Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
L
/ L ♦Lábatlan: nk., Komárom m., dorogi j. L: 5970 (1980). Finn kooperációval készült új vékonypapírgyára az iparágazat legmodernebb nagyüzeme. A községben faház-készítő szövetkezet működik. A vörös mészkő (ún. „piszkei márvány”) bányászata ma Tardosbányán folyik. ♦lábazat: külső falaknak a terepszinttel érintkező szakaszain, valamint a helyiségek falainak alján különböző magasságig, időtállóbb anyagokból (beton, terméskő, műkő, megfelelő tégla, cementhabarcs stb.) kialakított rész. A falsíkkal szinelhet, tőle elő-visszaugró lehet. Védi a falat és architektonikus célokat is szolgál. ♦labdarúgás: Az érvényben levő adatok: a játéktér mérete 100—110 m hosszú, 65—75 m széles; a kapufa vastagsága 12 X 12 cm; a kapu 732 cm széles, 244 cm magas; a labda kerülete 68—71 cm, súlya 396—453 gramm. ♦labirintus: — 3. besugárzó állomások, radiográfiai laboratóriumok stb. sugárvédelmi épületrésze, amely többszöri iránytöréssel biztosítja, hogy a besugárzó kamrában levő nagy dózisteljesítmény a sugárzás többszöri szóródása révén a helyiség bejáratáig a megengedett szint alá csökkenjen. labirintus-tánc: az egymást követő kéz-, ill. vállfogással láncot alkotó táncosok elsősorban lakodalomban járt tánca. Az élen táncolót mindenben utánozva, kígyózva haladnak. A körtáncokkal, lánctáncokkal, sortáncokkal rokon tánc. Labii? [labis], Nicolae (1935—1956): román költő. A modern román líra egyik jelentős egyénisége. Indulatos hangon szól a társadalmi harctól megrettenő emberről. — Magyarul megjelent művei: Mókaft kalandjai (mesék, 1963); Legszebb versei (1970). Labor Műszeripari Művek (Bp.): 1963-ban jött létre az Esztergomi Műszeripari Művek és a bp.-i Laboratóriumi Felszerelések Gyárának egyesülésével. Az esztergomi gyárat 1936-ban, a bp.-i gyár elődjét 1899-ben alapították. A ~ elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban alkalmazott szériavizsgálatokhoz gyárt kutatási műszereket; így vetőmag- és takarmányvizsgáló készülékeket, virológiái és bakteriológiai műszereket, sterilező készülékeket. Készít univerzális laboratóriumi eszközöket, valamint célműszereket a vegyipar, az olajipar, a környezetvédelem, a közegészségügy stb. számára. ♦Lacisz, Vilisz Tyenyiszovics: szovjet-lett író. 1966-ban meghalt. Lackó Miklós (1921— ): történész, a történelemtudományok doktora (1978). Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója és osztályvezetője. 19—20. sz.-i társadalomtörténettel, a közép-kelet-európai fasiszta irányzatokkal és rendszerekkel, újabban főként 20. sz.-i művelődés- és eszmetörténettel foglalkozik. — Főbb művei: A magyar ipari munkásság összetételének alakulása 1867—1944 (1961); Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935—44 (1966); Válságok—választások (tanulmányok, 1975). lac-operon (lat.-gör.): az Escherichia coli baktérium tejcukorfelvevő és -bontó enzimjeit meghatározó gének és azok szabályozó elemeinek közös neve. E legtöbbet vizsgált szabályozó rendszer tanulmányozása vezetett az — operon-elmélet felállításához. Lacotte [lakott], Pierre (1932— ): francia balett-táncos. koreográfus és pedagógus. 1955-től a párizsi Opera magántáncosa. Ugyanabban az évben saját együttest alapított. 1956—57-ben a New York-i Metropolitan Opera magántáncosa. A párizsi Operában tanít. — Főbb koreográfiái: Josse de Paris (1955); Concertino (1959); Numeros (1962); A szilfid (1971). ♦Laczkovics János: testőr, a jakobinus mozgalom résztvevője. Születési éve helyesen 1754. Laczó István (1904—1965): operaénekes (tenor), érdemes művész (1963). 1935-től a bp.-i Opera magánénekese. Számos sikeres külföldi vendégszereplése volt. — Főbb szerepei: Cavaradossi (Puccini: Tosca); Kalaf (Puccini: Turandot); Otelló (Verdi). ♦Ladányi Ferenc: színész. 1965-ben meghalt. ♦Ladányi Józsa: sebész, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1965). 1950-ben a debreceni II. sz. sebészeti klinika megszervezője és 1970-ig, nyugállományba vonulásáig igazgatója. 1962—1965-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese. Elsősorban hasi sebész, de kiemelkedő eredményeket ért el a plasztikai sebészetben is. 1947-ben sikerült baleset nyomán lemetszett ujjpercet replantálnia. 1926-tól 50 éven át folytatott vizsgálatokat a Hajdúságban egy endémiás golyvás góc populációján. A nyúlajak és farkastorok műtéti korrekcióját és rehabilitációját, a bőrpótlásnál a szöveti ragasztóanyagok használatának problémáit kutatta. — Főbb művei: Gyakorlati sebellátás (1957); Sebészeti diagnosztika körzeti orvos számára (1971); Nyálajak—farkastorok (1975). Ladányi Mihály (1934— ): költő, műfordító, József Attila-díjas (1963, 1978). Verseiben a mindennapok aktualitásai, korunk jellemző társadalmi, szociális és etikai jelenségei foglalkoztatják. — Verseskötetei: Az út kezdete (1959); Öklök és tenyerek (1961); Dobszóló (1967); Élhettem volna gyönyörűen. Válogatott versek 1959—1969 (1970); Se csillaga, se holdja (összegyűjtött versek, 1974); Föld! Föld! (1977); Torkomban sóhajokkql (1980). Ladenburg, Albert (1841—1911): német kémikus, egyetemi tanár. Előállította az első kvaterner szénhidrogén-vegyületet, a benzol háromdimenziós származékát és az első mesterséges alkaloidot: a konünt. Ladó László (1919— ): közgazdász, a közlekedéstudományok doktora (1969), egyetemi tanár. A szervezés elméletével és módszertanával, vállalati gazdaságtannal (információs rendszerek, anyagmozgatási, tervezési, gazdaságossági számítások) foglalkozik. — Főbb művei: Adatfeldolgozó rendszerek és gépek (1965); Az ipari folyamatok mozgatási elemei (1971); Szervezéselmélet és módszertan (1979). ♦Ladomerszky Margit: színésznő. 1979-ben meghalt. ♦Ládpetri: 1958-ban határában újra önállóvá vált az 1950 előtti két község: Sajólád, Sajópetri. LAFTA, Latin American Free Trade Association: —Latinamerikai Szabadkereskedelmi Társulás LAGEOS,Laser Geodynamics Satellite (ang. ’geodinamikai lézerhold'): amerikai (USA) geodéziai mesterséges hold. Feladata stabil, jól meghatározott pályán mozogva geodinamikai vizsgálatok végzése. 1976-ban bocsátották fel; felhasználható mind geometriai, mind dinamikai módszerrel a