Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
A
Apollo 42 APT indították kétlépcsős Saturn—1 hordozórakétával, ill. ennek továbbfejlesztett háromlépcsős változatával, a Satum— V-tel. Az alapelv, amelynek alapján a nagyobb űrhajóegyüttest egyetlen rakétával a Hold körzetébe vagy a Holdra lehet juttatni, W. Hohmanntól származik. Az ~-program nagy jelentőségű műszaki, tudományos eredményekhez vezetett. Az ~ -kísérletek következtében annyi megfigyelés, adat, elemzésre váró kőzetminta gyűlt össze, hogy további tízéves kutatási program kidolgozását tette szükségessé. — A kísérletekhez három fő részből álló ~-űrhajórendszert fejlesztettek ki, amelynek fő részei az ~ parancsnoki kabin, az ~ műszaki egység és a Lunar Module holdkomp. Az űrhajórendszer össztömege indításkor, hajtóanyaggal együtt mintegy 45 000 kg volt. Kezdetben a három egység a hordozórakéta burkolata alatt helyezkedik el, majd a pályán a harmadik fokozatból kiemelik, s ettől kezdve a hordozórakétától függetlenül folytatja útját a Hold térsége felé. — A program keretében az első ember nélküli kísérletek után 1967-ben három űrhajós, Grissom, White és Chaffee a földi ellenőrző kísérletek közben a parancsnoki kabinban keletkezett tűz miatt meghalt, a műszerek, berendezések megsérültek. Ezután a tervezők a parancsnoki kabint átdolgozták, tűzbiztos anyagokat alkalmaztak. — 1968. dec. 21-én az ~—8 űrhajó kabinjában F. Bormann, J. Lovell és W. Anders elérték a Hold körzetét, körülrepülték azt, majd visszatértek a Földre. — 1969 márciusában az -----9 űrhajó háromfőnyi személyzete Föld körüli pályán sikeresen kipróbálta az ún. „holdkompot”. — 1969 májusában az ~—10 űrhajó megkerülte a Holdat, Hold körüli pályán leválasztották a holdkompot, amely önállóan manőverezett a Hold körül. — 1969. júl. 16-án az ~—11 űrhajó sikeresen elérte a Holdat és 21-én hajnalban elsőnek Neil Armstrong, utána Edwin Aldrin a Holdra lépett, az űrhajóban maradt társuk Michael Collins volt. Az űrhajósok műszereket helyeztek el a Holdon, kőzetmintákat vettek. Júl. 24-én visszatértek a Földre. — Az ~—12 űrhajó fedélzetén Charles Conrad, Richard Gordon és Allan Bean űrhajósokkal 1969. nov. 14. és nov. 24. között sikeres Holdra szállást hajtott végre. Conrad és Bean űrhajósok több mint 30 órát töltöttek a Holdon. Az 1970. ápr. 11-én indított -----13 űrhajó megsérült, de a holdkomp épségben maradt. Rakétáinak segítségével sikerült az űrhajósokkal a Földre visszahozni. — Az -----14 űrrepülése, a harmadik sikeres holdexpedíció (1971. jan. 31.—febr. 9.) lényegében a sikertelen -13 megismétlése volt. Az űrhajórendszer parancsnoka A. B. S. Shepard, a parancsnoki kabin pilótája A. R. Roosa, a holdkomp pilótája E. D. Mitchell volt. A kijelölt leszállási hely először volt felföld. Két kiszállás alkalmával Mitchell és Shepard 43 kg-nyi holdkőzetet gyűjtöttek a holdkomp kb. 4 km-es körzetében. A kísérlet célja: a Hold—Föld-távolság nagy pontosságú mérésének beindítása, a terra-vidékek anyagának tanulmányozása, a Hold szeizmikus tevékenységének aktív mérése a belső szerkezet megismerése érdekében, valamint a Hold környezetében a töltött részecskék irány-, tömeg- és energiaeloszlásának mérése, a Hold lokális, mágneses terének vizsgálata. — Az ~—15 útja az első a bővített kutatási programmal végrehajtott Holdra szállások közül (1971. júl. 26.). Parancsnoka D. R. Scott, a parancsnoki kabin, az Endeavour (ang. ’igyekezet, törekvés’) pilótája A. M. Worden, a holdkomp, a Falcon (ang. ’sólyom’) pilótája J. Irwin. Az űrrepülés célja a korábban megkezdett kutatások intenzív folytatása volt. Az asztronauták mozgását holdautó könnyítette meg, amellyel 27,9 km-t tettek meg. A holdkomp 7 km sugarú körzetében 77 kg-nyi kőzetmintát gyűjtöttek. Hold körüli parkolópályán a gravitációs tér szerkezetének, valamint a napszél hatásának vizsgálatára Hold körüli pályára juttattak egy műszeres holdacskát. Az űrhajó 7 nap és 12 órás repülés után tért vissza. — Az -----16 a második, kibővített tudományos programmal végrehajtott Holdra szállás (1972. ápr. 16—27.). Az űrhajórendszer parancsnoka