Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
B
60 Balázs Béla-dij Főbb koreográfiái: Diótörő(1954); Bugaku (1963); Variations (1966); Who Cares? (1970). Balassa György (1913— ): klarinétművész, Liszt Ferenc-dijas (1953). Több tanulmányt írt a klarinétoktatás módszertanáról. ♦Balassa Imre; zeneíró, dramaturg. 1974-ben meghalt. Balassa Iván (1917— ): agráretnográfus, a történelemtudományok (néprajz) doktora (1966), a Dán Királyi Tudományos Akadémia tagja (1978), Herder-díjas (1979). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese (1966- tól). — Főbb művei: A magyar kukorica (1960); Földművelés a Hegyközben (1964); Az eke és a szántás története Magyarországon (1973); Lápok, falvak, emberek (1975); Magyar néprajz (Ortutay Gyulával, 1979). Balassa Sándor (1935— ): zeneszerző, Erkel Ferenc-díjas (1972), érdemes művész (1978). A Magyar Rádió zenei rendezője. — Főbb művei: Requiem Kassák Lajosért (1974); írisz (1976); Lupercalia (1977); Ütősquartett (1977),Cantata Y (1977); Az ajtón kívül (opera, 1978). ♦Balassagyarmat: város, Nógrád m., középfokú központ. L: 18 347 (1980). A 60-as évek derekától főként könnyűipara fejlődött. Fontosabb létesítményei: cipőgyár, bútorgyár, nyomda, finomkötöttáru-gyár, kábelművek, fémipari üzem. Közúti határátkelőhely Csehszlovákia felé. ♦Balassi Menyhárt: főnemes. 1510 körül született. ♦Balástya: ötk., Csongrád m., szegedi j., Alsófokú központ. (Szeged területéből alakult 1950-ben. Korábbi neve Felsőközpont.) L: 4373 (1980). ♦Balatonakali: ktk., Veszprém m., veszprémi j., tanácsszékh.: Balatonudvari. L: 529 (1980). ♦Balatonaliga: 1961 óta Balatonvilágoshoz tartozik. ♦Balatonalmádi: nagyközségi ktk., Veszprém m., veszprémi városkörnyék, tanácsszékh., kiemelt alsófokú központ. L: 6881 (1980). Belterületéhez tartozik Káptalanfüred és Budatava, 1971-ben hozzácsatolták Vörösberényt. Balaton-átúszás: a magyar úszósport leghosszabb távú állóvízi versenye. Az első ~t 1880-ban Szekrényessy Kálmán nyerte, Siófokról Balatonfüredre úszott, s a 12 km-es távot 6 óra 45 perc alatt teljesítette. Legújabban a balatoni sportélet hírverő eseményeként évenként megrendezik. A mai legjobb teljesítmények három óra körül mozognak. ♦Balatonberény: ktk., Somogy m., marcali j., részleges alsófokú központ. Tanácsszékh.: Balatonszentgyörgy. L: 1334 (1980). 15. sz. gótikus ref. temploma műemlék. ♦Balatonboglár: 1979-től — Boglárlelle néven. ♦Balatonbozsok: 1966-ban Enyinghez csatolták. ♦Balatonederics: ktk., Veszprém m., tapolcai j., tanácsszékh., alsófokú központ. L: 1294 (1980). Nevezetes 13. sz.-i r. k. temploma és arborétuma. ♦Balatonendréd: ktk., Somogy m., siófoki városkörnyék. Tanácsszékh.: Zamárdi. L: 1445 (1980). ♦Balatonfenyves:«nagyközségi ktk., Somogy m., marcali j. Tanácsszékh.: Fonyód. L: 1972 (1980). ♦Balatonfőkajár: ktk., Veszprém m., tapolcai j., tanácsszékh., alsófokú központ. L: 1720 (1980). Hozzá tartozik Balatonaliga fürdőtelep. Balatonvilágos 1961-től önálló. ♦Balatonföldvár: ktk., Somogy m., siófoki j., tanácsszékh., kiemelt alsófokú központ. L: 1846 (1980). ♦Balatonfüredi 1971-től város, Veszprém m., részleges középfokú központ. L: 11 539 (1980). ♦Balatonfüzfő: nagyközségi ktk., Veszprém m., veszprémi városkörnyék. Tanácsszékh., kiemelt alsófokú központ. L: 4904 (1980). Ipari település, Veszprémmel szoros ingavándorforgalom kapcsolja össze. ♦Balatongyörök: nagyközségi ktk., 1980-tól Zala m., keszthelyi j. Tanácsszékh.: Vonyarcvashegy. L: 673 (1980). ♦Balatonhenye: nagyközségi ktk., Veszprém m., tapolcai j., tanácsszékh.: Révfülöp. L: 295 (1980). Vá.: Révfülöp. ♦Balatonkenese: nk., Veszprém m., veszprémi j., kiemelt alsófokú központ. L: 3733 (1980). Mezőgazdasági termelőszövetkezete tenyésztojás-termeléséről híres. — Az akaratytyai (kiszáradt) 400 éves Rákóczi-szilfa természetvédelem alatt áll; az országban egyedül itt található