Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
B
Bangui 64 Baranyai elveit érvényesítették. Később mélyülő ellentétek keletkeztek a haladó pártok különböző csoportjai és a reakciós, Indiával és a SZU-val ellenséges politikai irányzatok között, az 1975-ben bevezetett elnöki kormányzás még fokozta az ellenzéki erők szembenállását. Az 1975. aug.-ban lezajlott államcsíny során megölték Mudzsibur Rahmant, és katonai diktatúrát vezettek be. Khandakar Musztak Ahmed korábbi kerekedelemügyi miniszter lett az elnök, akit nov.-ben katonai puccsal megbuktattak, majd pár nap múlva egy harmadik katonai puccsal, A. Mohammad Sajem vezetésével a három haderőnem vezetői vették át a hatalmat, és pártonkívüli, semleges kormány alakult Ziaur Rahman vezérkari főnök elnökletével. 1976-ban megélénkült a pártok politikai tevékenysége. — 1976-ban javult a viszony Pakisztánnal, a két ország nagyköveteket cserélt. M. Rahman megbuktatását követően feszültté váltak az Indiához fűződő kapcsolatok a nagyszámú bangladesi menekült által okozott határátlépési viszályok miatt. Z. Rahman a következő évben államelnök lett, tisztségében az 1977. máj.-i népszavazás megerősítette. Módosították az alkotmányt, amely elsőbbséget biztosított az iszlám államvallásnak. Az év őszén meghiúsított államcsínykísérletet követően a hadsereg 30 vezető tisztjét kivégezték. Az 1981. máj.-i sikertelen puccskísérlet során Z. Rahmant meggyilkolták. *Bangui: a Közép-afrikai Köztársaság főv.-a az Oubangui-folyó partján. L: elővárosokkal 350 000(1976). Korszerű folyami kikötője, nemzetközi repülőtere van. Textil- és alumíniumipara említésre érdemes. ‘Bánhorváti: ktk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., ózdi j. Tanácsszékhely, részleges alsófokú központ. L: 1839 (1980). Vá.: Sajókaza. Baniszadr, Abolhaszan (1933— ): az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke (1981. júl.-ig). Korán csatlakozott a monarchiaellenes, illegális iszlám mozgalomhoz, emiatt többször letartóztatták. 1964-ben Párizsba emigrált és itt folytatta egyetemi tanulmányait, ahol Khomeini főpap szűkebb környezetéhez tartozott és vele együtt tért vissza hazájába. 1980. jan.-ban lett államfő. 1981. júl.-tói Franciao.-ban él. Banjul, 1974-ig Bathurst: Gambia főv.-a az Atlanti-óceán partján, a Gambia-folyó torkolatánál. L: 70 000 (1979). Az ország egyetlen tengeri kikötője, fontos nemzetközi repülőtér. ‘Bánk: nagyközségi ktk.,Nógrádm.,rétságij.Tanácsszékh.: Rétság. L: 753 (1980). — A ~i-tó melléke üdülőhely, szlovák nemzetiségi táj háza van. Bánki László (1925— ): a Magyar Televízió főmunkatársa, Erkel Ferenc-díjas (1976). A televízió zenés színházának egyik szervezője. ‘Bánki Zsuzsa: színésznő, Jászai Mari-díjas (1954, 1955), érdemes művész (1965), a Vígszínház tagja(1962-től). — Főbb színpadi szerepei: Lady Macduff (Shakespeare: Macbeth); Sura (Gorkij: Jegor Bulicsov). — Ismert filmjei még: Falak (1967); Ünnepnapok (1967). bankivatyúk (Gallus ferugineus): a Szunda-szigeteken és Indiában vadon élő tyúkfajta, a házityúk ősének tartják. ‘Banner János ( —1971): régész. 1946—1968 között a bp.-i tudományegyetem tanára. Jakabffy Imrével együtt elindította a Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiáját (1945—). ‘Bánokszentgyörgy: ktk., Zala m., nagykanizsai j. Tanácsszékh., részleges alsófokú központ. L: 915 (1980). Keskeny nyomközű erdei vasút állomása. ‘Bánréve: ktk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., ózdi j. Tanácsszékh., alsófokú központ. L: 1544 (1980). Bányai László (1907—1981): romániai magyar történész, publicista, a munkásmozgalom harcosa, a Román Tudományos Akadémia tagja (1974). Kolozsvári, 1958-tól 1975-ig bukaresti egyetemi tanár. 1952—1956 között a kolozsvári egyetem rektora. A Korunk munkatársa, 1934-től 1944-ig a Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSZ) főtitkára. Főként párttörténettel és a demokratikus mozgalmak történetével foglalkozott. — Főbb művei: A magyarság a Dunavölgyében (1938); Harminc év. Jegyzetek a romániai magyarság múltjából(1949); Destin comun, traditions fraternelles (1972); Hosszú mezsgye (1974). Banzer Suarez, Hugo (1926— ): bolíviai politikus, tábornok. 