J. W. Young; a parancsnoki kabin, a Casper pilótája T. K. Mattingly, a holdkomp, az Orion pilótája pedig Ch. M. Duke. Az űrrepülés célja az-----15-tel megkezdett átfogó holdkutatási és megfigyelési program folytatása. Az Orion 71 órát töltött a Holdon, az asztronauták elektromos meghajtású holdautóval 27,1 km-t tettek meg, 99 kg holdmintát gyűjtöttek- A parancsnoki kabin főhajtóművében történt meghibásodás és más technikai nehézségek miatt az űrrepülés idejét 25 órával csökkenteni kellett. Az 17 útja az ~ -program utolsó Holdra szállása (1972. dec. 7—19.), a kísérletsorozat tudományos szempontból a legeredményesebb és leghoszszabb (304 óra 31 perc) űrrepülése. Az ~ űrhajó parancsnoka E. A. Cérnán, a parancsnoki kabin, az America pilótája R. E. Evans, a holdkomp, a Challenger (ang. ’kihívó’) pilótája pedig H. H. Schmitt geológus. A holdkomp a Taurus— Littrow-térségben, hegyekkel körülvett, mély völgyben szállt le. E felföld kutatásának fontosságát az is indokolja, hogy a meredek hegyoldalak lába többféle kőzettípusból tevődik össze, a felhalmozódott törmelék 2200 m magas hegyről került a völgybe. Az űrhajósok 35,8 km utat tettek meg a holdautóval és 113 kg kőzetmintát gyűjtöttek. *Áporka: nagyközségi ktk., Pest m„ ráckevei j. Tanácsszékh: Kiskunlacháza. L: 1101 (1980). ‘Aporliget: 1975. júl. 1-étől -►Bátorliget. *Apostag: ötk., Bács-Kiskun m., kalocsai j. L: 2387 (1980). *apostilb, asb: Az Sí mértékegység-rendszerben nem hasz- 1 cd nálják. 1 asb = — —t, (cd=kandela). 7Г ms ‘Apostol, Gheorghe: román kommunista-politikus. 1952— 54-ben és 1961—68-ban a minisztertanács első elnökhelyettese, 1955—1961 között és 1968—-69-ben a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. 1969-ben a munkájában elkövetett hibák és a kommunista erkölcs szabályai megsértésének indokával leváltották tisztségeiből. ‘Appleton, Sir Edward Victor: angol fizikus. 1965-ben meghalt. Applications Technology Satellits: —ATS ‘Apponyi György, gróf: konzervatív politikus. Halálának éve helyesen 1899. approximáció (lat.-ból), közelítés: matematikai eljárás ismeretlen mennyiségek, függvények közelítő pontosságú meghatározására. approximációelmélet: (mat) függvényeknek a legegyszerűbb analitikus eszközökkel való közelítő előállításával foglalkozik, többnyire a matematikai analízisből vett eszközökkel. Legegyszerűbb analitikus eszközökön a racionális v. trigonometrikus polinomokat, a racionális függvényeket értjük. ‘Áprily Lajos ( —1967): költő, műfordító,az MTA tagja (1934—1949), József Attila-díjas (1954). Az erdélyi magyar irodalom egyik jelentős folyóiratát, az Erdélyi Helikont. szerkesztette (1926—1929). Még ez évben (1929) Bp.-re költözött, Ravasz Lászlóval a Protestáns Szemlét szerkesztette. 1934-től a Baár-Madas Lánynevelő Intézet igazgatója volt, 1943-ban lemondott állásáról, mert a zsidótörvényt nem volt hajlandó végrehajtani iskolájában. — Főbb művei: Idahegyi pásztorok (verses dráma, 1929); Abel füstje (versek, verses drámák, 1957); Megnőtt a csend (versek, 1972); Válogatott versei (1977). ♦Apró Antal: politikus. 1957-től a Minisztertanács elnökhelyettese, 1959—1971 között Mo. állandó KGST-képviselője, 1971-től az Országgyűlés elnöke. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1957—1980-ban a Politikai Bizottság tagja. A Magyar Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) elnöke. — Művei: A szocialista országok gazdasági együttműködés séért (1964); A KGST-országok gazdasági együttműködése és a magyar népgazdaság (1968); A szocializmus építésének útján (1975). apróvad: vadászati gyűjtőfogalom. Ide tartoznak a mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, fogoly, fürj, császármadár, szalonka, vadmacska, borz, pézsmapocok, nyest, nyuszt, görény, menyét, róka, hermelin. APT, Automatic Picture Transmission (ang. ’automatikus képtovábbító rendszer’): amerikai (USA) meteorológiai műholdak fedélzetén alkalmazott képtovábbító rendszer, látható és infravörös tartományban működő kamerával. A Földről és a felhőzetről azonnal közvetít felvételeket. A képtovábbítás képtávíró-szabvány szerint történik, ezért