Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
F
Franyó 186 Frisch »Franyó Zoltán ( —1979): romániai magyar író, műfordító, Herder-díjas (1970). Születési éve helyesen 1887. Kitüntetései : a Román írószövetség különdíja (1977), a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1978). — Újabb művei: A pokol tornácán (válogatott publicisztikai írások, 1969); Lírai világtájakról (műfordítások, 1974); Atlantiszéi (műfordítások, 1978). Franz, Günther (1902— ): német (NSZK) történész, egyetemi tanár. Fö kutatási területe a német agrártörténet. Ő indította meg a Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie c. folyóiratot. — Fontosabb művei: Der deutsche Bauernkrieg (197010); Der 30-jährige Krieg und das deutsche Volk (1940); Bücherkunde zur deutschen Geschichte (1951); Quellen zur Geschichte des deutschen Bauernstandes (I—II., 1963—70); Geschichte des deutschen Bauernstandes (1970). Fraser [frézer], Dawn (1937— ): ausztrál gyorsúszónő, olimpiai bajnok, edző. 1956-ban Melbourne-ben, 1960-ban Rómában, 1964-ben Tokióban olimpiai aranyérmes. Kilencszeres világcsúcstartó. Az első nő, aki 1 percen belül úszott a 100 méteren (59,9 másodperc, 1962). Fraser, John Malcolm (1930— ): ausztrál politikus, miniszterelnök (1975-től). 1955 óta parlamenti képviselő. 1962—66-ban a parlamenti külügyi bizottság tagja, 1966—-68-ban és 1969—71-ben hadügyminiszter, 1968—69-ben és 1971—72-ben közoktatási és tudományos ügyek minisztere volt. 1975-től a Liberális Párt parlamenti csoportjának vezetője. *Fréchet, René Maurice: francia matematikus. 1973-ban meghalt. ‘Freetown [fritaun]: Sierra Leone fővárosa. L: 214 000 (1974). Az ország legfontosabb kereskedelmi, közlekedési és kulturális központja. Cementgyár létesült, faipara, textilipara, valamint pálmaolaj-feldolgozó, rizshántoló üzemei jelentősek. Frei Montalva, Eduardo (1911— ): chilei politikus és jogász. A Kereszténydemokrata Párt egyik alapító tagja (1935), 1957-től a párt elnöke. 1935-től 1937-ig szerkesztette az El Tarapacá c. napilapot. 1964-től 1970-ig köztársasági elnök. 1973 óta a Pinochet-rendszerrel szemben álló polgári ellenzék egyik vezetője. Freinet [frené], Célestin (1896—1967): francia pedagógus. Megalapította a Laikus Iskola Szövetkezetei (CÉL), amelyben követői tömörültek. 1925-ben az első nyugati delegációval utazott a SZU-ba. Pedagógiáját a gyermeki aktivitásra, az alkotó gyermeki munkára, a tanulók közösségi életére alapozta. Pedagógiai jelszava: az iskolának az életre kell nevelnie.— Fő müve: Les méthodes dans Iá pédagogie moderne (1956). Frénaud [frenó], André (1907— ): francia költő és műfordító. Gondolat- és élményvilágára hatott az egzisztencialista filozófia. Költészetét a humánum keresése jellemzi. József Attilától is fordított. — Magyarul megjelent művei: A szerelem árnyéka (válogatott versek, 1965); Háromkirályok (válogatott versek, 1968). *Frenyó Vilmos: növényfiziológus, a biológiai tudományok doktora (1965). — Újabb műve: Rejtelmes-e a növényi élet? (1970). »Freud Géza ( —1979): matematikus. 1974-től külföldön élt. *Freund Mihály : kémikus, címzetes egyetemi tanár. — Főbb művei: Az ásványolajipar (1956); A paraffin (1971). Frey-Wyssling, Albert (1900-— ): svájci botanikus, egyetemi tanár. Kutatási területe a növényfiziológia és genetika, ezen belül a citoplazma és a sejtfal szubmikroszkopikus szerkezetének vizsgálata. — Főbb művei: Elektronenmikroskopie (1951); Das Submikroskop; Struktur des Cytoplasmas (1955). »Frii, Martin; Fritsch ( —1968): cseh filmrendező. — Ismert filmjei még: A revizor (1933); A tizenkét szék (1933); Jánosik (1936); Csók a stadionban (1947); Milliomos úr szerelmes (1949); Szigorúan bizalmas bemutató (1967); Életem legjobb nője (1968). Dokumentumfilmeket is forgatott. *Fricsay Ferenc: karmester. 