1973-ban katonai puccsal került hatalomra és köztársasági elnök lett; 1978-ban a tömegmozgalmak hatására kénytelen volt lemondani. Mint elnök reakciós, USA- barát politikát folytatott. ‘BaoDai: volt vietnami császár. 1955 óta emigrációban él Franciao.-ban. ‘Bár: ktk., Baranya m., mohácsi j. Tanácsszékh.: Dunaszekcső. L: 813 (1980). ‘Barabás: ktk., Szabolcs-Szatmár m., vásárosnaményi j. Tanácsszékh., alsófokú központ. L: 1308 (1980). Vá.: Vásárosnamény. ‘Barabás Tibor: író. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Máglyák Firenzében (1942) c. regényében, melyben Savonarola életét mutatja be, a fasizmus kegyetlensége ellen tiltakozik. Filmforgatókönyvei a magyar történelem jelentős eseményeit, személyeit elevenítik meg. Szépírói eszközökkel ábrázolja a zeneirodalom (Chopin), a festészet (Éjjeli őrjárat, Rembrandt élete, 1965; Michelangelo élete, 1970) nagyjait. Munkásságáért 1970-ben a Bolgár Kultúráért Aranyéremmel, 1974-ben a Cyrill és Method Rend I. fokozatával tüntették ki. — Újabb művei: Végvári legenda (regény, 1974), Uriel (regény, 1974); Magyar csillagok (tanulmányok, 1979). ‘Baracs: ötk., Fejér m., dunaújvárosi j. Alsófokú központ. L: 2794 (1980). Vá.: Újvenyim. Barankovics István (1908—1974): újságíró, politikus. A náciellenes függetlenségi mozgalom polgári irányzatának egyik képviselője volt. Szerkesztette Az Ország Útja, a Kis Újság, az Esti Újság, az Esti Kis Újság és a Magyar Nemzet c. lapokat (1937—44). Az 1944 októberében megalakult koalíción kívüli Keresztény Demokrata Néppárt egyik vezetője, majd az e pártból kivált, kereszténydemokrata eszméket hirdető Demokrata Néppárt elnöke (1945—49). ~ a párt lapjának, a Hazánknak szerkesztője is volt. 1949-ben, miután az ellenzéki pártok vereséget szenvedtek, és megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront (MFN) Ideiglenes Országos Tanácsa, ~ külföldre távozott és az USA-ban telepedett le. Ezután pártja feloszlott. ‘Baranov, Pavel Alekszandrovics: szovjet botanikus. 1962- ben meghalt. ‘Baranszkij, Nyikolaj Nyikolajevics ( —1963): szovjet geográfus, Állami díjas (1952). Műve: A Szovjetunió gazdasági földrajza (1950). Baránszky-Jób László (1897— ): esztéta, irodalomtörténész. 1935-ben egyik alapítója, majd elnöke volt a Magyar Esztétikai Társaságnak. — Főbb művei: Az esztétika látszat-valóság problémája (1932); Teremtő egyéniség, belső forma (1934); Irodalomtörténet és esztétika (1935); A modern ízlés (1946); Az élmény és gondolat (1978). ‘Bárány Nándor: gépészmérnök. 1977-ben meghalt. ‘Bárány Róbert: orvos. Helyesen: 1914-ben kapott Nobeldíjat. ‘Bárány Tamás: író, József Attila-díjas (1954, 1965), SZOT-díjas (1979). — Újabban megjelent művei: Apátián nemzedék (regény, 1960); Város esti fényben (regény, 1969; dráma, 1978); Velünk kezdődik minden (regény, 1969); A szülő is ember (vígjáték, 1971); Fényes rokonság (regény, 1972); Kitagadottak (regény, 1976); Vendégjáték (novellák, 1977); A bíró (regény, 1978); Másfél szoba összkomfort (kisregény, novellák, 1980). ‘Baranyahídvég: ktk., Baranya m., siklósi j. Tanácsszékh.: Sámod. L: 273 (1980). Baranyai Erzsébet (1894—1976): pszichológus, pedagógus, a neveléstudományok kandidátusa (1956). Az MTA Lélektani Intézetének munkatársa volt. Kutatási területe a neveléslélektan, gondolkodáslélektan, fejlődéslélektan. — Főbb müvei: Nagy László munkásságának neveléstudományi eredményei (1932); A magasabbrendü értelmesség meghatározása és vizsgálati módszere (1938); A nyelvtan tanulásának lélektani feltételei (1945); Átvitt értelmű szavak felfogása a gyermek és ifjúkorban (1959). Baranyai Lipót (1894—1970): jogász, pénzügyi szakember, az MTA tagja (ig. 1940—49). 1936-tól a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, 1938—43-ban elnöke. 1944. márc. 19-én