Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)

B

Baranyajenő 65 Barcza a németek letartóztatták. 1947-ben Angliába, később az USA-ba vándorolt ki. 1951—59-ben a Világbank utazó képviselője, majd a nyugatnémet Deutsche Bundesbank ta­nácsadója volt. ‘Baranyajenő: ktk., Baranya m., komlói j. Tanácsszékh., alsófokú központ. L: 549 (1980). ‘Baranya megye: mo.-i megye, T: 4406 km2. L: 431 568 (1980). Népsűrűség: 97 fő/km2. Közigazgatási beosztása: 5 város (Pécs — m.-székh.—, Komló, Mohács, Siklós, Sziget­vár), 4 járás (komlói, mohácsi, siklósi, szigetvári), 3 város­­környék (pécsi, komlói, mohácsi), 291 község. — A városi— falusi lakosság aránya 55 : 45. — Gazdaság. Az aktív keresők megoszlása a főbb gazdasági ágak szerint (1979): ipar, építő­ipar 53,3%, mező- és erdőgazdaság 22,3%, szállítás, hír­közlés 8,9%, kereskedelem 12,1%, vízgazdálkodás 2,0%. — Az iparban foglalkoztatottak megoszlása a főbb iparágak szerint: nehézipar 58%, könnyűipar 25%, élelmiszeripar 12%, egyéb ipar 5%. Az ipar szerkezetének alakulása (1960— 1980): Vezető ága maradt a kitermelőipar (urán, feketeszén). Az ország teljes feketeszén-termelését ~ adja (4,34 millió t, 1978). Legnagyobb volumenű a bányászat Komló körzeté­ben. Néhány gazdaságtalanul működő bányát bezártak (Mecsekszabolcs, Máza, Nagymányok, Hidas,| valamint megszűnt a pécsi és hidasi brikettgyártás). Jelentősen nőtt a részaránya az építőanyag- és építőiparnak (Pécsi Panelgyár 1959, Görcsönyi Téglagyár 1970, Cement- és Mészművek Beremendi Gyára 1973, az ország cementtermelésének 23%­­ával). Új iparág a vegyipar (~ első vegyipari üzeme, a Buda­pesti Vegyiművek Hidasi Üzeme 1973 óta termel). Gépipara az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT Pécsi Sopiana Gyárával (csomagoló- és vákuumtechnikai gépek), valamint a Budapesti Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyáregységével (stúdióberendezések) bővült (1973). Könnyűiparának leg­nagyobb új létesítménye a Mohácsi Farostlemezgyár (1959, az ország termelésének 100%-át adja). — Mezőgazdaság. A földterület megoszlása (1979): szántó 51,7%, kert 3%, gyümölcsös 0,8%, szőlő 1,4%, rét, legelő 11,1%, erdő 21,8%, nádas, halastó 0,6%, művelés alól kivett terület 9,6%. Állatállomány (ezer db, 1979): szarvasmarha 73,4, sertés 230, ló 2,3, juh 51,9, baromfi 1835,6. Az állattenyésztés ré­szesedése a mezőgazdasági termékek értékesítéséből 51%-os. ~ kiemelkedő mezőgazdasági nagyüzeme a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát (vetőmagüzem: hibrid kukorica, szója, borsó, bab; komlótermesztési és étkezési tojástermelési rendszergazda stb.). — Közlekedési hálózata: 100 km2-re 34 km út, 9,0 km vasút jut. — Közműellátottság (1980): a vízhálózatba a lakások 62,8%-a, a csatornahálózatba 36,5%­­a van bekapcsolva. — Új felsőoktatási intézményei: Pollack Mihály Műszaki Főiskola (1970, Pécs), Pécsi Tudomány­­egyetem Közgazdaságtudományi Kara (1978). — ~ területén hozták létre a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzetet (1977, T: 9248 ha). ‘Baranyaszentgyörgy: ktk., Baranya m., komlói j. Tanács­székh.: Baranyajenő. L: 265 (1980). Baranyi Ferenc (1937— ): költő, SZOT-díjas (1974), József Attila-díjas (1976). 1954-től több verseskötete jelent meg. Műfordítóként olasz, román, szlovák költők verseit fordítja. — Fontosabb verseskötetei: Villámok balladája (1962); Az a merészség (1966); Túl az éjszakán (1969); Esőveréssel (1975); A szerelem harmadik éve (1980). Barát Irén (1890—1972): tüdőgyógyász, főorvos, Állami díjas (1970). Korányi Sándor közvetlen munkatársaként dol­gozott. 1924-ben a Budakeszi Erzsébet Királyné Szanatórium főorvosa lett, 46 éven át kiemelkedő munkát végzett, s mű­ködése nagyban hozzájárult, hogy a felszabadulás után a sza­natórium mint Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai In­tézet a szakma központi intézményévé vált. ~ a magyar tü­dőgyógyászat és a tuberkulózis elleni harc kiemelkedő egyé­nisége. barátcserje (Vitex agnus-castus): a vasfűfélék családjába tartozó, magasra növő, illatos cserje. Levelei ép szélű, lándzsás levélkékből ujjasán összetettek. Virágai világos ibolyaszínűek, végálló bugát alkotnak. A Földközi-tenger vidékén honos, nálunk dísznövény. ‘Barátság kőolajvezeték: A Barátság II. kőolajvezeték építését 1965—66-ban kezdték meg. Nyomvonala lényegé­ben megegyezik a Barátság I. kőolajvezetékével. Mo.