Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
C
Csizmadia 122 Csonka rák Tudományos Akadémia tagja (1. 1979). Elsősorban magyar alkotmány-és közigazgatás-történettel foglalkozik. — Fő müvei: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés (Beér Jánossal, 1954); A magyar állam és egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakhan (1966); A nemzeti bizottságok állami tevékenysége < 1944— 1949) (1968); A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig (1976). Csizmadia Ernő (1924— ): közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1973, r. 1979). A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora (1979-től). Elsősorban agrárgazdasági és szövetkezetelméleti kérdésekkel foglalkozik. — Főbb művei: Két út — két világ (1962); Bevezetés az élelmiszergazdaságtanba (1973); A mezőgazdaság az ágazati kapcsolatok rendszerében (Vági Ferenccel, 1977); Vállalati gazdálkodás és a gazdaságirányítás a mezőgazdaságban (Székely Magdával, 1978). *Csobánka: ötk.. Pest m., szentendrei j.. a bp.-i agglomeráció 111. településcsoportjába tartozik. L: 1801 (1980). Vá.: Pilisvörösvár. *Csohány Gabriella ( —1972): költő- és írónő. — Újabb művei: Családfa helyett (regény, 1968); Kórházi mécsvilágnál (regény, 1970). Csohány Kálmán (1925—1980): grafikus, Munkácsy-dijas (1964, 1967). érdemes művész (1974). 1952-től szerepelt hazai és külföldi kiállításokon, műveivel több díjat nyert. Számos könyvet illusztrált. — Főbb müvei: Bezárt kapuk (1964); Madár (1967); Őszi fények (1967); Dürer emlékére (1971); Kiszáradt füzes (1972); Szorongás (1973); Fészek (1973); Kerten (1975). — írod. Solymár 1.: Cs. K. (1976). Csóka J. Lajos (1908—1980): történész, pannonhalmi főiskolai tanár. Elsősorban 11—18. sz.-i magyar történelemmel foglalkozott. — Fő müvei: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Adám (1936); A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI—XIV. században (1967); Szent Benedek fiainak világtörténete (1—II., 1970). csokor, csokorszám, szitalyuk szám: (müsz) szitalapok hosszegységre v. felületegységre eső nyílásainak v. drótszálainak a száma. Az MSZ 695—59 a szitalapok 16 mm-től 0.040 mm-ig terjedő lyukbőségét közvetlenül milliméterben és nem ~ban közli. Csokor, Franz Theodor (1885—1969): osztrák drámaíró, költő, regényíró. Az osztrák drámairodalom kiemelkedő képviselője. Korát bemutató drámatrilógiája, az 'Európai trilógia’ (1952) nagy sikert aratott. Ennek második része, a 3. November 1918 (magyarul: Isten veled Monarchia. 1973) az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlását idézi. Müveit az expresszionista módon átélt hagyomány és demokratikus humanizmus jellemzi. csoktó, choctaw (ang.): a jégtáncban lábváltás egyidejű irányváltoztatással elölről hátra v. fordítva, miközben az ív iránya és a korcsolya éle változik. *Csólyospálos: ötk., Bács-Kiskun m„ 1970 óta a kiskunhalasi j.;hoz tartozik. L: 2193 (1980). *Csomád: nagyközségi ktk., Pest m., váci j., a bp.-i agglomeráció IV. településcsoportjába tartozik. Tanácsszékh.: Őrbottyán. L: 798 (1980). Építőipar, kavicsbányászat. *Csombárd: ktk., Somogy m., kaposvári j.. tanácsszékh.: Hetes. L: 357 (1980). Vá.: Kaposvár. Csőmbe, Moise Kapenda (1919—1969); kongói (Zaire) politikus. 1960-ban Kongó függetlenné válásakor belga és amerikai támogatással kikiáltotta Katanga függetlenségét és az új állam elnökévé nyilvánította magát. Parancsára gyilkolták meg 1960-ban P. Lumumbát. A kongói kormánycsapatok lázadását leverték, ~ 1963-ban emigrált, de Kaszavubu elnök engedélyével hazatért és 1964-ben Kongó miniszterelnöke lett Helyzetéi nem tudta megszilárdítani, 1965-ben lemondásra, majd emigrációba kényszerült. 1967-ben távollétében halálra ítélték. Ugyanebben az évben repülőgépét Algériába térítették. Algériai börtönben halt meg. Csőn Tu Hvan (1931 ): dél-koreai katonatiszt, politikus, köztársasági elnök (1980. aug.-tól). 1970 71-ben egy dél-koreai ezred élén harcolt Vietnamban. 1979. márc.-ban a Fegyveres Biztonsági Erők főparancsnokává nevezték ki. majd a Pák Csöng Hi elnök meggyilkolásának körülményeit kivizsgáló bizottság vezetőjeként készítette elő útját a hatalomig. *Csongrád: város Csongrád m.