Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
B
Boldizsár 87 Bóna ‘Boldizsár István: festő. Rézkarcokat is készít. Ezekben a magyar vidék népéletéről, eseményeiről szól bensőséges hangon. 1978-ban Orosházán múzeumot rendeztek be műveiből. ‘Boldizsár Iván: publicista, író, Rózsa Ferenc-díjas (1967), József Attila-díjas (1970), Állami díjas (1975). 1960-tól a New Hungarian Quarterly c. folyóirat főszerkesztője, 1970-től a magyar Pen Club elnöke. — Újabb főbb művei: Az éjszaka végén (regény, 1962); Rokonok és idegenek (útinapló, 1965); Királyalma (elbeszélések, 1968); Az angyal lába (tanulmányok, 1969); New York percről percre (1971); Halálaim (1974); A szárnyas ló (1975); A félelem iskolája (1977); Örökké élni (1979). Boldizsár Tibor (1913— ): geofizikus, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1956). Geotermikus kutatásokkal foglalkozik. Az európai kontinensen elsőként mérte a földi hőáramot, felfedezte Mo. geotermikus anomáliáját. — Fő műve: Bányászati kézikönyv (I—IV., 1956—65). ‘Boldogkőújfalu: ktk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1962- ben az encsi j.-hoz csatolták. Tanácsszékh.: Boldogkőváralja. L: 790 (1980). ‘Boldogkőváralja: ktk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1962 óta az encsi j.-ban. Tanácsszékh., részleges alsófokú központ. L: 1209 (1980). A részben helyreállított Boldogkő várában turistaszállás létesült. — A faluban védett kastélypark látogatható. Bolgár Kulturális Központ (Bp.): a Bolgár Népköztársaság intézménye. 1952-ben létesült, korábban Bolgár Művelődési Intézet néven működött. A Bolgár Népköztársaság tartja fenn; feladata a két nép baráti kapcsolatainak ápolása, kulturális eredményeinek ismertetése és népszerűsítése. ‘Bolívia, Bolíviai Köztársaság: D-amerikai állam. T: 1 098 580km2. L: 6,1 millió (1978). Főv.-a: Sucre, L: 63 259 (1976); a kormány székh.-e La Paz, L: 654 713 (1976). Népsűrűsége: 5,5 fő/km2. — Közigazgatási beosztása: 9 tartomány. — Az ENSZ, LAFTA, AÁSZ és az Andok Paktum tagja. GAZDASÁGI ELET. Gyengén fejlett agrárország fejlődő iparral, világgazdasági jelentőségű bányászattal. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem kb. 510 USA-dollár (1978).— Mezőgazdasága alacsony színvonalú, a belső fogyasztás szükségleteit sem fedezi. A legfontosabb növények termésmenynyisége (ezer t, 1977): burgonya 678, rizs 106,6, búza 48,1, gyapot 15,2, cukornád 3556, kukorica 299,2, kávé 22,3. Állatállománya (millió db, 1975): juh 7,7, szarvasmarha 2,4, sertés 1,2. —- A bányászat termelése (ezer t, 1977): ón 32,6 (2. a világon), ólom 18,4, cink 60,8, réz 3,6, ezüst 0,2, antimon 15,2, volfrám 2,9, bizmut 0,7, arany 0,75, kőolaj 2015,3; földgáz 4,2 milliárd m3. Nagy vasérctartaléka még kiaknázatlan. — Ipar. A kitermelő ipar után a feldolgozó ipar a legjelentősebb, különösen a kőolaj-feldolgozás, színesfémkohászat, bőr-, textil- és élelmiszeripar, cementipar, cukorgyártás. Villamosenergia-termelése 1,7 milliárd kWó (1974). —Közlekedés. Úthálózata: 37 000 km.' Az országot átszeli a pánamerikai autóút. Vasúthálózata gyér, hossza 3524 km. Hajózható folyói (14 000 km) az Amazonas-medencével kötik össze. 1976 óta atlanti-óceáni kijárást biztosító szabadkikötő az argentínai Rosarióban, a Parana-folyó partján. Nemzetközi repülőterei: La Paz, Santa Cruz, Puerto Suarez, Uyuni. — Külkereskedelem. Fő exportcikkei a bányatermékek, az export 75%-a (1977), továbbá ón, földgáz, volfrám, cink, ezüst, ólom, kávé, cukor, gyapjú, fa. Importcikkei: élelmiszer, fűtőanyag, közszükségleti cikkek, gépek, közlekedési eszközök. Fontosabb külkereskedelmi partnerei: USA, Nagy-Britannia, Japán, ALALC-országok. — 10 éves kampánnyal sikerült az írástudatlanok számát 40%-ra csökkenteni (1976). TÖRTÉNET. Cochabama tartományban népi felkelés tört ki 1960. nov.-ben, amelyet a kormány vérbe fojtott. 1964-ben megszakította kapcsolatait Kubával. 1964. nov.ben katonai puccsal junta vette át az uralmat. 1966. aug.-ban R. Barrientos Ortuno tábornokot választották köztársasági elnökké, aki 1969. ápr.-ban repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett, utóda Siles Sálinál. 