-i sza­kasza (hossza 297 km, építése 1973-ban fejeződött be) Ung­­vár térségéből ágazik el és Leninvároson keresztül vezet Százhalombattára. A vezeték kapacitása Leninvárosig évi 10 millió t, innen Százhalombattáig évi 5 millió t. ‘barázda: — 3. (bioi) a növények szárán (termésén) végig­futó örökletes, meghatározott számú bemélyedés. — 4. (kát) a huzagolt fegyvercsőben a hornyok elnevezése. A kiemelke­dések elnevezése oromzat. ‘Barbados: 1966. nov. 30-a óta független állam. L: 259 000 (1976) . Főv.-a: Bridgetown, L: 8868 (1970). Népsűrűsége: 602 fő/km2. Hivatalos nyelve az angol, pénzneme a barbados dollár (BD). Az ENSZ, a brit Nemzetközösség, az AÁSZ és a CARICOM tagja. GAZDASÁGI ÉLET. Agrárország jelentős turizmussal. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1910 USA-dollár (1978). — Mezőgazdaság. Fő termékei a cukornád, 1 029 000 t (1977) , déligyümölcs, kukorica, manióka, batáta. Állatállo­mány (ezer db, 1976): szarvasmarha 23, sertés 37, juh 49. Halászata jelentős, 4000 t (1977). — A bányászat termelése: kőolaj 0,3 millió t (1977), földgáz 6 millió m3 (1976), mész­kő. — Ipar. Kőolajfinomítás 0,2 millió t/év, cukorgyártás 118 000 t (1977), alumíniumfeldolgozás. — Közlekedés. Úthálózata: 3000 km. Fővárosa jelentős légi és tengeri ki­kötő. — Külkereskedelem. Legfontosabb exportcikkei a cu­kor, melasz, rum, ruházati cikkek, importcikkei élelmiszer, gépek, közlekedési eszközök, fűtőanyagok. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: az USA, Ny-Indiai-szigetek, Nagy- Britannia. ÁLLAMSZERVEZET. A brit Nemzetközösség tagja, az uralkodót a főkormányzó képviseli. A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, ez miniszterelnökből és öt miniszter­ből áll. Á 21 tagú szenátust a kormányzó nevezi ki. A 24 tagú képviselőházat általános választás útján választják. A kor­mány felelős a parlamentnek. TÖRTÉNET. 1650-ben lett angol gyarmat, 1954-ben kor­látozott, 1961-ben szélesebb körű belső önkormányzattal. 1958-tól 1962-ig a Brit Nyugat-Indiai Föderáció tagja. 1966. nov.-ben nyerte el függetlenségét. A környező szigetvilág leg­gazdagabb állama. A korábban kormányzó Demokratikus Munkáspárt (DLP) helyett az 1976. szept.-i választásokon a Barbadosi Munkáspárt került hatalomra. Nagy erőfeszíté­seket tett gazdaságának fejlesztésére és rendezte kapcsolatait Kubával. ‘Barbaro, Umberto: olasz író, újságíró. 1959-ben meg­halt. Barbirolli, Sir John (1899—1970): olasz származású angol karmester. 1936-tól a New York-i Filharmonikusok karmes­tere lett Toscanini után. 1942-től Angliában működött. Bp.-en is több ízben fellépett. ‘Barcelona: spanyol-katalán város. L: 1 810 000 (1974). ‘Barcs: 1979-től város (Somogy m.), részleges középfokú központ. L: 11 433 (1980). Jelentős fafeldolgozó ipara, építő­ipari gépgyártása és műanyag-feldolgozása. — Új létesít­ménye a tájház és a város körzetében levő Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet (1974). ‘Barcs Sándor: újságíró, Rózsa Ferenc-díjas (1971). 1950 óta a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója. 1980- ban nyugdíjba ment. — Főbb művei: A modern olimpiák története (1964); A földgolyóról jelentem (1969). ‘Barcsai Ákos: erdélyi fejedelem. Születési éve helyesen 1610. ‘Barcsay Jenő: festő, grafikus, érdemes művész (1964), kiváló művész (1969), a Cagnes-Sur-Mer-i festészeti bien­­nále kitüntetettje. A modern magyar festészet jelentős alak­ja. 1949-ből való mozaiktervétől számíthatjuk új stílusát, amelyre az absztrakció és a realizmus ötvözete jellemző. — Fő műve, a Szentendrei mozaik (1970) a szentendrei műve­lődési központban található. 1978-ban Barcsay Gyűjtemény nyílt Szentendrén. — írod. László Gy.: B. J. (1963). Barcza Gedeon (1911— ): nemzetközi sakknagymester (1954). Matematika—fizika szakos tanár, hatszoros magyar bajnok, nyolcszoros olimpiai válogatott. 1951—1972 között

Next