Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 6. S - Z - Új magyar lexikon 6. (Budapest, 1962)
V
7 06 vízkészlet ismerték meg. 1904 óta olimpiai versenyszám. Nyitott v. fedett úszómedencében két kapura játsszák. A játéktér 27 X 18 m-nél nagyobb nem lehet, a víz mélységének legalább 1,50—2 m-nek kell lenni. A kapu szélessége 3 m, vízszint feletti magassága 90 cm. A labda 68 cm kerületű, gumibelsejű bőrlabda, súlya 450—500 g. A csapat 7 tagból áll. A játékidő 4x5 perc. A játékvezetőn kívül gólbírák és időmérők is közreműködnek a mérkőzéseken. Egyike a legnagyobb magyar sikereket hozó sportágaknak. Hazai újjászervezője Komjádi Béla volt. — írod. A v. versenyszabályai. 1953 ; Schlenker—Sárkány— Nádas : A v. alapismeretei. 1954. vízilófélék (Hippopotamidae) : a patások (Ungulata) rendjének párosujjúak (Artiodactyla) alrendjébe tartozó, nem kérődző család. Közepes v. nagy termetű állatok. Erős végtagjaik négyujjúak, bőrük csupasz, farkuk Nílusi víziló kicsiny. Szemfogaik jól fejlettek. Növényevők. Két faja közül a törpe víziló (Choeropsis liberiensis) Ny-Afrika mocsaras erdeiben él. A kifejlett nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) testhossza 380—400 cm, súlya 20 q, Afrika folyóiban és tavaiban él. vízimalom : vízfolyás által hajtott kerekes malom ; a víz a kerék lapátjait v. felülről (felülcsapó v. alulról (alulcsapó ~) mozgatja. Mo.-on ma már csak muzeális jelleggel tartanak üzemben néhány vízimalmot (-^hajómalom, ). vízió {lat.) : látomás, jelenés, rémkép ; érzékcsalódás, káprázat, a felizgatott képzelet játéka. víziorgona, hydraulis : az orgona ősi alakja. Leírásból és rajzból ismerjük a görög Ktészibiosz ~ját kb. i. e. 170-ből, melynél víznyomás szabályozta a légáramot. Nevezetes az Aquincumban talált ~ az i. sz. 3. sz.-ból. vízipóló : —► vízilabdázás vízi poloskák (Hydrocoridae) : a szívókás rovarok (Rhynchota) rendjében a poloskák (Iíemiptera) alrendjébe tartozó rovarok. Víz alatt is tudnak úszni. Ragadozók. A halivadékban kárt tesznek. Ide tartozik a lapított testű, állóvizekben élő vízi skorpió (Nepa rubra), a megnyúlt ellipszis alakú hátonúszó poloska (Notonecta glauca), a vízfenéken élő törpe búvárpoloska (Micronecta scholtzi) stb. vízirigó (Cincius cinclus orientalis) : az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének ~félék (Cinclidae) családjába tartozó madárfaj. Háta sötétszürke, melle fehér. Gyors folyású patakokban a víz fenekén keresi rákokból, tegzes lárvákból, vizibogarakból, ritkán halivadékból álló táplálékát. Európában, Ázsiában, É-Afrikában él. Kizárólag hegyi patakok környékén tartózkodik. Mo.-on a Bükkben, a Mátrában, a Börzsönyben és az Eperjes-Tokajihegységben található. vízisí, hidroskí : a síléchez hasonló kiképzésű, kb. 2 m hosszú, gumiból, vászonból és fából összeállított, levegővel teli úszótest, melyet a sportoló lábaira erősítenek, aki ezek segítségével (rendszerint motorcsónak vontatásával) halad a vizen. Ugródeszka segítségével ugrásokat is hajtanak végre ~vel. A ~sport fejlődése kezdeti stádiumban van, első világbajnokságát 1956-ban, Torontóban rendezték meg. Kezdeti fokon Mo.-on is művelik. vízisikló (Natrix natrix) : a pikkelyesek (Squamata) rendjének kígyók (Ophidia) alrendjébe tartozó hüllőfaj. Pejének két oldalán egy-egy félhold alakú, fehér v. sárga folt van. Mo.-on mindenütt elterjedt. Apró halakkal, békákkal táplálkozik. A tógazdaságok szempontjából káros. vízi siklőszán : deszkalap, melyet hosszú kötélen motorcsónak vontat maga után. A sportoló a deszkán állva fogja a vontatókötelet. A deszkát két széles talpú síléccel is szokták helyettesíteni, vízi skorpió ; —*- vízi poloskák víziszony : —*- veszettség vizit {lat.