1963-ban meghalt. Frideczky Ákos (1900—1974): szlovákiai magyar mezőgazdász. főiskolai tanár. Jelentős munkásságot fejtett ki a búza- és kukoricatermesztés, a talajművelés és trágyázás terén. — Fő műve: A búza jobb bokrosodásának kihasználása a termésfokozás céljából (1939). Fridell, Folke (1904— ): svéd író. Dokumentum jellegű, társadalomkritikai regényei gyári munkások körében játszódnak. írásait tárgyilagosság, a nyelv nagyszerűsége és lélekábrázolás jellemzi. — Művei: 'Saját erődből’ (regény, 1949); ’Hegyibeszéd’ (elbeszélések, 1951); 'Gerenda a szemedben’ (regény, 1955). Fried, Erich (1921—- ): osztrák költő, elbeszélő, műfordító. 1938 óta Londonban él. Állásfoglalásaiban is elkötelezett kommunista művész. — Kötetei: 'Intő versek’ (1964); 'és Vietnam és’ (1966); ’Felhívás nyugtalanságra’ (1972). Elbeszélései: ’Majdnem minden, ami csak lehetséges' (1975). Friedenthal [frídntál], Richard (1896—1979): német író. 1938-ban Angliába emigrált, Londonban maradt. Regényt írt Cortez hadjáratáról: ’A hóditó’ (1929). Jelentősek életrajzi regényei. — Főbb művei: Händel (1959); Leonardo da Vinci (1959); Goethe élete és kora (1963, magyarul 1971); Luther élete és kora (1967, magyarul 1973). Friederichs [frideriksz], Kari (1878—1969): német (NSZK) ökológus, entomológus. A kókuszdió kártevőivel foglalkozott, a biológiai védekezés módszerét alkalmazta. Az ökológiai szemlélet bevezetője a növényvédelmi rovartan területén. Friedman [fridmen], Milton (1912— ): amerikai (USA) közgazdász, egyetemi tanár, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja (1973), közgazdasági Nobel-díjas (1976). 1948 óta a közgazdaságtan professzora a chicagói egyetemen. A mennyiségi pénzelmélet képviselője, elgondolásai szerint az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia. — Főbb művei: Essays in Positive Economics (1953); A Theoretical Framework for Monetary Analysis (1972) ; Price Theory (1976). Friedrich, Hugo (1904—1978 ): német (NSZK) irodalomtudós, romanista. 1937-től a freiburgi egyetem professzora. Müveiben a modern regényforma fejlődését vizsgálta, középpontba helyezve a műalkotás történetileg módosuló értékviszonyait. — Főbb művei: Drei Klassiker des französischen Romans(1939); Struktur der modernen Lyrik (1956). Friedrich, Walter ( —1968): német (NDK) biofizikus. 1951—56-ban az NDK Tudományos Akadémiájának elnöke. Frigyes, IX. (1899—1972): 1947-től haláláig Dánia királya. Frigyes Andor (1922— ): gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1973), egyetemi tanár (1963) a Budapesti Műszaki Egyetemen. Munkásságából kiemelkedik az első hazai villamos elven működő (mágneses erősítős) folyamatszabályozó berendezés megtervezése. Újabban az online, real-time számítógépes folyamat-identifikáció területén dolgozik. *Frigyesi József ( —1967): nőgyógyász, az orvostudományok doktora (1952). Friheten: a Norvég Kommunista Párt 1923-ban alapított, Oslóban megjelenő hetilapja. *Frings, Theodor: német filológus, germanista. 1968-ban meghalt. »Frisch, Kari von: német (NSZK) fiziológus, Nobel-díjas (1973) . Fiziológiai v. orvostudományi Nobel-díjat kapott K. Lorenzca1 és N. Tinbergemtel megosztva az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézésére vonatkozó felfedezéseiért. ‘Frisch, Max: svájci német író. — Újabb, magyarul is megjelent művei: Játék az életrajzzal (dráma, 1969); Stiller (regény, 1970); Homo Faber (regény, 1971); Drámáik (1978). Frisch, Ragnar (1895—1973): norvég közgazdász, egyetemi tanár, a Norvég Tudományos Akadémia tagja (1931), Nobeldíjas (1969). 1931-ben az oslói egyetem professzora volt. Elsősorban matematikai közgazdaságtannal foglalkozott. Az ökonometria egyik megteremtője (az elnevezés is részben tőle származik). Nevéhez fűződik a közgazdasági vizsgálatok statikus és dinamikus módszerének értelmezése. Kutatta a matematikai modellek gazdasági döntésekben és a tervezésben való alkalmazásának lehetőségeit. A közgazdasági Nobel-