-ben. L: 22 338 (1980). 1977-ben Bokros községet hozzácsatolták. Ipara lendületesen fejlődik: fűtőberendezések, épületgépészeti termékek gyártása, fafeldolgozó és bútoripar, kötszövő-, ruha- és cipőipar, háziipar. Az agrármozgaimak emlékét őrzi a Kubikos Múzeum. Termálvizes strandfürdő. Új városközpont, lakótelepek. A v. történelmi magja védett népi épületegyüttes. ~ tói É-ra épül az egységes Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer keretében a harmadik, a ~í vízlépcső. ♦Csongrád megye: mo.-i megye. T: 4263 km2, L: 451 279 (1980). Népsűrűség: 108 fő/km2. Közigazgatási beosztása: 5 város (Szeged — 1962 óta m.székh. —, Csongrád, Hódmezővásárhely — 1962-ig m.székh. —, Makó, Szentes), 2 járás (szegedi, szentesi), 4 városkörnyék (csongrádi, hódmezővásárhelyi, makói, szentesi), 54 község. — A városi — falusi lakosság aránya 69: 31. — Gazdaság. Az aktív keresők %-os megoszlása a főbb gazdasági ágak szerint (1979): ipar, építőipar 50, mező- és erdőgazdaság 26, szállítás, hírközlés 10,4, kereskedelem 11,2, vízgazdálkodás 2,4. 1960—1980 között vezető gazdasági ággá fejlődött az ipar. Az iparban foglalkoztatottak %-os megoszlása a főbb iparágak szerint (1979): nehézipar 37,5, könnyűipar 41, élelmiszeripar 15,8. Az ipar szerkezetének alakulása: a nehézipar technikai mutatói alapján megelőzte, a foglalkoztatottak számában megközelítette a korábban vezető szerepet betöltött könnyűipart. Új iparága az 1960-as években megindult szénhidrogén-kitermelés. Lelőhelyek: Üllés (1961), Algyő (1965); termelés (1978): kőolaj 1,7 millió t, az ország termelésének 76%-a, földgáz 4,5 milliárd m3, az ország termelésének 59%-a. 1970 óta a kitermelt szénhidrogének zöme azonban a m.-én kívül kerül feldolgozásra. A kőolajat csővezetékeken Százhalombattára, a földgázt Adonyon át a Dunántúlra, Vecsésen át Bp.-re, Kardoskúton át a Tiszántúlra szállítják. — Jelentős új nehézipari létesítmények: Magyar Kábelművek Szegedi Kábelgyára (1960), TAÚRUS Szegedi Gumigyár (1966), a Kontakta Alkatrészgyár finommechanikai üzeme (Szentes). Építőanyag-ipara az Alföldi Porcelángyárral (Hódmezővásárhely, 1967) és a Szegedi Házgyárral (1971) bővült. — A könnyű- és élelmiszeripar részaránya csökkent, de szerepük változatlanul jelentős ~ gazdaságában (az ország kenderkóc- és fonaltermelésének 50%-át, kötszövőipari termékeinek 29%-át, szalámi termelésének 75%-át, a feldolgozott fűszerpaprikáénak 44%-át ~ adja). — Mezőgazdaság. A földterület %-os megoszlása művelési ágak szerint (1978): szántó 64,1 (34%-án kenyérgabona, 45%-án takarmánynövények), kert 1,4, gyümölcsös 1,4, szőlő 1,4, rét, legelő 14,3, erdő 8, nádas, halastó 1,2, művelés alól kivett terület 9,6. Állatállomány (ezer db, 1978): szarvasmarha 95, sertés 581, ló 11, juh 155. Agrotechnika (1977): öntözött terület 19 907 ha, a 100 ha művelt területre jutó traktorkapacitás 75 LE, műtrágya-felhasználás 23,9 t. — A mezőgazdaság országos jelentőségű terményei: hagyma (32%), fűszerpaprika (az ország termelésének 35%-a). Jelentős a halgazdálkodás. A tiszai halászat központjai Szeged, Szentes. — Közlekedés: 100 km2-re 35 km közút és 8,1 km vasút jut. — Közműellátottsága (1980): a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 45,7%, a csatornahálózatba bekapcsoltaké 24,4%. —• Új felsőoktatási intézményei : Szegeden a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének tagozata; a szegedi Élelmiszeripari Főiskola (1970); az Állatorvostudományí Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Kara Hódmezővásárhelyen (1979). területén alakították ki a Mártélyi (1971, T.2232 ha) és a Pusztaszeri (1975, T: 22 226 ha) Tájvédelmi Körzetet. Csongrád Megyei Hírlap: a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottságának 1956. iiov.-től Hódmezővásárhelyen, majd 1960-tól Szegeden megjelenő politikai napilapja. Címe többször változott. 1945—1949 között kisebb megszakításokkal Magyar Alföld. 1949—1956 között Viharsarok címmel jelent meg. Csonka Pál (1896— ): építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas