Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
B
Bodrogkeresztúr 86 Boksa у zik. — Főbb szerepei: D’Artagnan (Dumas—Planchon: A három testőr); II. Richárd (Shakespeare); Svejk (Haäek: Svejk a hátországban). — Ismert filmjei: Húsz óra (1964); Nem (1965); Hatholdas rózsakert (1970, tv-film); Mese habbal (1979); Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét (1979) ; Szerelmem Elektra (1980, tv-film). *Bodrogkeresztúr: ktk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., szerencsi j., tanácsszékh., alsófokú központ, L: 1856 (1980). Itt található a Hegyalja legnagyobb riolittufa-bányája. Fontos kerámiaipara. Bódy József (1922— ): operaénekes (basszus), Liszt Ferenc-díjas (1966). 1966-tól a berni, 1969-től a bp.-i Operaház magánénekese. — Főbb szerepei: Sarastro (Mozart: Varázsfuvola), Sparafucile (Verdi: Rigoletto), Doszifej (Muszorgszkij : Hovanscsina). ♦Bogádmindszent: ktk., Baranya m., 1963-ban a siklósi j.-hoz csatolták, tanácsszékh. L: 504 (1980). Bogár Richárd (1924— ): táncos, koreográfus, Liszt Ferenc-díjas (1971), érdemes művész (1978). A klasszikus balettek után egyre inkább a dzsessz-balett felé fordul koreográfusi érdeklődése. 1969-től a Fővárosi Operettszínház koreográfusa. Számos külföldi színpadon dolgozott vendégként. *Bogárdi János: mérnök, egyetemi tanár, az MTA r. tagja (1973). — Fő műve: Vízfolyások hordalékszállítása (1971). *Bogardus, Emory Stephen: amerikai (USA) szociológus. 1973-ban meghalt. Boglárlelle: nk., Somogy m., siófoki j., 1979-ben Baíatonboglár és Balatonlelle egyesítésével keletkezett. L: 9519 (1980) . Forgalmas vasúti és balatoni hajózási csomópont. 11 km hosszú partszakasza üdülőhely, a^ Császta dűlőben új üdülőváros. Híres a Balatonboglári Ág. szőlő- és gyümölcskultúrája (oltványok, stb.), borkombinátja, üdítőitalüzeme. — A Vár-hegyen természetvédelmi terület, tetején a látványos Xantus János-kilátóval, kora vaskori földvár maradványaival. A leilei Bakay-arborétum hasonlóképpen védett. Lellén népi műemléképületek, népművészeti rendezvények látogathatók. Boglár nevezetességei: a köztéri Rodinszobor, a „kápolna-tárlatok”, a szoborpark. Bognár Cecil (1883—-1967): pszichológus, bencés tanár, a pécsi, majd a szegedi egyetem tanára. Az általános, gyermek- és pedagógiai pszichológia, logika és értékelmélet kérdéseivel foglalkozott. *Bognár Géza: gépészmérnök, 1973—76-ban az MTA alelnöke, a Lengyel Tudományos Akadémia külső tagja (1980). 1970—75-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagja. ♦Bognár József: közgazdász az MTA tagja (1. 1965, r. 1973), Állami díjas (1970). A Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke 1961-től 1969-ig, 1963-tól az MTA Afroázsiai Kutató Központjának, majd Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója. A Magyarok Világszövetségének elnöke (1959-től). — Főbb művei: Kereslet- és kínálat kutatás a szocializmusban (1961); A gazdasági növekedés irányítása a fejlődő világban (1967); Les nouveaux mécanismes de l'économie socialiste en Hongrie (1969); Világgazdasági korszakváltás (1976); A fejlődés és együttműködés századvégi fordulópontjai (1980). ♦Bognár Rezső: szerveskémikus, 1955—56-ban az MTA főtitkára, a Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tagja (1970), Kossuth-díjas (1948, 1962). Országgyűlési képviselő 1953—63-ban és 1971-től. 1961—63-ban az Elnöki Tanács tagja. Jelentősek az antibiotikumokra és a mákalkaloidokra vonatkozó vizsgálatai. *Bogoljubov, Nyikolaj Nyikolajevics (1909— ): szovjet elméleti fizikus, matematikus; a SZU Tudományos Akadémiájának tagja (1. 1946, r. 1953), az MTA tagja (t. 1979), Állami díjas (1947,1953), Lenin-díjas (1958). 1965-től a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet igazgatója. Nemzetközi jelentőségű eredményeket ért el a nemlineáris mechanika, a statisztikus fizika, a kvantumelmélet és a szupravezetés mikroszkópiái elmélete terén. Bogomolov, Vlagyimir Oszipovics (1926— ): szovjetorosz író. A szovjet háborús irodalom kiemelkedő képviselője. Legsikeresebb alkotása az Iván gyermekkora (magyarul: 1974) c. kisregénye, melyből film is készült. ♦Bogorodszkij, Fjodor Szemjonovics ( —1959): szovjet festő, a SZU Művészeti Akadémiájának tagja (1. 