1969. szept.-ben a fegyvernemek vezetőiből alakult junta elmozdította az államfőt és Alfredo Ovando Candiát juttatta hatalomra. A jobb- és baloldali politikai erők közötti ellentétek 1970. szept.-ben kirobbantak, és Juan Jósé Torres lett az állam- és kormányfő. Ekkor több erőfeszítést tettek az önálló nemzetgazdaság megteremtésére. 1971. aug.-ban jobboldali államcsínnyel eltávolították Torres elnököt, államfő a hadseregre és a jobboldali pártokra támaszkodó Hugo Banzer Suarez tábornok lett. 1976. jún.-ban meggyilkolták az argentínai száműzetésben élő Torres volt elnököt. A tiltakozó megmozdulások és sztrájkok miatt Banzer ostromállapotot hirdetett. Az 1978-as választási hadjárat csalások sorozatává vált. Ugyancsak nagyarányú csalások közepette zajlott le az 1978. júl.-i elnökválasztás. A nemzetközi és a belső tiltakozás hatására az Országos Választási Bizottság érvénytelenítette a választás eredményét, amely Juan Pereda Asbun tábornok győzelmét hozta. A bíróság ítélete szerint a választást meg kellett volna ismételni, de a kormány rendkívüli állapotot hirdetett. Asbun eltávolítása után újra polgári kormány került hatalomra, amely 1979-re elnökválasztásokat hirdetett. Ezen a választáson egyik jelölt sem szerezte meg a többséget, ezért a kongresszus a szenátus elnökét, Guevara Arzét bízta meg a kormány irányításával. Az 6 kormányát 1979 nov.-ében újabb puccs döntötte meg Natusch Busch ezredes vezetésével, amely a belső támogatás hiánya miatt megbukott. A képviselőház elnöknőjét, Lidia Gueilert bízták meg az ideiglenes elnöki teendőkkel, megbízatása arról szólt, hogy az 1980. jún.-ra kiírt elnökválasztások előkészítését biztosítsa. A választások egyik jelöltnek sem hozták meg a szükséges többséget. A hadsereg jobboldali beállítottságú főtisztjei 1980. júl. 17-én végrehajtották az ország 155 éves történelmének 189. államcsínyét és átvették a hatalmat. Vezetőjük, a szárazföldi hadsereg főparancsnoka, Luis Garda Meza tábornok önmagát egy dekrétummal államelnökké nyilvánította, Gueiler ideiglenes elnöknőt őrizetbe vette, betiltottak minden politikai tevékenységet. — 1981. aug.-ban L. Garcia Meza tábornok-elnököt a hadsereg lemondatta. ‘Boly: nagyközségi ktk., Baranya m., mohácsi j., tanácsszékh., kiemelt alsófokú központ. L: 3549 (1980). Ág.-a mezőgazdasági kombináttá fejlődött (vetőmagüzem). — Barokk kastélya — volt Batthyány-kastély — műemlék. bolygótérképezés: a bolygók felszíni formáinak a bolygóhoz elméletben rögzített koordináta-rendszerbe foglalása. A kezdő meridián az IAU határozata alapján a bolygó 1950. évi első perihélium-átmenetének időpontjához tartozó szab szolár is ponton átmenő délkör. A hosszúságot a kezdő meridiántól kelet felé mérjük 0°-tól 360°-ig, v. keletre és nyugatra is 0°-tól 180°-ig, a dátumválasztóig; mindkettő elfogadott és használatos. A másik felszíni szögkoordinátát mindig a bolygó egyenlítőjétől mérjük. Ez a szélességi koordináta az egyenlítői 0°-tól az északi (+90°) és a déli ( — 90°) pólusig változik. ‘Bolz, Lothar: német (NDK) politikus. 1967-ig miniszterelnök-helyettes, 1953—1965 között külügyminiszter, 1948- tól 1972-ig a Német Nemzeti-Demokrata Párt elnöke, 1972- től t. elnöke. ‘Bombay: India legnagyobb kikötője. Maharashtra szövetségi állam fővárosa (~ állam már nem létezik). L: 6 millió (1971). Egyetemein csaknem 100 000 fő tanul. India egyik legnagyobb ipari központja. 3 vízierőmű és 2 atomreaktor szolgáltat energiát. Új petrolkémiai komplexum. ‘bombázs (fr.): a textilipari hengernyomógépeken levő rugalmas pólya a szövet rugalmas felfekvésére. bomlási energia: az atommagok v. elemi részecskék bomlása során felszabaduló energia egy részecskére v. 1 mol-ra vonatkoztatva. Sí mértékegysége a joule. A gyakorlatban megengedik az eV (elektronvolt) használatát. 1 eV/г (részecske) =96,48 • 103 J/mol. bomlástörvény: a radioaktív anyag bomlásának időbeli lefolyását leíró összefüggés. Az adott radioaktív anyag aktivitása exponenciálisan csökken az idővel. Azt az időtartamot, amely alatt a radioaktív anyag aktivitása a felére csökken, nevezzük felezési időnek. Bóna István (1930— ): régész, egyetemi tanár, a tör-