki lehet egészíteni abraktakarmányokkal (kukorica, árpa, rozs, cirok, köles, csillagfürt stb.), melyektől a ponty gyorsan nő. 1 kg súlygyarapodáshoz átlagosan 3 kg abrak adagolása elegendő. Külterjes ~ban nagyon keveset v. egyáltalában nem etetnek. Így a hozam is kevesebb, és az üzem fenntartásával kapcsolatos költségek miatt az önköltség általában magasabb, mint a belterjes üzemben. 1 kg halhús megtermeléséhez kb. 20—25 m3 tiszta, megfelelő oxigéntartalmú víz szükséges. — Az első halastavakat a várak és kolostorok közelében építették, amelyekben a természetes vizekből halbőség idején kifogott halakat tárolták. Ilyen halastó volt Mo.-on a tatai Öregtó már az 1400-as években. Az első pontyos ~ Csehszlovákiában (Wittingau) épült, a ponty /~i hasznosítását a magyar származású Dubisch Tamás dolgozta ki. Hazánkban az első pontyos 1894-ben Simontomyán épült. 1960-ban az országban 37 695 kh kiépített, 34 210 kh üzemelő /--A vízfelület volt. Ezeknek 46%-a a Dunántúlon, 40%-a a Tiszántúlon, 14%-a a Duna—Tisza közén terül el. A szomszédos országok közül Ausztriában inkább pisztrángos tavakat, Csehszlovákiában, Lengyelo.-ban és Németo.-ban pontyos tavakat is építettek, bár az időjárás ott kedvezőtlenebb a pontytenyésztésre, mint nálunk. Jugoszláviában a jó adottságok miatt sok pontyos /v működik. Egyre több ~ot építenek az SZU-ban, Kínában, Japánban, Izraelben és néhány más országban is. — írod. Tógazdasági haltenyésztés. 1954. Togliatti [toljátti], Palmiro (1893— ) : az olasz és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő vezetője. Genovában, kistisztviselő családban született, jogot végzett. 1914-ben belépett a szocialista pártba. 1919-ben A. Gramsci mellett a torinói Ordine Nuovo c. marxista újság, ill. a hasonló nevű csoport alapítója, majd 1921- ben az Olasz Kommunista Párt alapító tagja volt. 1922- ben a Központi Vezetőség, 1923-ban a Végrehajtó Bizottság tagjává választották. Harcolt az opportunista és szektás elemek ellen, jelentős szerepe volt az A. Bordigaféle „baloldali” csoport nézeteinek megsemmisítésében. Gramsci bebörtönzése után a párt vezetője ; 1927 óta főtitkár. Ő vezette az Olasz Kommunista Párt hősi illegális harcát a fasiszta rendszer ellen, s kapcsolatokat épített ki más antifasiszta szervezetekkel. (~ illegális neve Ercoli volt.) 1924-től tagja volt a III. Intemacionálé Végrehajtó Bizottságának, 1928-tól a Végrehajtó Bizottság Elnökségének, 1935-től Titkárságának. Részt vett a ■spanyol poljár/idóorúban, amelynek bukása után Franciao.ban, a német megszállás után pedig az SZU-ban élt. Tocqueville