Berei Andor et al. (szerk.): Új magyar lexikon 7. Kiegészítő kötet A - Z - Új magyar lexikon 7. (Budapest, 1972)
V
Vitális 655 Voit Adalékok Apáczai XIX. századi értékeléséhez (1963); Szász Károly ismeretlen politikai munkája (1964); Aprilv Lajos. Az ember és a költő (1972); Jókai Erdélyben (1975). ■"Vitális Sándor: geológus. 1976-ban meghalt. "Vitka: 1969-ben Gergelyiugornya községgel együtt Vásárosnaményhoz csatolták. Egészségháza értékes népi műemlék. *Vitnjéd; ötk., Győr-Sopron m., 1969-ben a kapuvári városkörnyékhez csatolták. L: 1405 (1980). Tejgazdasági szakiskola működik a községben. vitorláspókok (Linyphiidae): kicsiny v. közepes nagyságú, hosszú lábú, hengeres testű pókok családja. A kisebb termetüek színe többnyire barna v. fekete világosabb rajzolattal, a nagyobbak fehérek, rajzolatuk sötét színű. Növények alján, bokrokon készítik vitorlahálóikat. Gyakori az erdei bokrokon a címeres vitorlapók (Linyphia emphana). Vitray Tamás (1933— ); újságíró, Rózsa Ferenc-díjas (1971). Az Idegen Nyelvek Főiskoláján (1962), a Testnevelési Főiskolán és az ELTE bölcsészettudományi karán (1965) szerzett diplomát. A Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió munkatársa, 1981 óta a drámai főosztály vezetője. — Főbb riportkönyvei: Jégországból jelentkezem (1963); Mexikói mozaik (1969); Amerikai mozaik (1972); Hivatásos sportrajongó (1981). "Vittorini, Elio ( —1966): olasz író. — Magyarul megjelent regényei: Emberek és farkasok (1965); Vörös szegfű (1965); Szicíliai beszélgetések (1971). VITUKI: -* Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont vivipar növények (lat.-ból), elevenszülő növények: azok a növényfajok, amelyek magja az anyanövényen csírázik és hajt ki. A trópusok tengerparti erdei, a mangrove növényei (kb. 25 faj) ~. Kifejlett, leveles palántáik kb. 40—60 cm hosszúak, amikor lehullanak, majd meggyökeresednek. vízfeltárás: a víz felszínre hozatala a föld alatti víztároló kőzetrétegekből. A tiszta iható víz egyre nagyobb értéket képvisel, ezért a ~ rendkívül fontos tevékenység. A felszínhez közeli rétegek vizét kúttal, a mélyebben fekvő vizeket mélyfúrással hozzák a felszínre. A ~nál figyelembe kell venni azokat a következményeket, amelyek a vizek felhasználásával járnak (talajvízszint-csökkenés, források elapadása stb.). Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, VITUKI (Bp.): 1952-ben jött létre az 1886-ban megszervezett Vízrajzi Osztály jogutódaként. Feladata a vízgazdálkodás alapjait szolgáló vízrajzi tevékenység, a viz természetes körforgására vonatkozó ismeretek szerzése, vizsgálatok eszközlése a vízgazdálkodási létesítmények tervezéséhez, építéséhez és üzemeltetéséhez, víz- és környezetvédelemmel, víz- és szennyvíztisztítással kapcsolatos kutatások, vízgazdálkodási műszaki fejlesztési tevékenység, az ágazat kiemelt kutatási és műszaki fejlesztési feladatainak koordinálása. Tudományos tevékenységében a hidrológia, a hidromechanika, a vízkémia, a vízbiológia és a vízépítés tudományterületeit alkalmazza és fejleszti. Szervezetileg a vízrajzi, a vízépítési, a vízminőségvédelmi, a műszaki fejlesztési intézetekre és funkcionális egységekre tagolódik. Felügyeleti szerve az Országos Vízügyi Hivatal. — Kiadványai: Vízrajzi Évkönyv, Napi vízjárási térkép, a VITUKI Közlemények c. sorozat. Keretében működik az Országos Vízjelző Szolgálat. "víziiabdázás: Újabb adatok: a pálya nagysága 30X 20 m, vízmélysége 1,8 m, a labda 68—71 cm kerületű. A 7 játékos mellett 4 cserejátékos is van. — 1900-tól olimpiai versenyszám. vízililiomok (Alismatales, Helobiae): az egyszikűek rendjébe tartozó növények. A vízi életmódhoz alkalmazkodva virágtakarójuk gyakran kettős, háromtagú, a virág spirális. Beporzásukat rovarok, szél és a víz végzi. Egyes fajainak levelei és virágai is kiemelkednek a vízből, másoknak csak virágai, ill. alámerülten élnek, vízinövények: —hidatofiton vízkos, vizemelő kos: önműködő, a folyádék mozgási energiáját hasznosító, a folyadéklengés jelenségén alapuló vízemelő szerkezet. Indító- és nyomószelepének a nyomásváltozás okozta váltakozó nyitása, ill. zárása révén működik. vízminőség: a víz fizikai, kémiai és bakteriológiai tulajdonságainak összessége. A víz felhasználása szerint (ivóvíz, fürdővíz, ipari víz) különböző szabványok rendelkeznek a fontosabb vízminőségi mutatókról. A vizek minősítése történhet a biológiai indikátorok alapján is. "Vizsoly: ktk., Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1962-ben az encsi j.