Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)

B

Béres 78 Bern MTA tagja (1. 1973), az MTA Atommagkutató Intézetének igazgatója. Nukleáris atomfizikai kutatásokat végez. — Fő művei: Mikroklimatologie (1967); Atomkorban élünk (1977). Béres Elek (1923— ): mérnök, a műszaki tudományok doktora (1974). Fő kutatási területe a rugalmasságtan, kuta­tásai elsősorban a rudak, rúdszerkezetek, kontinuumok vizs­gálatára irányulnak. A színdinamika területén is jelentős eredményeket ért el (a SZINOID színrendszer és egy vizuális színmérő műszer megalkotása). *Beresztóczy Miklós ( —1973): c. prépost, közéleti személyiség. A Katolikus Papok Országos Békebizottságának egyik létrehozója és elnöke (1950—56). 1961—1973 között az országgyűlés alelnöke. Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának főtitkára (1957). Az állam és a r. k. egyház jó viszonyának megteremtésében és fejlesztésében nagy érde­meket szerzett. — Munkái: Egyházi földrajz (1962); A katoli­kus békemozgalom húsz éve (1970). *Berettyószentmárton: 1970-ben Berettyóújfaluhoz csatol­ták. ♦Berettyóújfalu: 1979 óta város, Hajdú-Bihar m., a ~ij. székhelye. Középfokú központ. L: 16 048 (1980). Elzett Mű­vek, Debreceni Ruhagyár új gyáregységei. — Bihari Múzeum. Berg, Paul (1926— ): amerikai (USA) biokémikus, egyetemi tanár, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja (1966), Nobel-díjas (1980). 1954—57-ig rákkutatással foglalkozott, 1959-től a Stanford Egyetemen a biokémia professzora. A kémiai Nobel-díjat F. Sangend, W. Gilbertld megosztva kapta annak az eljárásnak a kidolgo­zásáért, amellyel — vírusok közreműködésével — gének, azaz kisebb-nagyobb nukleinsavdarabok ültethetők át sza­bályozott módon az egyik sejt örökítő anyagából egy másik sejtnek (akár másféle élőlény sejtjeinek) az örökítő anyagába. (Az eljárást többnyire génsebészet néven említik, bár valójá­ban géntechnológia.) Ez a módszer elméleti utat nyitott az örökletes betegségeket okozó génhibáknak a jövő távlatában való kijavításához, meg a gyógyszerként használható emberi fehérjéknek mikroorganizmusokkal való iparszerű termelte­téséhez. *Bergamín, Jósé: spanyol költő, drámaíró. A spanyol köz­társaság leverése után 20 évet töltött emigrációban (Franciao.­­ban, Mexikóban, Venezuelában). 1954-ben 'Medea, az elra­gadó’ ámmeX tanulmánykötete jelent meg. 1962-ben 'A gond­viselés hajótöröttéi’ címmel filmforgatókönyvet írt. ‘Bergen: norvég város. L: 210 500 (1979). Norvégia máso­dik legnépesebb városa. Országos fontosságú a halfeldolgo­zás, a villamosgépgyártás. Környéke a norvég elektrokohá­­szat kiemelkedő körzete. Berger—Sonneberg-rendszer: több résztvevővel rendezett sakkversenyen a holtverseny eldöntésének módja. Az egyfor­ma pontszámot elértek mindegyike megkapja az általa legyő­­zöttek teljes és a vele döntetlenül mérkőzöttek fele pontszá­mát. Az így kialakult pontmennyiségek nagyságrendje dönti el a holtverseny sorrendjét. Berggolc, Olga Fjodorovna (1910—1975): szovjet-orosz költőnő, Állami díjas (1951). Érett költészetét őszinteség, mély líraiság, intellektuális képalkotás jellemzi. — Főbb művei: ’Februári napló' (poéma, 1942); 'Leningrádban éltek' (színmű, 1944); ’Pervorosszijszk’ (poéma, 1950); ’Hűség’ (versek, 1954). — Magyarul is megjelent műve: Nappali csil­lagok (önéletrajzi napló, 1962). Bergman, Ingmar (1918— ): svéd filmrendező. Stock­holmi egyetemi tanulmányai idején kapcsolódott be a diák­színjátszó mozgalomba. A hatvanas évekig több svéd vidéki színházban igazgató, rendező (Helsingborgi Városi Színház, Göteborgi Városi Színház), közben több színdarabot, hang­játékot és balettmesét is írt. 1963-tól 1967-ig a svéd Királyi Drámai Színház igazgatója. A negyvenes évek végétől filme­ket is rendezett. A kor egyik nagy hatású rendezője. — Főbb színpadi rendezései: Caligula (Camus); Macbeth (Shakes­peare); Koldusopera (Brecht—Weill); Hat szerep keres egy szerzőt (Pirandello); Don Juan (Moliére); Peer Gynt (Ibsen). — Ismert filmjei: A hetedik pecsét (1956); A nap vége (1957); Arc (1958); Tükör által homályosan (1961); Csend (1963); Persona (1966); Szégyen (1968); Rítus (1969); Szenvedély, Érintés (1970); Suttogások és sikolyok (1972); Jelenetek egy házasságból (1973,televíziós film); Varázsfuvola (1974, televí­ziós film); A kígyótojás (1976); Őszi szonáta (1978). ‘Bergman, Ingrid: svéd filmszínésznő, kétszeres Oscar­­díjas. — Ismert filmjei még: Szereti önBrahmsot? (1960); Az öreg hölgy látogatása (1963, F. Dürrenmatt drámája alapján); A kaktusz virága (1969); Őszi szonáta (1978). *Bergner, Elisabeth: német (NSZK) színésznő. — Újabb filmjei: Thorwald boldog évei (1962, televíziós film); A cár futárja (1970). ‘Berhida: nk., Veszprém m., várpalotai városkörnyék. Ki­emelt alsófokú központ. L: 5521 (1980). A Peremartoni Vegy­ipari Vállalat szuperfoszfát és komplex műtrágyát (az orszá­gos termelés 25, ill. 100%-át), növényvédő szereket, vegyi anyagokat és ipari robbanóanyagokat (90%) termel. berillium-hidrid, BeH2: (űrh) az egyik leghatékonyabb tü­zelőanyag. Szilárd vegyület, 230 °C-ig stabil. Igen mérgező. Berio, Luciano (1925— ): olasz zeneszerző. Az európai avantgarde egyik vezére, a milánói elektronikus stúdió veze­tője. — Fő művei: Magnificat; Mutazioni; Prospettive (elekt­ronikus darabok). ‘Beritasvili, Ivan Szolomonovics: szovjet-grúz fiziológus. 1974-ben meghalt. ‘Berkesd: ktk., Baranya m., pécsi városkörnyék. Tanács­­székh. L: 928 (1980). ‘Berkesi András: író, József Attila-díjas (1959), SZOT- díjas (1965). Több művéből színdarab, ill. film is készült. Re­gényei több nyelven is megjelentek. — Újabb művei: Sellő a pecsétgyűrűn (1964); Húszévesek (1965); Küszöbök (1969); A 13. ügynök (1972); Siratófal(1973); Hűség (1974); Különös ősz (1977); Fönn az emeleten (1979). ‘Berkesz: ktk., Szabolcs-Szatmár m., kisvárdai j., tanács­­székh.: Nyírtass. L: 1141 (1980). Gyermekváros létesült a klasszicista stílusú volt Vay-kastélyban. Berkovits Ilona (1904— ): művészettörténész, a művé­szettörténeti tudományok doktora (1962). A magyar kódex­festészettel és Zichy Mihály munkásságával foglalkozik. — Fő művei: La miniatura ungherese nelperiodo degli Angioini (1947); A magyarországi Corvinák (1962); Zichy Mihály élete és munkássága (1964); Magyar kódexek a X1~XV1. század­ban (1965, 1975). ‘Berlin: a Német Demokratikus Köztársaság főv.-a. T: 403 km2, L: 1 111 398 (1978). Az ország legnagyobb váro­sa, 1978-ban az ipari termelés 5,7%-át adta (elektrotechnikai ipar, nehézgépgyártás, vegyipar, könnyűipar). Folyami kikö­tőjének forgalma 2,5 millió t (1975). A városközpont újjáala­kítása során kiépült az Alexander Platz, felépült ~ új jelképe, a rádió- és televíziótorony (365 m magas), valamint a köztár­sasági palota. A II. világháborúban megsérült múzeumokat helyreállították, a műkincseket restaurálták. ~ egyik neve­zetessége a Museuminsel. Itt van az Altes Museum, a Natio­nalgalerie, a Pergamon-Museum (Pergamon-oltár, Istar-kapu, babiloni felvonulási út) és a Bode-Museum (egyiptomi, óke­resztény és bizánci gyűjtemény). Berlinguer, Enrico (1922— ): az Olasz Kommunista Párt főtitkára (1972-től). 1943-ban lépett be az Olasz Kom­munista Pártba. 1950—1953 között a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke, 1950-től 1956-ig az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára volt. 1960-tól az Olasz Kommu­nista Párt Vezetőségének, 1958—60-ban és 1962—1966 kö­zött Titkárságának tagja, 1966-tól titkára, 1969—72-ben fő­titkárhelyettese. Berman, Lazarij (1930— ): szovjet zongoraművész. Hároméves korában kezdte meg zongoratanulmányait édes­anyja irányításával, majd a leningrádi konzervatórium nö­vendéke lett. Már hétéves korában fellépett a moszkvai Nagy Színházban. Több zenei verseny győztese. Elsősorban Liszt Ferenc műveinek tolmácsolásával arat világsikereket. Több­ször vendégszerepeit Bp.-en. ‘Bern: Svájc főv.-a. L: 144 400 (1978), agglomerációjával együtt 283 500 (1979, becslés). A korábban jellegzetes hiva­talnoktelepülés ma már egyre inkább ipari arculatot ölt. Elektromos gépgyártása, vegy-, papír-, élelmiszer-, textilipara számottevő. Az Egyetemes Postaunió (UPU) székhelye.

Next