—ném.) : látogatás ; orvosi látogatás, orvosi vizsgálat. vizitáció, vizitálás {lat.-ból): vizsgálat, ellenőrző vizsgálat, megvizsgálás. vízi termesztés : -+hidropónikus termelés vízitüdő, tüdőfa : a víz oldott oxigénjének felvételére szolgáló tüdőjellegű szerv. A tengeri uborkákban fordul elő. vízityúk (Gallinula chloropus chloropus) : a darualkatúak (Gruiformes) rendjének guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó fogoly nagyságú madár. Zöldesbarna, csak homlokát díszíti vörös bőrpajzs. Vízinövényekkel benőtt tavakon úszkálva keresi növényekből és rovarokból álló táplálékát. Az egész Földön elterjedt, Mo.-on is gyakori. A telet Afrikában tölti. Gazdasági jelentősége nincs. vízjegy, vízjel: egyes papirosfajtákon látható áttetsző ábra, betű v. betűcsoport. A papírgyártás fejlődésének kezdetén a híg rongypépet dróthálókkal merték ki (melynek közepére mintákat fontak) s a papírt ezután préselték és szárították. A minta helyén a papír vékonyabb lett, és átvilágítás esetén (pl. világosság felé fordítva) a minta láthatóvá vált. Ezek a ~ek a papírgyárak jelzéseire szolgáltak, s a régebbi írások v. nyomtatványok korára és keletkezési helyére következtethetünk belőlük. A legrégebbi ~es papír, melynek gyártási évét ismerjük, 1282-ből származik. A gépi papírgyártás elterjedése után a finomabb papírokat továbbra is ellátták védjegyként szolgáló ~ekkel, bár ezeket már utólag préselték be a nedves papírba (-r márka). Ma a~ek leginkább értékpapírok, bankjegyek, bélyegek hamisításának megnehezítésére szolgálnak. vízjelző szolgálat : a folyók és tavak napi vízállásainak közzétételével, a vízállás előrejelzésével foglalkozó hivatalos szolgálat. Hazánkban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet feladatkörébe tartozik. vízfcapacitás, víztartó képesség, VK: az a vízmennyiség, melyet a talaj a Föld nehézségi erejének leszivárogtató hatása ellenében meg tud kötni, azaz vissza tud tartani. Nagysága talajonként változó, de a szemcsenagyság, a szerkezet, a kicserélhető kationok minősége és mennyisége, valamint a pórusok mérete és száma is befolyásolja, Homokos és humuszszegény talajokban kisebb, kötött, humuszban gazdagabb talajokban mindenkor nagyobb. Növénytermesztési szempontból az a legkedvezőbb, ha a talaj a ~ értékének átlag 80%-áig van telítve. vízkeménység : a víz összes alkáliföldfém- (Ca és Mg) tartalma. Á változó keménységet hidrogénkarbonálok, az állandó keménységet a vízben oldott egyéb kalcium- és magnéziumsók (szulfátok, kloridok stb.) okozzák. Fokokban szokás megadni. Nálunk főleg a német keménység! skálát használják. Használatos még az angol és a francia keménységi fok. 1 német keménységi fok (nk°) az a amelyet 10 mg kalciumoxiddal egyenértékű oldott kalcium- v. magnéziumvegyület okoz 1 liter vízben ; ez megfelel 1,25 angol és 1,79 francia keménységi foknak. Kemény vízben rosszul habzik a szappan, a kazánban -► kazánkő rakódik le belőle. VízlágyításseX szüntethető meg. vízkészlet : valamely nagyobb területegység (ország, v. országrész) felszíni és föld alatti vizeiből nyerhető és. felhasználható vízmennyiség, amelynek folyamatos kitermelése sem az illető terület vízháztartási mérlegének egyensúlyát, sem az egyes vízgazdálkodási ágak érdekeit károsan nem befolyásolja. Meghatározására egyelőrecsak becslés jellegű eljárásokat alkalmaznak. vízilófclék