Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
V
Tízgyűjtő terület 705 vízilabdázás ringó vérmennyiség nő, az izomfájdalmak oldódnak stb.; főleg reumás bántalmak, ill. idült gyulladások esetén használják. A szénsavas fürdőket a vérkeringés javítására alkalmazzák (—»még gyógyfürdő). vízgyűjtő terület : az a terület, amelyről a lefolyó vizek egy vízfolyást táplálnak. A vízfolyás torkolati szelvényéhez tartozó teljes ~en kívül bármelyik keresztszelvényéhez is meghatározható annak saját ^e. Így pl. a Duna teljes ~e 816 880 km2, míg a bp.-i szelvényhez csak 184 767 km2 ~ tartozik. Az egyes vízfolyások vízgyűjtőjét egymástól elhatároló vonalat vízválasztónak nevezik. vízháztartás : az élő szervezetek vízgazdálkodása, különösképpen a víz felvételének és a víz leadásának szabályozása. Az emlősállatok és az ember ■'"■'út főleg az —► agyalapi mirigy, és a mellékvesekéreg ásványi anyagcserére ható hormonjai szabályozzák. Az ember napi vízszükséglete 2'/2—3 1. A vízfelvétel növekedésekor fokozódik a kiürülő vizelet mennyisége. A szervezet víztartalmát az izzadás és a kilégzés is csökkenti. Minden vízkiválasztás természetesen sókiválasztással is jár. A növényi ~nak reguláié rendszere nincs, a vízfelvétel jelentős mértékben a sejtek víztelítettségétől függ, és túlnyomóan ozmotikus úton történik. vízhozam : az a vízmennyiség, amely valamely meder v. cső kiválasztott keresztmetszetén időegység alatt átáramlik. Szokásos mértékegységei : 1/mp, 1/perc, m3/mp, m3/óra. A vízhasznosítás szempontjából a vízfolyások egyik legfontosabb jellemző adata, amelynek rendszeres mérése a hidrometria feladatkörébe tartozik. Tájékoztató értékek : a Duna eddigi legnagyobb ~a Bp.-nél 9500 m3/mp, legkisebb ~a pedig 650 m3/mp ; ugyanezek a Tisza szegedi szelvényére vonatkozóan : 4500 m3/mp és 20 m3/mp. A -r vízfolyások átlagos ~a egy adott szelvényen átfolyó vízmennyiség évi átlagát jelenti. víziaknák : víz alatti v. a víz felszínén lebegő aknák ellenséges vízijárművek v. folyamépítmények felrobbantására. Vannak érintésre és érintés nélkül működők. Az előbbiek lehetnek a víz felszíne alatt beállított mélységben lebegő lehorgonyzóit v. záróaknák, továbbá az áramlatok v. hullámok által sodort, de ma nemzetközileg tiltott úszóaknák. A II. világháborúban főleg érintés nélkül működő ~at alkalmaztak. Ilyen pl. az indukciós v. mágneses akna. Ennek gyújtószerkezetében levő mágnes reagál a közeledő hajó acéltömegére, és a gyújtó áramkört zárva felrobbantja a töltetet. A hang- v. akusztikai akna gyújtószerkezetét a közeledő hajó gépének v. csavarjának zöreje működteti. Az ellenséges ~ keresése, ill. robbantása az aknakereső hajók által vontatott v. azokra felszerelt különféle szerkezetek és berendezések útján történhet. víziászka : -r rákok vízibetegség : a kiterjedt vizenyőképződéssel (ödéma) járó betegségek laikus elnevezése. A vizenyőképződés számos betegség (májzsugorodás, szívelégtelenség, vesebetegségek) kísérő tünete lehet. vízibolha : bolharákok vízibusz : a Bp.-en először 1956-ban üzembe helyezett, kb. 150 személy szállítására szolgáló, zárt fedélzetű, alumínium lemezekből épült motoros hajók köznyelvi neve. A Duna fővárosi szakaszán rendszeres járatai vannak. A Balatonon is alkalmazzák. vízicsibe (Porzana) : a darualkatúak (Gruiformes) rendjének guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó madárnemzetség. Kis termetű madarak. A kis (P- parva) Mo.-on általánosan elterjedt és gyakori. Mocsarak, halastavak, gyékénnyel benőtt vízpartok lakója. A Földközi-tenger vidékén telel. Magvakkal, hajtásokkal, vízi rovarokkal, férgekkel, csigákkal táplálkozik. Gazdasági jelentősége nincs. A törpére (P. pusilla intermedia) Mo.