-hoz csatolták. Tanácsszékh., alsófokú központ. L: 1238 (1980). A középkori ref. templomban művészi értékűek a 13—15. sz.-i freskók. vízszennyeződés: a természetes vizek (felszíni és talajvizek) fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak károsodása a bekerült idegen, szennyező anyagok által. Az ilyen vizek felhasználhatósági értéke csökken. vízvédelmi terület: ivóvízvédelmi terület a források, víztározók környékén, ahol tilos a peszticidek és egyéb mérgező anyagok használata, a legeltetés, trágyázással történő szenynyezés, táborozás stb. "vízvizsgálat, bakteriológiai: (orvost) A lakosság egészségvédelme érdekében az ivóvizet állandóan vizsgálják. Ha a megengedettnél több baktérium él a vízben, a kutakat lezárják, s az ivóvízként való használatot megtiltják. VKI: -» Villamosipari Kutató Intézet "Vlady, Marina: orosz származású francia színésznő. Táncosnőből lett filmszínésznő, bár időnként színpadon is szerepel, drámai és vígjátéki szerepekben. Első férje R. Hossen rendező volt, 1970-ben V. Viszockij szovjet színészhez ment férjhez. — Ismert filmjei még: A Mona Lisa tolvaja (1965); Idő a magánéletre (1968); Általános tiltakozás (1969); Mindenki szép. mindenki kedves (1973). lancsó Mikós Sirokkó (1969) c. filmjében is játszott. "Vlaminck, Maurice de: francia festő. Halálának éve helyesen: 1958. Vlaszov, Jurij (1935— ): szovjet nehézsúlyú súlyemelő, olimpiai bajnok (1960, Róma). Négyszeres világbajnok (1959, 1961, 1962, 1963). 28 világcsúcsot állított fel. Vleck, John Hasbrouck van (1899—1980): amerikai (USA) fizikus, egyetemi tanár, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja, Nobel-díjas (1977). 1932-ben jelent meg alapvető jelentőségű munkája az elektromos és mágneses szuszceptibilitás témakörében. Jelentős még az ún. ligandtérelmélet megalapozása terén kifejtett munkássága. Megosztott fizikai Nobel-díjat kapott egész életművéért, mely elsősorban a kvantumelmélet továbbfejlesztésére irányult. — Fő műve: Theory of Electric and Magnetic Susceptibilities (1932). V. Nagy Imre (1927— ): mérnök, hidrológus, a műszaki tudományok doktora (1964), egyetemi tanár (1965). Hullámhidraulikai és parteróziós kutatásokkal, szivárgáshidraulikával, a hordalékok mozgástörvényeivel, előrejelzési és optimalizálási kérdésekkel foglalkozik. Új, ún. turbulens hordalékmozgási elméletet (matematikai-fizikai modell) dolgozott ki. — Fő művei: A görgetett hordalékok mozgásának vizsgálata (oroszul, Moszkva, 1962); A lebegtetett hordalékmozgás elméletének fejlesztési lehetőségei (angolul, 1969); A sztochasztikus módszerek hidraulikai alkalmazásának néhány elvi kérdése (angolul, Colorado, 1977). vobulátor (ang.-ból): frekvenciamodulált (általában rádiófrekvenciás) rezgéskeltő (generátor), amellyel négypólusok, rezgőkörök átviteli karakterisztikája vizsgálható. Konstans feszültségű kimenőjele a négypólus bemenőkapcsaira jut, a négypólus kimenőjelét — rendszerint egyenírányítás után — oszcilloszkóp ernyőjére vezetik. Vogl Mária: —Kliburszkyné Vogl Mária Voigt Vilmos (1940— ): folklorista, irodalomesztéta, szemiotikus, az irodalomtudományok (néprajz) kandidátusa (1973). Az ÉLTE ВТК néprajztudományi tanszékének munkatársa. — Művei: A folklór esztétikájához (1972); A folklór alkotások elemzése (1972); Bevezetés a szemiotikába (1977). "Voisin, Gábriel: francia repülőgép-tervező. 1973-ban meghalt. Voisine, Jacques„(1914— ): francia irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (t. 1979). Kutatási területe a 17—19. sz.-i francia és angol irodalom, ill. összehasonlító irodalomtörténet. — Fő művei: J. J. Rousseau en Angleterre á l'époque romantique (1956); Le Dernier Alfieri (1960). Voit Pál (1909— ): művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora (1978). Elsősorban iparművészettel és a magyar barokk művészetével foglalkozik. Fő —