tátorján. ♦Balatonkeresztúr: ktk., Somogy m., marcali j. Tanácsszékh., kiemelt alsófokú központ (Balatonmáriafürdővel együtt). L: 1565 (1980). ♦Balatonkiliti: 1969-ben Siófokhoz csatolták. ♦Balatonlelle: 1979-től —Boglár lelle. ♦Balatonmagyaród: ktk., Zala m., nagykanizsai j., tanácsszékh.: Zalakomár. L: 891 (1980). Vá.: Zalakomár. ♦Balatonmáriafürdő: ktk., Somogy m., marcali j. Tanácsszékh.: Balatonkeresztúr. Kiemelt alsófokú központ. L: 700 (1980). ♦Balatonőszöd: nagyközségi ktk., Somogy m., siófoki j., tanácsszékh.: Balatonszárszó. L: 582 (1980). ♦Balatonrendes: 1977-től —Ábrahámhegy. ♦Balatonszabadi: ktk., Somogy m., siófoki j., tanácsszékh., részleges alsófokú központ. L: 2637 (1980). ♦Balatonszárszó: nagyközségi ktk., Somogy m., siófoki j., tanácsszékh., kiemelt alsófokú központ. L: 1959 (1980). Nevezetessége a József Attila Emlékmúzeum. ♦Balatonszemes: nagyközségi ktk., Somogy m., siófoki j., részleges alsófokú központ. Tanácsszékh.: Balatonszárszó. L: 1820 (1980). 15. sz.-i gótikus r. k. temploma műemlék, postamúzeuma van. ♦Balatonszentgyörgy: ktk., Somogy m., marcali j., tanácsszékh., alsófokú központ. L: 1650 (1980). Tájház, a Csillagvárban történelmi múzeum létesült. ♦Balatonszepezd: ktk., Veszprém m., tapolcai j., tanácsszékh.: Zánka. L: 580 (1980). ♦Balatonszőllős: a mai írásmód szerint Balatonszőlös, ktk., Veszprém m., veszprémi j., tanácsszékh.: Pécsely. L: 323 (1980). ♦Balatonudvari: ktk., Veszprém m., veszprémi j., tanácsszékh., alsófokú központ. L: 306 (1980). Halkeltető állomása' (1965-től), a Kertészeti Kutató Intézet levendulaültetvényei említésre érdemesek. Kiliántelepen ifjúsági üdülőközpont. ♦Balatonújlak: ktk., Somogy m., marcali j., tanácsszékh.: Balatonkeresztúr. L: 770 (1980). ♦Balatonvilágos: 1961-.től ötk., Veszprém m., veszprémi j. L: 1399 (1980). ♦Balázs Anna: írónő, József Attila-díjas (1956), SZOT- díjas (1972). — Visszaemlékezései: Boldog ifjúságom (1972); novelláskötetei: Egy orvos az autóbuszon (1973); Három történet (1976); Újabb történetek (1977); Veszélyes játék (1977). Balázs Árpád (1937— ): zeneszerző, SZOT-díjas (1969), Erkel Ferenc-díjas (1970), érdemes művész (1981). Számos kantáta és kórusmű szerzője. — Főbb művei: Mementó (1967); Két pasztellkép Shelley verseire (1973). Balázs Gyula (1895—1961): orvos, az orvostudományok doktora (1958). Jelentős eredményeket ért el a toxikológia területén. — Főbb művei: Mérgezések és mérgezettek ápolása (1953); A heveny mérgezések kezelése és orvosi elsősegélynyújtása (1955). Balázs János (1914— ): nyelvész, egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora (1965). Részt vett a hétkötetes Magyar Értelmező Szótár szerkesztésében és kiadásában. 1965—1970 között mint vendégtanár vezette a római tudományegyetem bölcsészeti karának magyar és finnugor nyelvészeti és irodalmi tanszékét. Kutatásainak területe: szótártan, stilisztika, jelentéstan, tudománytörténet, általános nyelvészet. — Főbb müvei: Sylvester János és kora (1958); A névmások funkcionális értékei (1973); Magyar deákság (1980). Balázs József (1944— ): író, SZOT-díjas (1976), József Attila-díjas (1977). Eleinte filmklubokat vezetett, amatőrfilmesként dolgozott. Századunk történelmének elemzése, a kisemberek sorsának nyomon követése foglalkoztatja. — Művei: Koportos (regény, 1975, film, 1980); Magyarok (regény, 1975, film, 1977); Fábián Bálint találkozása Istennel (regény, 1976, film, 1980); Szeretők és szerelmesek (regény, 1978). ♦Balázs Samu: ( —1981): színész, érdemes művész (1963). ♦Balázs Sándor: író — Újabb művei: Az optimizmus védelmében (esszé, 1971); Viharfelhők Róma felett (regény, 1973). Balázs Béla-díj: magyar művészeti díj. A Minisztertanács alapította 1958-ban a szocialista filmművészet fejlesztése te1- rén elért eredmények jutalmazására. A művelődési miniszter adományozza a kiemelkedő filmművészeti és televíziós tévé-