-on ritkább. A közönséges r^> (P. porzana) nálunk országszerte előfordul. vízienergia, vízenergia : a vízben jelenlevő helyzeti, nyomási és mozgási —r energiák összessége. Az állóvíz helyzeti és nyomási energiát, az áramló víz pedig mind a 3 energiafajtát tartalmazhatja. Műszaki hasznosítása a -*■ vízikerék, a -> vízimalom és a vízturbinák révén történik. vízierőmű, vízerőmű : erőmű, mely a víz helyzeti energiáját (esését) a turbinában előbb kinetikai energiává (sebességgé), majd mechanikai munkává, a turbinával hajtott generátorban pedig villamos energiává alakítja át. Az erőtelepben a víz a turbinák járókerekét hajtja, ez pedig a közös tengellyel v. áttétellel csatlakozó villamos áramfejlesztőt, a generátort. A termelhető villamos energia mennyisége a rendelkezésre álló vízszintkülönbségtől és a másodpercenkénti vízhozamtól függ. A ~veket több szempont szerint osztályozhatjuk. A kis esésűek 15 m vízoszlop-magasságnál kisebb, a közepes esésűek 15—50 m közötti, a nagy esésűek 50—2000 m-ig változó esést hasznosítanak. A törpére 60 kW, a nagy~vek 10 000 kW feletti teljesítményt szolgáltatnak. A kis esésű ~vek elrendezés szerint lehetnek folyami erőmüvek (a vízlépcsőt előállító duzzasztómű és az energiatermelő erőtelep a folyó medrében egymás mellé épül); üzemvízcsatornás erőmüvek (csak a duzzasztómű kerül a mederbe, az erőtelep egy, a folyóból leágaztatott üzemvízcsatornába épül). A közepes és nagy esésű ~vek rendszerint tároló medencével vannak összekapcsolva. A nagy esésű ~ elrendezése háromféle lehet. Egyik esetben nyomóalagút, másutt üzemvízcsatorna és annak folytatásaként nyomócső vezeti a vizet az erőtelepbe. Ha az erőtelep a völgyzárógát testével egybeépült, gáterőmű a neve. Kis esésű ~ben Kaplan-rendszerű v. gyorsanfutó Francis-turbina, közepes esésűdben normálfutó Francis-, nagy esésűdben lassanfutó Francis-turbina v. a Pelton-kerék a leggyakrabban használatos erőgép. A kis esésű ~ teljesítőképessége nem állandó, hanem a vízhozam ingadozásaitól függ. A közepes és nagy esésű ~vek tároló medencéi lehetővé teszik a teljesítőképesség állandósítását, ill. azt, hogy a villamos energia termelése a fogyasztáshoz igazodjék. A folyókon épülő duzzasztóműveknek az erőmű vízszükségletén kívül a hajózás igényeit is biztosítaniuk kell. Ebből a célból a duzzasztómüvek mellé hajózózsilipekei, építenek. A duzzasztott víz végül a mezőgazdaság számára öntözésre is lehetőséget nyújthat. — A hőerőművekhez képest hosszabb építési időt, nagyobb beruházási költségeket igénylő műszaki létesítmény, ezzel szemben értékcsökkenése és fenntartási költségei gazdaságosabbak. Legjelentősebb ~vek a világon : az SZU-ban a Volgán Kujbisev közelében épült „Lenin” ~ 2,3 millió kW és a volgográdi 2,5 millió kW, az USÁ-ban a Columbia-f.-n a Grand Coulée 1,97 millió kW, az SZU-ban az Angarafolyón épül a bratszki 3,6 millió kW és a Jenyiszejen a krasznojarszki 5,0 millió kW kapacitású — Mo.-on a -rTiszalöki Vízierőmű a legnagyobb (11,5 ezer kW). — írod. Mosonyi E. : Kisesésű v. 1949 ; Mosonyi E. : Korszerű folyami v. 1952 ; Mosonyi E. : Vízierőhasznosítás. 1—2. köt. 1952—58. vízi fátyolkák (Megaloptera) : a recésszárnyúak (Neuroptera) egyik alrendje. Domború szárnyaik nyugalomban háztetőszerűen állnak. Lárváik vízben élnek. Ide tartozik a vízi fátyolka (Sialis lutaria) ; 14—16 mm hoszszú, barnás színű rovar. Szárnyai is barnán pettyesek. vízikerék : a vízenergia hasznosításának legősibb gépe. Az alulcsapott ~et a víz mozgási energiája, sebessége (folyami vízimalom), a felülcsapottat a víz helyzeti energiája, súlya mozgatja. Az energiaátalakítás hatásfoka igen rossz: 0,5—0,75%. A gép lassú (2—10 fordulat/perc), nagy és nehézkes, mindig fogaskerék-áttételt igényel. Ma már csak elvétve alkalmazzák. — A ^et az ókori indiai, asszír, egyiptomi, kínai népek is ismerték, első leírása időszámításunk elejéről származik. Az alulcsapott~ az i. sz. 4. sz.-ban vált ismertté. A középkorban a~eket malmok hajtására, bányavíz emelésére használták. A 18 —19. sz.-ban a gépi kovácskalapácsokat is hajtották ~kel. vízilabdázás, vízipóló : angol eredetű, csapatban játszott labdajáték. Angliában 1876-ban dolgozták ki nagyjában ma is érvényben levő szabályait. Mo.-on 1896-ban 45 Új Magyar Lexikon VI.