1947), Állami díjas (1946). ♦Bogotá: Kolumbia főv.-a, L: elővárosokkal 4 millió (1979) . Ipara a Magdaléna f. menti kőolajmezőről távvezetéken érkező olajra alapuló kőolaj-feldolgozással, gépkocsiösszeszereléssel, vegyiparral bővült. Áthalad rajta a pánamerikai autóút. 11 egyeteme van. *Bogza, Geo: román író, Állami díjas (1954). —- Magyarul megjelent válogatott riportjai: A hősköltemény kezdete (1952); Hazai táj (1954); Harminchét másodperc, amely megrázkódtatta a világot (1961). Bohr, Aage Niels (1922— ): dán fizikus, a Dán Királyi Tudományos Akadémia tagja (1955), Nobel-díjas (1975). Niels ~ fizikus fia. A nukleáris fizika területén ért el jelentős eredményeket. A fizikai Nobel-díjat B. R. Mottelsonnal és J. Rainwaterrel megosztva kapta a kollektív magmozgás, a valencianuktéonok mozgása közötti csatolás felfedezéséért és az erre épülő magelmététért. — Fő művei: Rotational States of Atomic Nuklei (1954); Nuclear Structure (I., társszerzővel, 1969). *Bohr, Niels: dán fizikus. 1962-ben meghalt. Boisdeffre[buadefr], Pierre de (1926— ): francia irodalomtörténész, esszéista. Tárgyilagos elemzést és összefoglalást igyekszik nyújtani a kortárs francia irodalomról. — Fontosabb művei: Az irodalom átalakulása' (I—II., 1950); ’Barrés köztünk’ (\952)\ ’André Malraux’ (1952); ’Hová tart a regény’ (1962); ’Mai francia írók’ (1963); "A mai irodalom élő története 1939—1964’ (1964); ’Giono’ (1965); ’André Gide élete’ (1970). Boissier [boászjé], Edmond (1810—1885); svájci botanikus, flórakutató, a Francia Természettudományi Akadémia tagja (1. 1885) és az MTA tagja (1871). Botanikai kutatóútjai során bejárta É-Afrikát, Spanyolo.-ot, a Közel-Keletet. Flora Orientalis (I—V., 1867—1884) c. műve közel 6000 növényt nevez meg; ma is alapvető munka. Számos növényritkaságot tartalmazó herbáriumot gyűjtött össze. Bojaxhiu, Agnes Gonxha: -► Teréz nővér *Bojt: ktk., Hajdú-Bihar m., 1970-ben a berettyóújfalui j.-hoz csatolták. Tanácsszékh.: Biharkeresztes. L: 913 (1980) . ♦bojtorján (Arctium): gyógynövény) az apró bojtorján gyökeréből étvágygerjesztő és vizelethajtó teát főznek. Külsőleg használva bőrbetegségek gyógyítására alkalmas; viszketéscsillapító és — egyes vélemények szerint — hajregeneráló hatása is van. ♦Bóka László ( —1964): irodalomtörténetíró, költő, elbeszélő, József Attila-díjas (1960). — Újabb művei: Arcképvázlatok és tanulmányok (1962); Nandu (regény, I—II., 1963); Őszi napló (1965); Könyvek, gondok (1966). bokály: egyfülű, körte alakú, karcsú borosedény. Kiöntő nélküli, általában mázas, ritkán készült mázatlan cserépből. A ha bán fazekasok ónmázas, az erdélyiek ólommázas ~ okát készítettek. Kancsó, korsó elnevezése is ismert. Bokassa, Jean Bedel (1921— ): Közép-afrikai köztársaságbeli politikus, katonatiszt. Eredetileg a francia gyarmati hadseregben szolgált. Megszervezte a Közép-afrikai Köztársaság hadseregét, amelynek 1963-ban vezérkari főnöke lett. 1966-ban mint a fegyveres erők főparancsnoka államcsínnyel magához ragadta a hatalmat, felfüggesztette az alkotmányt, feloszlatta a nemzetgyűlést, a köztársasági elnöki és miniszterelnöki tisztséget megtartva, majd 1976. dec. 4-én császárrá nyilvánította magát. Véres önkényuralmi rendszerének 1979. szept. 20-án katonai államcsíny vetett véget. ~ az Elefántcsontparti Köztársaságba menekült. ♦Bokros: 1977-ben Csongrád városához csatolták. ♦Bokros Birman Dezső ( —1965): szobrász, érdemes művész (1964). A magyar expresszionizmus egyik legjelentősebb szobrásza volt. Tragikus hatású csonka figuráiban a szenvedés- megjelenítése foglalkoztatta (Rokkant katona, 1944). — írod. B. önéletrajza (1949); Kovalovszky M.: B. B. D. (1971). ♦Boksay József ( —1975): kárpát-ukrajnai festő, a SZU Művészeti Akadémiájának tagja (1. 1958), az Ukrán SZSZK népművésze (1960).